Nem is olyan rég Orbán Viktor egy beszédében – talán az egyik évértékelőn – elsorolta, miket fog a NER véghez vinni a következő időszakban. A nyilvánvalóan túlzó tervekről már akkor lehetett tudni, hogy hazugságokra épülnek (akkor volt ez az elhíresült 100 új gyárat építünk baromság is), mindenesetre akkor és ott azt is kiejtette a száján, hogy a gazdaság fejlesztése miatt „máris szól Nagy Marcinak”. A szokásosan irritáló orbáni frázis mára talán még megmosolyogtatóbb, mint akkor, főleg, ha hozzátesszük, Nagy már Svájcban tengeti a mindennapjait, és magasról tojik arra, mi történik Magyarországon.

Önmagában is érdekes kérdés, mi történt az egykori feketeöves NER-huszárokkal (nem azokkal a másodvonalbeliekkel, akiket talán felelősségre is vonnak, hanem a befolyásosabbakkal), a portálunkon is szemlézett Válasz Online-cikkből pedig nem csak Nagy Márton sorsa derül ki, de az is, hogy több NER-bennfentes is külföldre távozott a vereség után.

Sem a Svájcban egy banknál dolgozó Nagy, sem akármelyik másik NER-lovag nem fog hiányozni az országnak, vissza se jöjjenek, de két fontos tényt azért mindenképpen érdemes megállapítani a történtekből.

1. Az elmúlt 16 évben nyakunkon élősködő fideszesek számára ugyanazt jelentette az ország, mint a most regnáló Tisza-kormánynak. Az olajra lépett „nagykutyák” egy kiaknázható üzleti lehetőséget láttak Magyarországban, a gond csak az, hogy mindezt leöntötték nemzeti mázzal, a sok megvezetett hülye meg hitt nekik – elnézést a vulgáris megfogalmazásért.

Nincsenek illúzióim, hogy ettől az emigrálási hullámtól változik nagyot a kép, de azok számára, akik még mindig képesek a Fideszt támogatni, talán intő jel lehet ez a fajta köddé válás.

Megint másik szemszögből nézve, nyilván ezeknek a személyeknek (Orbán Ráhel, Tiborcz, Matolcsy Ádám stb.) pont semmit nem jelent a jobboldali értékrend, vagy akár az ország, így teljesen felesleges az emléküket ápolni azzal, hogy vannak, akik még mindig a Fideszt – ezt a szitokszóvá vált pártot – támogatják. Az emigráció pont annyira tojik az egészre, mint akkor, amikor még itthon vezették meg a honfitársainkat. Jó lenne, ha ez is eszébe jutna azoknak, akik ma a Fidesz mellett, vagy a Fideszért tüntetgetnek.

2. Leírni is nevetséges, de hasonlítsuk össze egy pillanatra a most külföldre vándoroltakat, meg az 1945-ös, illetőleg 1956-os emigrációt. Ugye, hogy még belegondolni is röhejes? Ők egy elvesztett háború, illetve egy vesztes népfelkelés után kerestek menedéket, és lettek hasznos tagjai új társadalmaknak, ezek meg a hazánk javaiból igazságtalanul gazdagodva pöffeszkednek nyugaton. Az összehasonlítást pedig azért mertem csak leírni, mert ők is nemzetben gondolkodó társaságnak állították be magukat, mégis fényévekre vannak az első kettőtől, olyannyira, hogy azt elmondani sem lehet.

Mindeközben a korábbi miniszterelnök szupertanácsadójaként jegyzett Habony Árpád – az Átlátszó észlelése szerint – észak-olasz villára cserélte budapesti lakcímét, a köreihez sorolt Tombor Andrást pedig Angliához köti a lovaspóló iránti szenvedélye – olvashatjuk a cikkben.

Úgy cserélik ezek idegen villákra a lakcímüket, mintha alsógatyát váltanának. Vigyék magukkal a Fidesz nevű brandet is, amely még mindig az ország nyakán van!

Ábrahám Barnabás – Kuruc.info