Hasonlóan hazánkhoz, Svédországban is a „szólásszabadság” nevében készülnek korlátozni a szólásszabadságot 2027. január 1-től – örömködik a Neokohn is.
A multikulti rabigájától szenvedő országban még mindig a zsidók kegyeit keresi az egyelőre még európai politikai vezetés, miközben országuk a liberalizmus időzített bombáján ül. Megérdemelt végjáték ez a hasonló országok számára, persze ettől még annak kultúráját, és az egészségesen gondolkodó svédeket sajnálja az ember.
A svéd kormány tehát hivatalosan is lépéseket tesz abba az irányba, hogy büntethető legyen a holokauszttagadás, vagyis az a revizionista álláspont, amely kétségbe vonja a hivatalos holokauszt-narratívát.
Az alkotmánymódosítási szándékot a képviselők egyhangúan elfogadták, egyébiránt a svéd jog eddig is lehetővé tette a holokauszt kétségbe vonásának büntethetőségét, amennyiben az „etnikai csoporttok elleni uszítást” jelent. A szigorítás célja, hogy „megerősítse a hatóságok képességét a gyűlöletkeltő tartalmak terjedése elleni küzdelemben”. Ez a „küzdelem” nagyrészt az online térre értendő, hiszen a digitális világban, kevésbé polkorrekt közösségi oldalakon a sajtó- és véleménynyilvánítási szabadság alkotmányos garanciái alapján védelmet élvezhetnének az ilyen tartalmak.
Véleménynyilvánítási szabadságod van: addig, amíg nem kritizálod azokat, akik a bábszínházat irányítják (fotó: Shutterstock)
Ezt húzzák most keresztül a svéd hatóságok, ugyanis az indoklásban az áll, hogy „a népirtás vagy emberiség elleni bűncselekmények tagadása bűncselekménynek minősül az etnikai csoportok elleni uszítást tiltó törvények értelmében”. Magyarul egy múltbéli eseményről nem gondolkodhat az ember szabadon, mert az „uszításnak” veszik a jelenben, hiába biztosítaná alkotmányos garancia a szólásszabadságot.
A svéd kormány egyébként így próbál tüzet oltani, mivel egyre nagyobb az „ellenségeskedés” a zsidók irányába az északi országban is. A dolog még röhejesebb, ha belegondolunk, hogy ezt a szájzár-törvényt a svéd sajtószabadságról szóló törvény és a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló törvény alapján alkották meg, magyarul a „szabadság” jegyében korlátozzák azt. Persze ilyenkor liberális jogvédőket sem látunk sehol sem tiltakozni.
Önmagában furcsa, hogy történelmi események létének vagy nemlétének kérdését jogszabályokkal igazgassák, nincs ez másképpen egyébként Magyarországon sem, sok minden rosszhoz hasonlóan ez is a NER öröksége, és azóta sem került napirendre a törvény megsemmisítése a szólásszabadság jegyében.
A svéd vezetésnek persze „jár a keksz” – mármint a zsidók részéről. Izrael svédországi nagykövete, Tammy Rahamimoff-Honig örült a szájzár-törvénynek, és „fontos lépésnek” nevezte az „antiszemitizmus elleni harcban”.
Valószínűleg ez sem elég neki, mert az alábbi csatakiáltással zárta gondolatait az X-en: „Az antiszemitizmus járványa rendíthetetlen elkötelezettséget és elszántságot igényel!”
Kíváncsi vagyok, meddig örülhet a nagykövet. Számos európai ország társadalmi berendezkedése – annak európai értelmében – pár évtized elteltével „múzeumba kerülhet”, az új alakulatokat pedig aligha fogja érdekelni az „antiszemitizmus elleni harc”. A mostani svéd vezetés is jobban tenné, ha az ország valódi problémáival foglalkozna, de láthatóan nem esik le nekik a tantusz.
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info
