Kedves Tomcat!

Régóta olvasom blogodat, tényszerű, markáns írásaid, nagyon jó meglátásaid általában mindig elgondolkodtatnak, ám a legutóbbi Barátkozzunk az oroszokkal! c. irományod némely sorával nem értek egyet.

Amikor elolvastam, picit a hazai politikára asszociáltam. A csúnya, gonosz MSZP és a jó Fidesz. Na igen, hát utóbbiaknak is vannak hibáik, ők a kisebbik rossz...

Putyint semmivel sem tartom különbnek Bushnál. Azért, mert kiűzte a cionistákat? Ettől már szent ember lesz? A csecsenirtó Putyin, aki porig bombáztatta Groznijt? Aki koncentrációs táborokba vitette a csecsen nép tízezreit? Miben jobb ő az irakiakat, afgánokat pusztító Amerikánál?

Kedves Tomcat! Már megbocsáss, a Te cikkedből következően akár a tömeggyilkos Sztálin is szimpatikus lehetne, hisz nem kedvelte a cionistákat, sőt zsidóperekre készült élete végén.

Azt látni kell, Putyin tisztán a hatalma megtartása végett számolt le politikai ellenfeleivel, Hodorkovszkijjal, Abramoviccsal, ám éppolyan hatalomvágyó gazember, mint ők.

A "nemzeti" Oroszország mítoszáról.
Az egészséges nemzeti öntudat jellemzője a saját közösségem, kultúrám, hagyományaim megőrzése, védelme bármi áron, s a más nemzetekkel való békés egymás mellett élés, mely a kultúrák különbözőségein, kölcsönös tiszteletén alapul.

A mai Oroszországban hatalmas reneszánszát éli a vörös csillagos, sarló-kalapácsos jelvények, kitűzők, pólók stb. használata, viselése. Ez volna a nacionalizmus? Nem! Ez a posztbolsevik birodalmi öntudat újbóli feltámadása, sőt, erősödése, mely mindig a hódításra, szuverén népek elnyomására törekedett.

Mihelyt megerősödtek az olaj, gázbevételekből, máris vissza akarják szerezni a volt szovjet érdekszférát. Mégpedig roppant agyafúrt módon. Anno a szovjet tagköztársaságokba a bolsevizmus idején a Divide et impera! ősi politikáját alkalmazva oroszokat telepítettek. S pont ők jönnek kapóra Putyinnak, s ha mindez nem elég, hát állampolgárságot osztanak szuverén országokban élő oroszoknak, plusz az adott területen élő nemzeti kisebbségeknek. Így azok már orosz állampolgárok, s ez remek ürügy a beavatkozásra bárhol, bármikor... Pl. legközelebb talán Ukrajnában, Moldovában.

Sajnos a "tiszta fehér" Oroszország sem több gyönyörű mesénél, naiv módon szembeállítva az eliszlámosodó Nyugat-Európával. Bizony, Oroszországot is ugyanez fenyegeti! Több milliós muzulmán kisebbsége létezik, s egyre többen vannak. Nem beszélve az orosz távol-keleti részek elsárgásodásáról a fokozódó kínai bevándorlás miatt. S a képhez még adjuk hozzá a teljesség kedvéért, hogy Oroszországban is egyre nagyobb méretekben terjed a homoszexualitás... (A fentieknek kis keresgéléssel utána lehet nézni az interneten.)

Őket állítod szinte példaképként elénk, kedves Tomcat?

A nemrég befejeződött grúz háború is csak a két gonosz, terrorista birodalom, az USA és Oroszország világhatalmi játszmájának egyik fejezete, ahol a változatosság kedvéért az energia, az olaj, s a saját befolyási övezetek kiterjesztése, a hódítás a tét, akár Irakban.

A Kuruc.info megállapításaival messzemenőkig egyetértek e téren, nekünk, magyaroknak, anélkül, hogy teljesen elköteleznénk magunkat valamelyik mellett, ügyesen lavíroznunk kell kettőjük között, mindenkor a magyar nemzeti érdeket tartván szem előtt.

S zárszóként még egy apró megjegyzést hadd tegyek. A hazaáruló Gyurcsány-kormány egyik legfőbb támasza épp Putyin, további érdekesség, hogy a 2006. október 23-án történő a magyar nép elleni brutális terrortámadás elkövetői közt oroszul beszélő rendőrruhás terroristák is lehettek több fültanú szerint... Mindenki levonhatja ebből a megfelelő következtetést...

Szebb Jövőt!

Santo

Azért örülök nagyon a Tomcat által felvetett gondolatoknak és az ennek alapján kibontakozó vitának, mert végre nem csak arról szól a Kurucinfó (jó, most erősen túlozni fogok), hogy hülye a kormány, rossz a rendszer, hogy szidjuk a kommunistákat, zsidókat, cigányokat, tótokat, oláhokat stb., és egyébként is mindenki „Mongyon le!”, hanem elkezdtünk valóban politizálni. Tehát nem a vágyainkat, az erkölcsi elvárásainkat, abszolút mércéinket vetítjük rá a jelenre és a jövőre, hanem a realitásokból, a folyamatokból indulunk ki, és együtt törjük a fejünket arról, hogy ebben az erőtérben merre is fordítsuk a nemzet szekerét. És ehhez a változáshoz lehet, hogy pont az kellett, hogy a világpolitika pár hétig másról és mégis rólunk szóljon.

Van egy kis magyar népcsoport a Kaukázusban (magyar=jász=oszét), kései maradéka a kaukázusi Magyarországnak, aki nem azzal foglalkozik, hogy Bush és Putyin egyforma gazember-e vagy sem, hanem azzal, ami a dolga: a nagyhatalmak, pénzhatalmak uralmi ambíciói közepette hogyan tudja megmenteni a kis maradék magyarságot a pusztulástól. És azt határozták, hogy az amerikai-zsidó-grúz szövetség és a nacionalista orosz birodalom közül az utóbbit választjuk, mert földrajzi helyzetüket és a nagyok pillanatnyi stratégiai játszadozását figyelembe véve jelenleg ott van nagyobb túlélési esélyük.

Kedves kárpát-medencei magyar testvéreim! Vegyünk példát a kaukázusi véreinkről. Ne az észt osszuk, hanem arra használjuk eszünket, hogy megtaláljuk az optimális utat népünk számára. Voltunk már ilyen döntési helyzetekben, mikor Bizánc és Róma, mongol és német, török és Habsburg, náci német és kommunista orosz között kellett választanunk. És nem azért kellett az adott kor kettője közül választanunk, mert szerettük őket (a politikát ne keverjük össze a szerelmi házassággal), hanem azért, mert ha bekeményedik a világhelyzet (és ez bizony időről időre be szokott következni), akkor mindig csak kettő (rossz) közül lehet választani. A mi dolgunk pedig az, hogy kihozzuk a helyzetből a maximumot.

Tehát szerintem számoljunk le az előítéleteinkkel, és tiszta fejjel, jó stratégiával, ügyes taktikázással mentsük meg a magyarságot, vagy legalább lassítsuk pusztulását:

1.)    Sok-sok vita során tisztázzuk, hogy tételesen felsorolva mi a magyarság érdeke (tehát az érdeke és nem a vágya!).

2.)    Azután nézzük meg, hogy térségünkben mi a nagyhatalmak-pénzhatalmak pillanatnyi és hosszabb távú érdeke.

3.)    Végül nézzük meg, hogy melyikkel milyen egyezséget lehet kötni.

Csak, könyörgöm, azt ne csináljuk, amit eddig, hogy 40 évig lefekszünk az egyiknek, azután most már lassan 20 éve a másiknak, és csak adunk és adunk bambán, de cserébe nem kérünk semmit. Nem kompromisszumot kötünk, hanem elhisszük, hogy az aktuális birtokosunk a jó, és majd ő gondoskodik a mi jólétünkről. Mert ez óriási naivitás.

Végezetül személyesre fordítva a szót: az én lelkemben jól megfér a Szabadság téri szovjet emlékmű minél előbbi gyökeres „áthelyezése” iránti olthatatlan vágy, a kaukázusi magyar véreimet megmentő orosz katonák iránti hálával. Föl sem merül bennem a szeretem-nem szeretem kérdés, hanem konstatálom, hogy egy konkrét ügyben érdekazonosság állt fenn az oroszok és köztem: ők beintettek az amcsiknak, de közben megmentették a véreimet. Elérték amit akartak, és én is elértem, amit akartam. Az ilyen közös pontok megtalálása a politizálás alapja (mindenki irányában).

Mondok még egy kis ellenpéldát is a közelmúltból azoknak, akiket a fentiek nem győztek meg: kiment a Gárda küldöttsége tárgyalni Pozsonyba a Cseh Gárdával. Megkérdezték őket, mit gondolnak a Benes-dekrétumokról. A csehek azt gondolták, amit gondoltak, így vége is lett a tárgyalásnak. Ha előre feltételezték, hogy van a két gárda érdekeiben közös pont (és nyilván feltételezték, mert különben mi a fenéért utaztak volna Pozsonyba), akkor a tárgyalásokon ezeket kellett volna feltérképezni, körbejárni, és nem azt, ami köztudottan elválaszt. Ha ugyanis a csehek mindenről azt gondolnák, amit mi, akkor nem csehek, hanem magyarok lennének. Mivel ők csehek, ezért (reményeim szerint) sok mindenben vannak közös érdekeink és cselekvési terünk, sok mindenben viszont nincsenek. De azért, mert nem értünk egyet mindenben, az nem jelenti azt, hogy semmiben sem kellene együttműködnünk. Ezt csak az ellenségeink szeretnék elérni, és valljuk be őszintén, általában el is érik, hogy mindenkivel összeugrasszanak minket. (A szerkesztő megjegyzése: a kuruc.info nem ért egyet minden általunk leközölt véleménnyel, ahogy ennek ezen részével sem, de érvényes ez a fenti írás több részére is, mindössze az eszmecserének teremtünk helyet.)

Tehát még egyszer: előítéletmentes tiszta fej, érdekfelismerés, és konkrét együttműködés amiben az érdekeink úgy kívánják.

Gonda István

Kitartás, Kurucok!

Egy egészen friss olvasói levélre szeretnék reagálni, amelyet bizonyos Santo nevű szerző publikált, és amelyben erősen vitatja Tomcat Oroszországgal szimpatizáló álláspontját.

Maximálisan elítélem az ott leírtakat, éspedig a következő okok miatt:

1. Grúzia, Ukrajna és Moldova ma egyértelműen a cionista USA és a szélsőliberális EU által kirobbantott "narancsos forradalmak" során hatalmat szerző liberális politikai maffiózók kezében van. Juscsenko és Szaakasvili a Moszad és a CIA által kiképzett báb-államfők.

2006-ban ugyanezt a "demokrata felkelést" megpróbálták megcsinálni a Lukasenko vezette Fehéroroszországgal is a zsidók. Nem jött be nekik. Lukasenko szanaszét verte a Minszkben sátorozó Amerika-barát söpredéket. Lassan, de biztosan Oroszország ismét felnő korábban elveszített világhatalmi szerepéhez. Az ellenségem ellensége pedig a barátom! A holo-hívő, liberális, önnön történelmét gyalázó Nyugattal szemben a jövő Oroszországé és szövetségeséé, Iráné.

2. Az az állítás is csak részben igaz, hogy Oroszországban ma "reneszánszukat élnék" a bolsevik múlt relikviái. Kétségtelenül van sok oroszban nosztalgia a szovjet idők után, viszont ne feledjük el, hogy ők akkor még igazi világhatalom voltak, nem úgy, mint mi magyarok, akik egy levert és elözönlött kis ország páriáiként szenvedtük el azt a negyven évet. Tehát - érthető okokból - ők árnyaltabban látják a szovjet időket.

Másrészt: Oroszország már nem a Szovjetunió!!! Oroszországban virágzik az ortodox kereszténység, egymás után épülnek a ragyogóbbnál ragyogóbb hagymakupolás bizánci stílusú templomaik, és sokszor még Putyin is az első sorokban ülve hallgatja a liturgiát! Érezhetően nőtt a nosztalgia a cári idők után is, a Romanov-dinasztia tagjai újra ősi hazájukban élnek.

Erős gazdasága, és egy büszke, öntudatos, magára talált nemzete van Oroszországnak, amely immár a cionista Amerikával és seggnyaló, talpas csicska-seregével (köztük sajnos a mai "Magyar"országgal) is bátran szembe mer szállni.  Nemsokára Ukrajnában törik majd le az amcsi és Izrael-barát Juscsenko-bagázst. Oroszországon ugyanis semmi hatalma sincsen a cionista lobbynak! Ők túl "nagy falat" számukra, ahogyan Irán is!

A harmadik, és egyben befejező gondolatom pedig az, hogy én hungarista vagyok és nem demokrata! A kettő kizárja egymást! Elutasítom a demokrácia minden formáját, és annak elpusztítása életem célja! A többpártrendszert, a piacgazdaságot, a szabadkőműves "nyitottságot", hogy minden eszmének és gondolatnak egyforma "értéke" volna! Én nemzetiszocialista vagyok. 

Oroszország ma se nem liberális, se nem cionista, se nem demokrata! Oroszország egy látszat-parlamentáris, kőkeményen nacionalista elnöki diktatúra! Akárcsak Irán. Nyilván nem a legjobb berendezkedés, de annál, ami nálunk és Nyugaton is van, ezerszer jobb és élhetőbb! Én büszkén vállalom, hogy a demokrácia elpusztításáért, és egy tekintélyelvű nacionalista diktatúráért harcolok! És ebben a felállásban nekünk jelenleg csak Oroszország, Irán és a Hezbollah lehet a partner! 

Ébresztő, magyarok!!! Halál a judeokráciára és a cionliberalizmusra, amit az orosz és iráni tankok fognak eltiporni nálunk is!

Kiss Zoltán

Kitartás, Kurucok !
 
Egy egészen kicsi észrevételt szeretnék tenni Tomcat felvetéséhez kapcsolódva az oroszokkal kapcsolatban.
 
Maximálisan egyetértek Kiss Zoltán testvérünkkel, aki szépen körülírta a kérdést szerintem. Ellenben Santo írásának utolsó tétele enyhe csúsztatást tartalmaz:

"S zárszóként még egy apró megjegyzést hadd tegyek. A hazaáruló Gyurcsány-kormány egyik legfőbb támasza épp Putyin, további érdekesség, hogy a 2006. október 23-án történő a magyar nép elleni brutális terrortámadás elkövetői közt oroszul beszélő rendőrruhás terroristák is lehettek több fültanú szerint... Mindenki levonhatja ebből a megfelelő következtetést..." - írja Santo.
 
Na most én az ágyamba fogadom Göncz K(h)ingát, ha van ember, aki egy harci helyzetben, meg tudja különböztetni az oroszok és az ukránok által beszélt nyelvet. Az egy dolog, hogy a  "lehettek", meg a több "fültanú" szerint, minimum feltételezés, melyet senki sem bizonyított eddig.
Ami miatt az ukránokat említettem, annak semmi egyéb oka nincs, csak az, hogy Ukrajnában is erős a cionista lobbi, pontosan úgy, mint Grúziában. Biztosan sokan emlékeznek még arra, amikor Grúziában Soros-bábukat égettek az emberek, illetve arra, hogy "valakik" finanszírozták az ukrajnai megmozdulásokat. Az is tény, hogy ha egyszer az életben magyar kormány lesz hatalmon, akkor annak területi követelései Ukrajnával szemben lesznek és nem Oroszországgal. Ezért az orosz nyelvet használó emberek szerintem sokkal inkább lehettek ukránok.
"Ukrajnának" ezért sokkal inkább  érdeke a magyarországi elit életben tartása, mint Putyinnak. Az orosz-ukrán vitát nem is kell említeni. Ungvár tekintetében sem érdektelen a kérdés, csak egy példát említve.

Ami viszont tény, az a zsidó kommandósok budapesti jelenléte volt, akik lefüggönyözött buszokkal indultak "városnézésre". Ezt még a hivatalos média sem volt képes elhallgatni, vagy nem is akarta.

Ebből viszont számomra az következik, hogy  célszerű a jelenlegi ellenséget ellenségnek nevezni, és tenni ellene! Mintsem egy népet összemosni egy  társadalmi emberkísérlettel, emellett olyan bűnök okán elutasítani egy lehetőséget, amelyeket uránok, grúzok(!), meg még sok nép vezető rétege népeik megkérdezése nélkül követett el ellenünk. Beleértve a magyarországi cinkosaikat is.
 
Üdvözlettel:
Markó Zoltán

Kedves Kurucok!

Mint látom, egy igen komoly vita kezd kibontakozni Nálatok az „oroszkérdést” illetően, ezért úgy döntöttem, hogy a levélküldési lehetőséget kihasználva én is billentyűzetet ragadok, és megírom gondolataimat.

Amit ezzel kapcsolatban szeretnék tulajdonképpen mondani, az az, hogy úgy látom, sajnos a mai napig élnek ezek a hidegháborús reflexek, hogy a baloldal kelet felé tekint, az ún. jobboldal (amúgy liberális) pedig a Nyugatot majmolja.

Na most. Bár nem szeretem ezt a baloldali terminológiájú szót használni, de a világ ez esetben mégis halad. A Nyugat maradt, ki volt már abban az időszakban is, sőt, egyre rosszabbul áll a szénája, becsődölni látszik a neoliberális világrend, ami eddig jó benne, az még a régi idők szele által meghajtott szekér. Ha az is leáll, maradnak a bevándorlók, a bűnözés, a buziházasság meg ehhez hasonló szodomai átkok.

Ezzel szemben a másik oldalon mi van? Már nem egy marxista-leninista életképtelen izé, hanem egy felelősen gondolkodó államfő (jó, de jure kormányfő), aki teljesen más, hagyományosabb értékek mentén épít ki előttünk egy régi-új világrendet. Oké, ha felületesen nézzük, valóban van még rajta egy kis vörös máz, de könyörgöm, nálunk 40 év volt kitermelni a kádárista nyugdíjasok tömegeit, náluk 75! Muszáj megadni nekik a muníciót, aztán szépen lassan az új idők szeleinek változásával egyre jobban le fogják építeni ezt a mázt.

Magyarok! Döntsünk tehát, melyik oldalra állunk, egy a szakadékba rohanó-, vagy pedig egy épülő, ígéretes világrend mellé. A válaszunkon nagyon sok fog múlni, akár egész jövőnk is! Sajnos be kell látnunk, kevés kártyát osztottak nekünk a világpolitikában, ezt a keveset pedig, ami jutott, nagyon meg kell becsülnünk, és jó oldalra tenni a tétjeinket, hiába fájnak esetleg sokaknak a régi sebek.

Üdvözlettel:
Neville

Egy kiemelt cikként közölt írás: A vita folytatódik: oroszok vagy zsidók? 1968-88 vagy 1988-08?

Adjon az Isten!

Tomcat által felvetett gondolathoz szeretnék némi kis kiegészítést hozzáfűzni! Nagyon sajnálom, hogy egyesekben ez a téma megint csak kishitűséget szül (kicsi ország ez, gyenge vagyok, vesztes vagyok) és próbál egy megalkuvó politikát folytatni!

A magyar és a testvérnemzeteinek mind erkölcsi, szellemi és anyagi, ill. politikai törekvéseinkben nem engedhetjük, hogy a külföldi nagyhatalmak játsszák a legfőbb szerepet és határozzák meg legfőbb döntéseinket, azzal csak azt bizonyítanánk, hogy nem vagyunk életképesek a nemzetek táborában (ebben az esetben a jogos jussunk a kipusztulás)! Miután egyik fél sem tud számunkra érdemi dolgot felmutatni ahhoz, hogy elősegítse azt, hogy a továbbiakban boldog és kiegyensúlyozott magyar életet élhessünk a Kárpátok övezte dunai nagy élettérben! Mindkét nagyhatalom pénzkapitalista irányt mutat fel (az oroszoknál némi nemzeti érzésvilággal felhígítva), ami az általunk elítélt zsidó gazdasági morálnak helyet ad (ezen betegségbe a magyar nép teste belebetegszik és elsorvad)! De nézzük a tényeket, amit jelen esetben sokakkal szubjektívnek tekintek az előbbiekben felsorakoztatott gondolatok miatt!

Angolszász nagyhatalmi tengely: Jelenleg ebben a gazdasági és erkölcsi szempontból sekélyes politikai berendezkedésben tengetjük mindennapjainkat! Nem kell bemutatni…, a magyar értelmiség elproletárosodása, a munkásság reményvesztettsége és a magyar nemzet testének igazi része a földhöz kötött paraszt teljes tönkretétele, az ifjúság kilátástalansága és szisztematikus életrombolása. A gazdasági nyomor, amely a nemzet testében fertőz, és hizlalja a nemzeten élősködő kapitalistát, a kultúra, a családi értékek, nemzeti hitvallás, egyház teljes háttérbe szorítása! Más szóval teljes az erkölcsi értékek csődje! (Sok van a rovásukon, tudom, én is mélységesen elítélem őket.)

Orosz nagyhatalmi tengely: Sokak mondják, hogy ez már nem az az Oroszország (SZU.) és hogy nemzeti érdekeket szolgál (ami lehet igaz is, rendben). Azonban rettegek az oroszok imperialisztikus törekvéseitől (a II. vh-ás német imperialisztikus törekvések: ott a német határ, ameddig a német katona szuronya ér), az ilyen birodalmi törekvések csődöt mondtak és csődöt is fognak mondani, ameddig világ a világ! Mert ezek a birodalmak a népeknek nem tudtak hazát adni, így nem lettek nemzetté, ebből kifolyólag a folyamatos széthúzás és torzsalkodás mindenki életét megkeserítette, és újbóli folyamatos háborúkhoz vezettek! Joggal van az embereknek ettől félnivalójuk, és én is kiállok mellettük, mi nem akarunk újra Varsói szerződést és nem akarunk egy gyarmatbirodalomban másod- vagy harmadhegedűs sorában tengődni!

Mindenképpen le kell azt szögezni, hogy a jelenlegi életterületünk mind gazdasági, mind hadászati szempontból döntő fontosságú (hisz Európa szívéről van szó), ebben a tekintetben nem rohanhatunk bele elsietett döntésekbe, amelyek nem magyar érdekeket szolgálnak! A bölcs döntéshez a jövő nagyjainak kitartást!

Szebb Jövőt!
Bakondi Tibor, Jobbik ózdi alapszervezete

Magyar Testvéreim!

Én a “Nyugat” akaratából Kárpátalján láttam meg a napvilágot, itt is élek. A kurucinfót rég ismerem, céljaival szinte teljességgel azonosulni tudok. A Tomcat féle “oroszbarát” cikkhez szeretnék én is kommentárt fűzni.

Mikor szétesett a Szovjetunió, szüleim és a többi magyar szívükben megújult reménnyel mentek szavazni a független Ukrajnára, mert azt hitték, egy kisebb országban mi is többet nyomhatunk majd a latban. Sajnos keservesen tévedtek. A helyzet nem lett jobb. Van talán autonómiánk, ugyanakkor nincs is. Honatyáink egyszerűen nem válaszolták meg a feltett kérdést. Nem is akarják. Elég nekik Krím problémája is az oroszokkal.

Hogy jön ez ide? Mi köze a Tomcat írásához? Hát az Orosz Birodalom. Van neki egy szélsős politikusa, akit Zsirinovszkijnak hívnak, és mikor sokat okvetetlenkedett az oroszok nyakán élő, nyíltan lopó ukrán kormány, akkor megfenyegette őket: sehonnani bitang gazemberek, kik lopott, nem létező országot uraltok, elég legyen az oroszellenességből, mert visszavesszük ami minket megillet, és felkínáljuk az ő részét Magyarországnak és Lengyelországnak is! Ez akkor meredeken hangzott – ma már nem annyira.

Ha átgondoljuk a jelenlegi helyzetet, akkor észre kell vennünk, hogy SENKI se támogatja a magyarságot, senki sincs vele – csupán megtűrik maguk között, és “jóindulatú” tanácsokkal segítik. Írd alá, hogy nincs követelésed az áruló románoktól, a hazarabló szerbektől, a szlovákoktól na és az ukránoktól. És az ország elé tárják a szebb jövőt – már ahogy ők elképzelik.

Álljunk meg egy szóra, emberek! Magyarország elveszítette területének több mint kétharmadát! Lehet ezek után még valamiről beszélni? A „Nyugatnak”, élén az USA-val, nem érdeke Ukrajna destabilizációja, mert nem akarják erősíteni az orosz birodalmat. De mit ad a kárpátaljai magyarságnak a jelenlegi ukrán kormány? Csak rosszat! Rút pofájú, de melegen nacionalista elnökünk kötelezte az ukrán nyelvű oktatást, a „holodomorról” annyit hallani, mint hajdanán Lenin atyánkról, és ha nem ismered el, akkor törvényesen is lesittelhetnek… Lekerülnek a hivatalokról a magyar zászlók, a helységekről a magyar névtáblák… A Vereckei hágón készülő honfoglalási emlékművet meggyalázták, belekötöttek még a helyébe is, mondván: itt ölték meg a magyar fasiszták az ukrán szics gárdistákat a 2. világháborúban.

És ki tette mindezt? Nem a helyiek, itt évszázadok óta összeszokottan él a helyi vegyes, ruszinnak nevezett nép. Más megyékből hoztak rendbontó nacionalista szarháziakat, kik ukrán zászlóval tüntettek, és habzó szájjal vicsorogtak a TV-ben, majd hangosan üvöltötték, hogy ez az ő földjük, a magyar fasiszták pedig takarodjanak róla! És azóta egyfolytában nő az ukrán nacionalizmus. Egyre többet beszél róla az állami média is. Ezt tette a kisebbséggel az az ország, kinek függetlenségét éppen Magyarország ismerte el elsőként.

Voltam Oroszországbann is! Nem is mertem mondani, hogy honnan származom, ők viszont felismertek beszédemről, és mondhatom, roppant kellemes érzés volt, mikor Szentpéterváron is elismeréssel beszéltek a magyarokról.

Krím a másik kérdéses terület. Az ottani lakosok, ha látják kárpátaljai rendszámú gépkocsim, s ha beszédbe elegyedek velük, mindig együttérzőek, és már sokan sokszor elmondták, hogy jobb lenne nekünk is és nekik is visszatérni az „anyácskához”. Nem kétséges, hogy nekünk Magyarországot, míg maguknak Oroszországot kívánják. Ugyanakkor ki nem állhatják az ukránokat. Degenerált elnökünk felesége nem hiába CIA-ügynök – hatalmas seggnyalója az USA-nak.

Jelen helyzetben a magyar föld nem lesz szabad, mert míg az ország olyan szerződések igájában vergődik, melyek alapjaiban akadályozzák meg a kérést (követelésről szó sincs), még egy céltudatos kormány sem tud mit tenni. Nem beszélve arról a senkiházi bevándorló söpredékről, mely ellenkampányt folytatott a magyar állampolgárságról szóló népszavazásakor.

Nem kell benyalni Oroszországnak! Én se állítom, hogy annyira tökéletes lenne a rendszerük. De a két rossz közül a kisebbiket választani már valami! Most, mikor mindenki szarja-szapulja, és az EU meg akarja inteni a „provokátort”, ilyen helyzetben mindig emlékezetes marad azon kevesek neve, kik melléje álltak.

Magyarország kis ország, és Trianon még kisebbé tette. Egyedül nem boldogul, szövetségest kell kerítenie. A meglévő szövetség viszont nem ad megoldást majd’ 90 év fájó gondjaira… Miért a magyarnak mondják, hogy hamar minden környező ország Schengeni övezet lesz, és többé nem lesz gond a határon túl rekedt kisebbséggel, mert bármikor beutazhatnak? De miért a magyarnak mondják ezt? Miért nem a területrabló, nacionalista, és pofátlan szomszédjainak?! Adják vissza az elrabolt területeket, hiszen ha úgyis közös lesz a határ, akkor már nem kell sírnia a románnak se Erdély után! Hiszen az már olyan, mintha még mindig az övék lenne!
…Persze ők is tudják, hogy nem olyan, és azért fel sem merül egy ilyen ötlet. Nekik nem fáj, és csak az tapogatja, kinek még mindig sajog az ország, a MI ORSZÁGUNK beforratlan sebe.

Hát ezért mondom én, s még jó néhányan a körülöttem élőkből, hogy bár jönne az orosz medve, zúzná szét a békazabáló franciák által létrejött rémálmot, hogy végre elmúljék ez a rémálom, és valóra válhasson az, miért az elszakított területek magyarjai minden este buzgón imádkoznak: hadd legyen ismét szép, Nagy-Magyarországunk!

Szebb jövőt!

Hungarista Haza

Üdv, Kurucok!

Az "oroszkérdéshez" szeretnék hozzászólni. Néhány apró tényt írnék le.

A világon jelenleg egy cionista irányítás alatt lévő, holokamu-szóvivő, buzeranciát és bevándorlókat magasztaló Nyugat áll szemben az anticionista, fehér, nemzeti Oroszországgal és szövetségeseivel.

Látszik, hogy a Nyugat vesztésre áll, mégpedig csúnya bukás vár rá. Nekünk, magyaroknak, a saját érdekeinket kell képviselni, nem másét. A mi érdekeink szerint pedig Oroszországnak és szövetségeseinek kell győzni - ahogy Tomcat is mondta, beszéljük meg Putyin cárral!

Oroszország már nem a Szovjetunió, és Putyin nem a kommunizmust akarja visszahozni! Nekünk pedig érdekünk a cionisták bukása, és az is, hogy ne a vesztes Nyugat oldalán legyünk!

Nem maradhatunk ki, stratégiai helyen vagyunk, értékes vízkészlettel, márpedig tudjuk, hogy a cioinsták gyarmatot akarnak belőlünk - ne hagyjuk! Csak a ruszkikra támaszkodhatunk az ellenük vívott harcban!

És megint leszögezném: Putyin nem a kommunizmust akarja visszahozni! Remélem, mindenki mérlegeli ezt a néhány tényt.

Tisztelettel:
HW

Üdvözletem!

Nem gondoltam, hogy írni fogok valaha a kuruc.infóra, de most muszáj megtennem. A "Barátkozzunk az oroszokkal" c. cikkhez szeretném én is hozzáfűzni véleményemet. 

Nos, Magyarországon elég nagy probléma, hogy az emberek nem képesek reálisan értékelni a jelen helyzetet, és a múlt sérelmein rágódnak. Európa fehér népei az évszázadok, évezredek során számtalan alkalommal támadtak egymásra, mészárolták, megszállták egymást. Ez a komoly vérveszteségen kívül beidegződött, generációkon átívelő gyűlölködés és ellenségeskedés alapja is lett. Erre számtalan példát lehetne felsorolni, most inkább nem kezdek bele, mindenki tudja milyen sztereotípiákról beszélek.

Ma viszont, 2008-ban, a fehér nemzetek nem engedhetik meg maguknak, hogy egymással acsarkodjanak, mivel a pusztulás felé haladunk, közösen. A fő ok: a nemzetközi, örök zsidó. Az általuk irányított lélek- és erkölcsrombolás, pénzügyi, gazdasági, politikai hegemónia. Mindenféle deviancia és aberráció, idegen migráció támogatása, ezeket megint nem kívánom részletezni.

Ebben a sötétségben világít fel az erős, feltámadó, és soha le nem győzött orosz nemzet - mondom ezt a nemzetünket ért mindenféle történelmi sérelem ellenére - amely erős nemzeti öntudatával és az orosz nép lelki erejével mutatja az utat a haldokló fehér fajnak.

Már nemcsak szellemben és lélekben erősek, hanem gazdaságilag is. Én, mint jó magyar hazafi, örömmel szemlélem őket, akik példát mutatnak, akik lesújtottak hazájukban a zsidó bűnözőkre, megakadályozták nemzetük teljes kifosztását (velünk mi is a helyzet?), visszaállamosítottak és jó oroszként védik nemzeti érdekeiket.

A demokráciában én is hittem valaha, de rá kellett jönnöm: elbutított, felhígított, dehonesztált emberi tömegeken alapuló zsidó diktatúra. Ez kell-e nekünk, vagy természetes emberi hierarchián alapuló, nemzeti és szocialista állam, ahol fontosak az emberi értékek, a hazaszeretet, a nemzeti kultúra, a becsület, a tisztaság és a szolidaritás?!

Ha igen, akkor tekintsük a ma Oroszországára!

Üdvözlettel, JRebel

Tisztelt Szerkesztoseg!
 
Afrika deli sarkaban elek, nehany honapja fedeztem fel a Kuruc.info-t. Gratulalok kituno es celba talalo irasaikhoz!
 
A kozelmultban megjelent cikkek kozul kulonosen tetszett Tomcat: Baratkozzunk az oroszokkal! c. irasa es a hozzafuzott szerkesztoi megjegyzes. A gruziai krizisben szinte vaksag nem latni az USA es Izrael szerepet. Valoszinu az amerikai elnokvalasztasnak is szuksege van a kardcsorteto propagandara.  

Nekunk geopolitikai okokbol is ajanlatos jo viszonyban lenni Oroszorszaggal. Mert ha bajba kerulnenk ostoba politikusaink miatt az oroszokkal, az USA es csicskasa, az EU egy ujjat se fogja ertunk megmozditani. Lesujto, hogy az álnemzeti Orban se latja, vagy nem akarja latni a nemzetkozi valosagot.   
 
Ugy emlekszem, hogy az olimpiarol szolo egyik cikkukben a 2010-ben Del-Afrikaban megrendezendo futball-vilagbajnoksaggal kapcsolatban tokeletesen jellemeztek a del-afrikai fekete uralmat. Csak egy kis javitasra szoritkozom: az "egy feher, egy golyo" jelszot nem Patricia de Lille (aki valoban a törpe Pan-Afrikai Part elnokasszonya) hasznalta, hanem az 1994 ota uralmon levo ANC (African National Congress) egyik korifeusa, akit mar reg elvitt az AIDS. Viszont a jelszo azota is él. Sajat velemenyem szerint D-A nehany evtizeden belul lesullyed a tobbi fekete orszag kokorszakbeli szinvonalara.

Jo pelda a valaha gazdag Rodezia (most Zimbabwe), amely Ian Smith uralma alatt fekete Afrika éléskamraja volt (kb. 4000 feher farmernek koszonhetoen). A verszomjas Mugabe-rezsim alig tobb mint 20 ev alatt romba dontotte az orszagot, ahol most ehinseg duhong es a Mugabenek nem tetszo feketeket gyilkoljak.
 
Tovabbi jo felvilagosito munkat es az Interneten valo megmaradasukat kivanva kuldom udvozletemet,
 
Kovacs Zoltan

*

Kitartás Kurucok! Csak annyit szeretnék a kialakult polémiához hozzáfűzni, hogy Hatévekormánytbuktatok Viktor ismét bizonyította tökéletes alkalmatlanságát:

Nekiment az  „orosz macinak”, ez pedig az álmoskönyvek szerint nem jelent jót… Töretlenül folytatja az „antalli-utat”. Pedig elég csak a mostani almabotrányra gondolni, a gazdáknak semmi gondjuk nem lenne, ha az orosz piacot nem verte volna szét Antall+Orbán. Konzerviparról nem is beszélve… Putyin csak megmutatta, hogy az ő „hátsóudvarában”, ahol nem mellékesen majdani gázvezeték is haladni fog, nem tűri meg a cion-yenki térnyerést, egyszerűen megmutatta ki az úr a háznál.

Sőt a legfrissebb hírekben hallható volt egy interjú Putyinnal, szerinte az egyik amerikai elnökjelöltnek hozott volna hasznot a kirobbant csetepaté, persze USRAEL külügyminisztériuma azonnal lehülyézte. Vagyis igazat beszélt… Putyin és az orosz politikai elit nem felejt, ha valamilyen véletlen folytán Jóazezüst Viktor bármikor kormányt alakít, benyújtják a számlát.

Kerecsen