Ugrás a cikkhez
Reklám

Újabb nagyszerű MTI-hírek a cigány holokamuzás napján:

Főhajtással emlékezett a roma holokauszt áldozataira Járóka Lívia, az Európai Parlament fideszes alelnöke pénteken a roma holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából.

Az alelnök az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, kötelesség megemlékezni a második világháború során lezajlott irányított népirtás és minden hasonló faji alapon történő gyilkosság áldozatairól, akik kizárólag származásuk miatt adták életüket.

A törvények segítségével fel kell lépni a romák és más megkülönböztetett csoportok kirekesztése, valamint a faji alapú bűncselekmények ellen, és biztosítani kell ezen csoportok gazdasági és társadalmi rehabilitációját, befogadását a 21. századi Európában.

Továbbá meg kell erősíteni az egyenlő bánásmód európai normáit ellenőrző EU-s és nemzeti hatóságokat, és európai uniós források felhasználásával csökkenteni kell a történelmi hátrányokat – hangsúlyozta.

Hozzátette, ehhez a tagállamoknak és az Európai Uniónak minden eszköz a rendelkezésére áll.

Közölte, ennek elősegítésére „Citizenship and Anti-poverty” (állampolgárság és szegénység elleni küzdelem) elnevezéssel pártok közti munkacsoportot kezdeményezett az EP-ben, amelyhez eddig minden pártból jelezték már képviselők a csatlakozási szándékukat.

Reményei szerint ezzel megvalósulhat egy pártok felett álló összefogás, amely a következő ciklusban az európai szegénység és kirekesztés elleni javaslatokkal erősítheti Európa belső egységét.

"Magyar roma emberek" és más baromságok

A társadalom egészséges védekező mechanizmusa csak akkor alakulhat ki a káros tendenciák ellen, ha a fiatalokat hiteles történelmi ismeretekkel vértezzük fel azért, hogy felismerjék a kirekesztő és gyűlöletkeltő szándékot - közölte a nemzetiségi ombudsmanhelyettes a roma holokauszt nemzetközi emléknapján, pénteken az MTI-vel.

Szalayné Sándor Erzsébet közleményében a második világháború idején meggyilkolt félmillió európai, köztük több tízezer magyar roma emberen kívül a magyarországi romagyilkosságok áldozatairól is megemlékezett.

Felidézte, 75 évvel ezelőtt, 1944. augusztus 2-án éjszaka az auschwitz-birkenaui lágerben a nemzetiszocialista erőszakszervezet tagjai hozzávetőleg háromezer roma gyermeket, nőt és férfit gyilkoltak meg.

A romák már az 1920-as években gyűlöletbeszéddel, diszkriminatív rendelkezésekkel és zaklató rendőrségi intézkedésekkel szembesültek Európa több országában. 1944-ben legalább harminc gettót és munkatábort hoztak létre, ahol több tízezer romát dolgoztattak embertelen körülmények között.

Kisebb roma csoportok már 1944 tavaszán német megsemmisítő táborokba kerültek, augusztusban pedig cigány munkaszolgálatos századokat állítottak fel – írta a nemzetiségi ombudsmanhelyettes.

Hozzátette: a fajüldözés összességében több százezer cigány származású embert, a magyarországi roma közösségek csaknem harmadát közvetlenül érintette.

Szalayné Sándor Erzsébet közölte, Európa több országában a különböző neonáci, újfasiszta és paramilitáris csoportoknak napjainkban is vannak cigányellenes megnyilvánulásaik, támadásaik, amelyek sokszor halálos áldozatot is követelnek.

Kitért arra: Magyarországon ezen a napon nemcsak a második világháború idején meggyilkolt áldozatokra emlékezünk. Tíz évvel ezelőtt, 2009. augusztus 3-a hajnalán kislétai házában sörétes puskával agyonlőtték Balog Máriát, és súlyosan megsebesítették akkor tizenhárom éves lányát.

A rasszista indítékkal elkövetett, romagyilkosság-sorozatként elhíresült támadások során a bűnözők két év alatt kilencszer követtek el cigányok elleni merényletet fegyverekkel és Molotov-koktélokkal, és összesen hat embert öltek meg – emlékeztetett.

Utalt arra, 2017-ben kiadott „A roma holokauszt oktatásának társadalmi szemléletformáló szerepéről és hazai helyzetéről” szóló elvi állásfoglalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a megemlékezés mellett kulcsfontosságú a két világháború közötti időszak üldöztetéseinek, majd a holokauszt történéseinek megfelelő módon történő oktatása.

Ez segíti, hogy a roma, cigány közösségek élhessenek az önazonosságuk szabad vállalásához és megőrzéséhez való, az alaptörvényben meghatározott jogukkal, s hogy a társadalom tagjaiban kialakuljon és megerősödjön az az értékrend, amely az emberi jogok, különösen az egyenlő emberi méltóság elvén alapszik – tette hozzá.

Fontosnak nevezte, hogy a jogalkotó, a társadalmi szervezetek, az egyházak és vallási közösségek, valamint a szakmai közösségek is határozott lépéseket tesznek a pozitív társadalmi szemléletformálás erősítéséért.

A Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának határozata alapján 1972 óta világszerte augusztus 2-án emlékeznek meg a holokauszt roma áldozatairól.

Reklám





Szólj hozzá!

Friss hírek az elmúlt 24 órából