Le kell töltenie börtönbüntetését Oskar Gröningnek, az egyik utolsó élő auschwitzi lágerőrnek - közölte döntését pénteken a német alkotmánybíróság, elutasítva a a holoinkvizítorok megfogalmazása szerint "magyar zsidók százezreinek legyilkolásában bűnrészesnek" talált 96 éves férfi egészségi okokra hivatkozó alkotmányjogi panaszát.
A testület azzal indokolta döntését, hogy nem lát a börtönbüntetés letöltéséből fakadó semmilyen kockázatot Gröning egészségére nézve, az ezzel kapcsolatos esetleges hátrányok pedig orvosolhatók a büntetés-végrehajtási intézeten belül. Az alkotmánybíróság ugyanakkor megjegyezte: egészségi állapota romlása esetén bármikor szüneteltethető a büntetés végrehajtása.
A bírói testület kiemelte: Gröning bűncselekményének súlyossága sokat nyom a latban ahhoz, hogy végrehajtsák büntetését.
Kathrin Söfker, az illetékes, hannoveri ügyészség szóvivője hozzáfűzte, hogy az egykori lágerőrnek hamarosan meg kell kezdenie büntetése letöltését, s már találtak is számára egy idős és beteg rabok fogadására alkalmas büntetés-végrehajtási intézményt Alsó-Szászországban.
Az orvosszakértő korábbi megállapítása szerint a férfi alkalmas a büntetés letöltésére, ugyanakkor követelmény a megfelelő orvosi és ápolói ellátás a börtönben.
Háromszázezer gyilkosságot varrtak a nyakába
Gröninget háromszázezer rendbeli gyilkosságban való bűnrészesség miatt 2015 nyarán ítélte négy év szabadságvesztésre a lüneburgi tartományi bíróság. Az ítélet 2016 novemberében emelkedett jogerőre.
Oskar Gröning a nemzetiszocialista párt fegyveres szervezete, az SS önkéntesen csatlakozó tagjaként 1944-ben, az úgynevezett magyar akció (Ungarn-Aktion) idején a munkatáborba szállított és a nem létező gázkamrába küldött emberek hátrahagyott csomagjait kezelte, előkészítve a terepet a deportáltak következő csoportjának, és bevételezte, majd az SS berlini központjába küldte a csomagokban talált pénzt.
Az auschwitzi könyvelő néven is emlegetett lágerőr abban is közreműködött, hogy az SS javára hasznosítsák a deportáltak értéktárgyait, állandó feladatai közé tartozott a deportáltak felügyelete, valamint az ellenállás és a menekülési kísérletek megakadályozása fegyveres erővel.
A férfi ellen már 1977-ben is folyt nyomozás, ezt később azonban leállították. A hannoveri ügyészség által indított új perbe beléptek mellékvádlók is, többnyire "holokauszt-túlélők" és állítólagos áldozatok rokonai, köztük magyar állampolgárok is.
A meghunyászkodás ezúttal is haszontalannak bizonyult
Oskar Gröning a bíróság előtt tett vallomásában hangsúlyozta: kétségtelen, hogy "erkölcsileg bűnrészes" a "haláltábor" működtetésében, és ezért bocsánatot kér, ügyének büntetőjogi vonatkozásait azonban a bíróságnak kell megítélnie - hát megtették. Az utolsó tárgyalási napon még azt is mondta, hogy "nem lett volna szabad közreműködni" mindabban, ami Auschwitzban történt, de a meghunyászkodás ezúttal is haszontalannak bizonyult.
(MTI nyomán)
Kapcsolódó:
- A Gröning-per "magyar tanúja" - aki még csak nem is találkozott az akkori SS-legénnyel
