A németek által elkövetett bűntettek miatt érzett "mély szégyenéről" beszélt pénteken Angela Merkel kancellár a dél-lengyelországi Oswiecimben, az auschwitzi emlékhelyet ápoló alapítvány létrehozásának tizedik évfordulója alkalmából tett látogatásakor.
Fotók: Kacper Pempel/Reuters
Angela Merkel a lengyel miniszterelnökkel, Mateusz Morawieckivel együtt látogatott a volt munkatáborba az Auschwitz-Birkenau Alapítvány meghívására, a megemlékezésen a láger volt foglyai is részt vettek.
"Mély szégyenérzet fog el a németek által itt elkövetett barbár bűntettekért" – mondta Merkel. Szerinte a történtek miatt Auschwitzban “csendben kellene maradni". "Hiszen milyen szavakkal írható le ez a gyász, az itt meggyilkolt, megkínzott, elpusztult emberek szenvedése?" – tette fel a kérdést.
Elmondta: a tetteseket egyértelműen néven kell nevezni, ezért fontos hangsúlyozni, hogy Auschwitz "németek által irányított német haláltábor volt", miután a lengyelországi Oswiecim városát 1939-ben bekebelezte a Harmadik Birodalom.
Úgy látta: az auschwitzi emlékhely arra kötelez mindenkit, hogy "mindennapjaiban figyelmes legyen és óvatos", hogy "védje hozzátartozóinak méltóságát". Ebben az összefüggésben arról is beszélt, hogy az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság "könnyen sérülhető", ezért védelemre szorulnak a társadalom hétköznapjaiban és a politikai életben is. Figyelmeztetett: napjainkban észlelhető "a rasszizmus, a gyűlölet szítása és az ezzel összefüggő támadások térnyerése".
Látjuk azt is, hogy támadják a liberális demokráciát, és gyakran helyet kap a történelmi revizionizmus – jelentette ki. Külön figyelmet szentelt "a németországi, az európai, valamint a világszerte élő zsidó társadalom életét veszélyeztető" antiszemitizmusnak, amelyet, mint hangsúlyozta, nem szabad tolerálni.
Merkel megállapította továbbá: az emlékhely tanúságtételt jelent, és mint ilyet őrizni kell, Németország "jelentősen hozzá fog járulni". Ez arra vonatkozhatott, hogy Berlin októberben bejelentette: újabb 60 millió euróval járul hozzá az Auschwitz-Birkenau Alapítványhoz.
A 2009-ben létrejött alapot 40 állam, valamint magánszemélyek támogatják, Németország korábban szintén 60 millió eurót fizetett be.
A lengyel miniszterelnök beszédében aláhúzta: a lengyel állam elkötelezett arra, hogy ápolja a náci Németország áldozatainak emlékezetét. A túlélőknek, valamint a már elhunytaknak szolgáltatott elégtételt is az áldozatok iránti igazságosság részének nevezte. Ebben az összefüggésben Morawiecki megerősítette: Lengyelország a jelenleg magánkézben lévő Mauthausen-Gusen "egykori náci haláltábor" területének megvásárlásáról tárgyal az osztrák kormánnyal.
Morawiecki a második világháború idején üldözött zsidókat mentő lengyel Zofia Kossak-Szczucka szavait idézte, majd a mai helyzetre átültetve ezeket kijelentette: "ma elmondhatjuk magunkról: aki közömbös a történelem meghamisításával szemben, társszerzője az ilyen hazugságoknak". Morawiecki feltehetőleg arra is utalt, hogy a német sajtó gyakran "lengyel haláltáborként" emlegeti Auschwitzot.
(MTI nyomán)
