Az alábbi sorok közzétételére kérte fel szerkesztőségünket az oldal működtetője:

Tisztelt Kedvelők!

Az oldalt nemsokára megszüntetem.

Még 2010-ben indítottam, akkor még csoportként funkcionált. Nagyon sok akadállyal szembesültem már az elején. Szinte semmi reklámfelületem nem volt. Írtam sok sajtóterméknek, páran le is hozták, de ahhoz, hogy ez gördülékenyen működjön, nyilván többre lett volna szükség. Főleg magyarok hozták le, szlovák lapok egyáltalán nem. De akadt még egy nagyobb probléma – valaki feltörte az adminfelületet, és leblokkolta a csoportot, nem lehetett belépni. Több száz tag nem tudott csatlakozni a csoporthoz.

Az év végén megjelent a Hedvig c. interjúkötet, ezért gondoltam, ez jó alkalom arra, hogy a csoportot oldallá alakítsam, így megelőzve a további furkálódást. Mint láthatjátok, sikerült vagy 2800 követőt összegyűjteni, ami nagyon nagy eredmény annak tekintetében, hogy ezt már senki sem reklámozta, nem jelent meg sehol, hiába küldtem el a linket a médiának, beleértve a Tyzden hetilap szerkesztőit is.

Egy a lényeg: amióta a Soros Alapítvány által támogatott civil szerveződések 2007-től beszálltak az ügybe, valami nagyon nem stimmel az egésszel.

Olyan irányba megy el az egész, mintha Malina Hedviget nem a magyarsága miatt támadták volna meg, hanem csak úgy véletlenül. Lehet ezt úgy kommunikálni, hogy így akarják megszerezni a szlovákok szimpátiáját, de ezzel egy óriási önbecsapásba esnek bele. Az igazságot nem lehet manipulálni, ahogy a tényeket sem. Ez nem nemzetiségek feletti ügy, hanem egy durva magyarellenes bűncselekmény, amibe aktívan beszállt az egész szlovák kormány, főügyészség, a rendőrség és a média. Ezt nem lehet elhallgatni, eltagadni. Valakik mégis ezt próbálják elhitetni a nagyközönséggel, de ahogy tapasztalom, a szlovákok szimpátiája nem fordult a hölgy felé, inkább az jön le az egészből, hogy unják a témát, és nem kíváncsiak az igazságra.

Az ügyet ez alatt a pár év alatt sikerült annyira elferdíteni, hogy már szinte senki sem emlékszik a kiváltó okokra, és főleg arra, hogy kik voltak azok, akik már az elejétől fogva – 2006 nyarától – szót emeltek a megvert lány mellett. Nem árulok el nagy titkot azzal, hogy nem egészen azok, akik most kiállnak a rivaldafénybe, politikai, meg még ki tudja, milyen hasznot remélve az ügytől. Ha akkor állt volna akkora sajtótámogatás Hedvig mellé, mint most, talán még vádat sem emelnek. Talán nem tartana már majd kilenc éve az egész tortúra. De akkor még túl „nacionalista” volt az ügy, ugyebár. Ha a belügyes sajtótájékoztató után lett volna tüntetés, még úgy tűnhetett volna, hogy itt magyar fasiszták állnak ki a hazug magyar mellett, aki tönkre akarta tenni Szlovákiát! Pedig sajnos el kell fogadni, hogy a szlovák társadalom nagy része így áll hozzánk. Hogy ez megváltozzon, nem meghunyászkodni kell, hanem felvállalni magunkat, felvilágosítani mindenkit az igazunkról. Fel kellett volna vállalni a konfliktust, mert máshogy nem megy. Erre nem voltak hajlandók azok, akik most, amikor már Hedvig kénytelen volt elhagyni Szlovákiát, úgymond kiállnak mellette.

Kívülállóként, média szakos egyetemistaként kerültem szembe az üggyel. Hittem, hogy az igazságért bárki tehet, nem kell hozzá hátsó támogatói kör, politikai háttér. De úgy látszik, tévedtem. Egy olyan politikai játszmát sikerült kanyarítani az ügyből, ahol már sohasem fog kiderülni, sem győzni az igazság. Olyan helyzetet teremtettek, ahol már ez lehetetlen. Ez nem csak Ficónak vagy Kalináknak köszönhető, hanem azoknak is, akik elferdítették az egészet.

Admin