Razziát tartott a rendőrség Hongkongban a Tienanmen téri 1989-es vérengzés emlékét őrző Június 4-e Múzeumban, miközben egy bírósági tárgyaláson több demokráciapárti aktivista bűnösnek vallotta magát engedély nélküli tüntetéseken való részvétel miatt.

A tiltakozók a Tienanmen téri eseményekről emlékeztek meg egy gyertyás virrasztáson tavaly június 4-én. Hongkongban betiltották a hasonló megmozdulásokat a koronavírus-járványra hivatkozva. Kritikusok szerint az intézkedés célja a rendszert bíráló hangok elfojtása.

A tizenkét ember közül hetet lázítással is vádolnak. A vádlottakra akár öt év börtönbüntetés is várhat. Az aktivisták egy nagyobb csoport tagjai, akiket letartóztattak a tavalyi virrasztás miatt. A csoportban voltak olyanok is - például a júniusban megszűnt Apple Daily című hongkongi lapot alapító Jimmy Lai -, akik ártatlannak vallották magukat. Joshua Wong és három társa, akiket szintén megvádoltak az engedély nélküli tiltakozáson való részvétellel, áprilisban bűnösnek vallották magukat, és 4-10 hónap börtönbüntetésre ítélték őket.

A tilalmat megelőzően a június 4-i gyertyás virrasztás hatalmas tömegeket vonzott minden évben. Kínai területen ez volt az egyetlen tömeges megemlékezés a Tienanmen téri eseményekről. Kína tiltja a megemlékezéseket, és erősen cenzúrázza a témát. A hivatalos adatok szerint mintegy háromszázan haltak meg a vérengzésben, többségük katona, de jogvédők és szemtanúk több ezerre becsülik a halálos áldozatok valós számát.

A hongkongi rendőrség szerdán letartóztatta a Tienanmen téri eseményekről évente megemlékező Hongkongi Szövetség több tagját, mert a szervezet nem vette figyelembe a megszabott határidőt, hogy a nemzetbiztosági törvénynek megfelelően tájékoztassa a őket a tevékenységéről.

A szövetség szervezi az éves gyertyás virrasztást és tartja fenn a Június 4-e Múzeumot, amelyet a hatóságok bezártak.

A hongkongi vezetés az elmúlt évben határozottan fellépett a demokráciapárti aktivistákkal szemben a Peking által életbe léptetett nemzetbiztonsági törvényre hivatkozva. A jogszabályt a 2019-es kormányellenes tüntetésekre válaszul hozták.

Bírálói szerint a törvény - amelyre hivatkozva eddig több mint száz embert vettek őrizetbe - visszalépés az egykori brit gyarmatnak ígért széleskörű autonómiától. Hongkong 1997-es átadásakor a kínai kormány ígéretet tett arra, hogy a város ötven évig megőrizheti a szólásszabadsághoz és a gyülekezési szabadsághoz hasonló szabadságjogokat.

(MTI)