Miután az Erdély-bitorlók Orban nevű kormányfője törvényt fogadtatott el, mely arról szól, hogy Romániában és Erdélyben kötelező lesz a trianoni országrablást ünnepelni június 4-én, a "mi" Orbánunk nemzetpolitikai államtitkára azt jelenti most be a pártlapban, hogy ünnepi (!!!) üléssel készülnek ugyanarra a százéves évfordulóra. Egyszerre fog tehát ünnepelni Bukarest és Budapest, ugyanazon az évfordulón, gyilkos és áldozata. Hát nem beteges?

Ünnep ez... de csak ellenségeinknek

Ez a rendkívül szerencsétlen, a gyengeelméjűség határát súroló (vagy inkább el is érő) helyzet annak nyomán állt elő, hogy Orbánék kitalálták: június 4-e legyen a magyar összetartozás napja. Ami közel száz éven át könny volt, gyász és fájdalom, a gyalázat napja, az mostantól legyen örömünnep (amikor "talpaink egymásra lépnek"), szétszakításunk évfordulóján ünnepeljük az összetartozást...

Normális ember olyan évfordulóra tette volna a magyar összetartozás napját, ami valóban arról szól, és meghagyta volna Trianont annak, ami. Mert tudjuk, nagypéntek kell a feltámadáshoz. De nem nagypénteken ünnepeljük a feltámadást, hiába diktálná ezt a torz fideszes lelkiség.

Ilyen évforduló lehetett volna az idén 80 éves második bécsi döntés, ami valóban az összetartozásról, a soha meg nem szűnő újraegyesülési vágyról szól - de ezt persze gyávák voltak meglépni. Ha megkérdezték volna őket, miért, talán a mostani Trianon-ünnepnaphoz hasonló intézkedések rémképét villantották volna fel - amelyek, mint látjuk, enélkül is bekövetkeznek, a jószomszédi érzékenységre való örökös tekintet tehát gyalázatosan egyoldalú.

Portálunk minden évben elítéli a nemzeti gyásznapunkon ünneplő fideszes idiotizmust - hiába. Ma Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára jelentette be az ünnepi ülést a Magyar Nemzetben.

Íme az interjú első része:

A magyar nemzetpolitika csak akkor lehet sikeres a következő tíz évben is, ha a kormány és a közvélemény támogatását élvezve, a különböző nemzetrészek a céljaikat közösen tudják megfogalmazni és elérni – jelentette ki a Magyar Nemzetnek a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára. Potápi Árpád János beszélt arról is, hogy a járvány miatt a június 4-i programok az online térbe kerülnek át, de az Országgyűlés ünnepi üléssel készül a százéves évfordulóra.

Térkép is szemlélteti, minek a szétdarabolását kellene ünnepelni a Fidesz szerint (fotó: Mirkó István)

– Alig három hét múlva lesz az 1920-as trianoni békediktátum százéves évfordulója. Hogyan készül a nemzetpolitikai államtitkárság az idei június 4-re?

– Az Országgyűlés tavaly döntött arról, hogy ez az esztendő, éppen a százéves évforduló okán, a nemzeti összetartozás éve legyen. A Magyar Állandó Értekezlet pedig elfogadta azt a javaslatunkat, hogy idén az erős magyar közösségek éve tematikus programsorozatot valósítsuk meg. A két kezdeményezés kiegészíti egymást, és úgy terveztük, hogy a különböző rendezvényeket párhuzamosan szervezzük meg. Március közepén azonban kialakult a járványhelyzet, így az egész programsorozatot át kellett gondolnunk. Eredetileg szinte nem volt olyan magyar település, ahol valamilyen módon ne készültek volna a kerek évfordulóra, a határon túli városok, régiók is várták a megemlékezés lehetőségét, de sajnos közben kiderült, sehol nem lehet nagyobb rendezvényt tartani.

– Van olyan program, amelyet meg tudnak tartani?

– Az Országgyűlés ünnepi üléssel emlékezik a százéves évfordulóra, mi pedig az online térbe visszük a programjaink nagy részét. Szentmiséket és istentiszteleteket viszont lehet majd tartani, ahol kisebb létszámban, de meg tudunk emlékezni a százéves évfordulóról. Feltett szándékunk volt azonban, hogy ne csak a békediktátumról, hanem az eltelt évszázadról, a megvalósult eredményekről és a sikerekről is szóljon ez a nap, amelyeknek köszönhetően ma is a legerősebb nemzet vagyunk a Kárpát-medencében, és a magyar államiság tovább tudott élni.