A nyelvészek nem győzik hangsúlyozni: egy nyelv (minden nyelv) folyton-folyvást változik, módosul, újabb és újabb szavakkal bővül – vagy éppen fogyatkozik, szegényedik. Ez utóbbi miatt érezhették sokan a közbelépés sürgető szándékát, 2010-ben létrehozva a szomagyarito.hu nevű portált.

A regisztráció (jegyzekezés) nélküli oldalon bárki új szóötletet hozhat létre (zömében az idegen kifejezések helyettesítéséül) vagy a meglévőkhöz teheti hozzá a saját szócsinálmányát. Erről mindenkinek azonnal a 19. század eleji nagy, Kazinczy-féle nyelvújítás juthat eszébe, össztársadalmi keretek és elérhetőség közé emelve. Az akkori (művi) beavatkozás eredményei nélkül nem lenne modern (makori) magyar nyelv.

Ha valakinek meg- vagy fennakadt a szeme a jegyzekezés vagy a makori kifejezések olvastán, nem csodálkozok: eme, elsőre számomra is kissé szokatlan szavakat, az említett nyelvszépítő és ösztönző portálon találtam.

A honlapot, magyarországi nyelvújító társaság vagy bizottság léte híján, a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda hozta létre. A mindenki által elérhető, gyors keresőmotorral rendelkező és áttekinthető honlap szabad utat biztosít a köznyelv tudományosságába való próbálkozásoknak, vagyis magyarán: bárki új találhat ki és tehet közszemlére. A feleslegesen létrehozott szavak beküldésének meggátlására az Iroda leszögezett azonban egy fontos kitételt: „A szómagyarító honlap célja elsősorban az utóbbi évtizedekben és a napjainkban folyamatosan beáramló idegen szavak, kifejezések magyarítása, és nem célja az esetleg több évszázada meggyökeresedett szavak kicserélése.”

Emellett azt is kérik a tisztelt és lelkes közreműködőktől, hogy ne írjanak be a magyarban egyáltalán nem használt, soha fel nem bukkant idegen szavakat, ugyanis a szómagyarító nem latin, angol, francia, német stb. szótár. Az új alak legyen tömör és ízléses, illeszkedjék be nyelvünk összetett rendszerébe, létezzen analógiája a régiségben vagy valamely nyelvváltozatban. (Megjegyzés: az analógia szóra nem találtam magyar megfelelőt!)

Szabályok tehát vannak (áttekinthetők és értelemszerűek, elfogadhatók, lásd a honlapon), azonban lelkes nyelvújítóknak semmilyen nehézségbe nem kerül, hogy ötleteiket és javaslataikat a világ, akarom mondani, a magyar nyelvterület, a magyarul olvasók elé tárják. Egyszerűen a megújítandó adott szó felületén beírják az új kifejezést, alkotnak hozzá egy rövid, de kerek példamondatot, megadják becenevüket és e-mail címüket („a honlap komolyságának megőrzése érdekében”), rákattintanak (és nem ráklikkelnek!) a beküldés gombra, s az adott szó azonmód, szűrés és ellenőrzés nélkül kikerül a honlapra.

No persze, utólagos felülvizsgálat van. A honlap szerkesztői fenntartják a jogot, hogy a sértő szavakat és bejegyzéseket, valamint a „fölösleges vagy értelmetlen szómagyarításokat” eltávolítsák (talán megérdemelne egy külön cikket, hogy mit értenek ez alatt és mennyi ilyen távolítottak el), sőt, azt is, hogy a honlap észszerű működését akadályozó felhasználókat letiltsák. Ezt be is tartják, s mint a szómagyarító 12 évi működéséről szóló jelentésben leírták: „[…] időközben – rendszeres látogatóink kérésére – irgalmatlanul töröljük a nemkívánatos bejegyzéseket. Ha esetleg egy-egy ilyen adat elkerülné a figyelmünket, jelezzék nekünk, és lépünk. A szómagyarító szabályait be nem tartókkal szemben további szigorító intézkedéseket tettünk.” Bizony, így kell ezt.

Evidens (vagyis nyilvánvaló) az is, hogy manapság már nincs szükség kiterjedt levelezésre, mint Kazinczy Ferenc korában, és – mint általában – az akadémiai viták és vaskos nyelvtani könyvek sem érnek el az átlagpolgárok szintjéig. Minek is, ha mindenre (is) ott az internet? (Pontosabban, hogy magyaros szóval éljek: a világháló. Amely szintén megtalálható a szomagyarito.hu-n, a kissé bonyolult információs szupersztráda és az általam egyből megkedvelt világszőttes kifejezések mellett.)

Eddig (2026 közepéig) 22659 magyarítás érkezett 16972 idegen szóra. Természetesen messze nem mindegyik vált közismert kifejezésé, hiszen az elfogadást, elterjedést maga nyelvhasználók döntik el, akik az adott szót alkalmazni kezdik.

A hozzászólók egyébként nem fogták és nem is fogják vissza magukat, és szinte az emberi fantázia (ábránd, képzemény) teljes spektrumát (szivárny) felvonultató és megmutató ötlet, kifejezés, szócsinálmány, szófordulat és kifejezésalkotás megtalálható itt. Ha nem komoly és érdemben előremutató dologról lenne szó, azt mondhatnám, hogy szinte humoros (derüdves) – esetleg néha kacagtató – végigkeresni a portál szavai között, és olvasgatni az újsütetű kifejezéseket.

Minden hónapban van egy kiemelt címszó, melyek külön menüpontként kereshetők, és évekre visszamenően mutatják meg, mely kifejezések váltották ki a legtöbb reakciót (akarom mondani: visszót) a közönségből.

A fórum (színtér) is jegyzekezés nélkül olvasható, és ha nem is mindennaposak a kommentek (ráírka?, mázsálat?, hozzáböfögés?, kotyoga?, röffeny?, füzme? – bevallom, nekem ezek közül egyik sem nyerte el a tetszésemet) és bejegyzések, rendkívül érdekes visszanézni, miként és milyen viták kereszttüzében alakult és alakul jelenkori nyelvújításunk folyamata. Mert ennek nyugodtan nevezhetjük.

A honlapról közvetlenül el lehet jutni az e-nyelvmagazin.hu és az e-nyelv.hu portálokra (vagyis a böngésztárra vagy hírrakatra). Mindkettőt az említett Iroda működteti, és míg az első lényegében egy szaktanulmányokat felvonultató elektronikus folyóirat, míg a második az Iroda honlapja.

Mégis érdekesebb lehet mindenkinek a nyelvújító honlap használata, ha úgy érzi valaki, hogy egy idegen kifejezést indokolatlanul használt, használ vagy használni akar, keresse fel szomagyarito.hu oldalt, keressen rá a vonatkozó kifejezésre, sőt, ha jobb ötlet jut eszébe - küldje be!

Nekem nagy szívfájdalmam, hogy a mostanában a legelterjedtebben használt AI (Artificial Intelligence) rövidítés magyarítására, bár tizenvalahány javaslat érkezett, csak a „műész” kifejezés kapott több elfogadó szavazatot, mint elutasítót. Pedig ez a félreérthető műszó nem fogja felváltani az angol eredetit. Sokkal jobban kifejezi a magyar változatot a mesi (vagy MESI) kifejezés, amely egyszerű, és könnyen használható. De döntsenek a szavazópolgárok!

Mindenkinek kellemes, egyben nyelvileg hasznos, valamint nyelvtanilag pedig helytálló szómagyarítást kívánok!

Abai Zsombor