Közös jelentést adott ki az európai egészségügyben alkalmazott mesterséges intelligenciáról az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) és az Európai Orvostudományi Akadémiák Szövetsége (FEAM) - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) honlapján pénteken megjelent összefoglalóban.
A két nemzetközi akadémiai szervezet hosszas előkészítést követően, szeptember 30-án hozta nyilvánosságra a csaknem 100 oldalas dokumentumot, amelyet elismert szakemberekből álló munkacsoport készített el a tagakadémiák folyamatos bevonásával és felügyeletével. A jelentést Kosztolányi György akadémikus, az MTA képviselője ismertette az Akadémia honlapján.
A dokumentum fő megállapítása szerint a mesterséges intelligencia gyors ütemben alakítja át az egészségügyet, és példa nélküli lehetőségeket kínál a diagnózis, a kezelés, valamint az egészségügyi rendszerek hatékonyságának javítására szerte Európában. Ugyanakkor a klinikai gyakorlatba történő integrálása olyan összetett - biztonsággal, etikával, irányítással és méltányossággal kapcsolatos - kérdéseket vet fel, amelyek gondos és összehangolt szakpolitikai válaszokat igényelnek.
A jelentés az egészségügy minden lényeges területét érinti, így az orvosi képalkotó és diagnosztikai szolgáltatásokat, a virtuális betegellátást, az egészségügyi kutatást, a gyógyszerfejlesztést, a rehabilitációt, a népegészségügyi gyakorlatot, valamint az adminisztratív alkalmazásokat is.
A szakemberek nagy hangsúlyt fektettek az analitikai és klinikai validálásra, a személyes adatok védelmére és biztonságára, az etikai szempontokra, valamint a biztonsági kockázatokra és a kiberfenyegetésekre. Kiterjed a teljes egészségügyi ökoszisztémára, beleértve a gazdasági és oktatási tevékenységet is.
A jelentés rávilágít, hogy az egészségügyi MI nem pusztán technológiai innováció. Sikeressége a szilárd klinikai validáláson, a kiváló minőségű adatokon, a hatékony irányításon és felügyeleten, valamint a szakemberek és a betegek érdemi bevonásán múlik. E feltételek hiányában fennáll a kockázata annak, hogy az MI súlyosbítja a meglévő egyenlőtlenségeket, új kockázati tényezőket teremt, vagy nem váltja be a hozzá fűzött reményeket.
Mivel az uniós szabályozás a betegek életére gyakorolt hatás miatt többnyire "magas kockázatúnak" minősíti az MI-eszközök használatát az egészségügyben, a dokumentum szigorú biztonsági és etikai normák betartását sürgeti. Kiemeli: a betegek védelme érdekében elengedhetetlen a rendszerek átláthatósága, a szigorú klinikai validáció, valamint a betegbeleegyezési és jogorvoslati mechanizmusok biztosítása.
Az EASAC és a FEAM ajánlásaival egy olyan összehangolt európai megközelítést szorgalmaz, amely ötvözi a szigorú értékelést, az átjárható adatrendszereket, a készségekbe és kapacitásokba való folyamatos befektetést, valamint az egyértelmű elszámoltathatósági struktúrákat.
A dokumentum kitér az Európa-szerte meglévő regionális különbségekre a digitális infrastruktúra, a beruházási kapacitás, a szabályozási felkészültség és a munkaerő szakértelmének egyenlőtlenségeiben. Ezért a kiegyensúlyozott fejlődéshez és a mesterséges intelligencia méltányos integrációjához EU-szintű koordinációt és célzott támogatást szorgalmaz.
Jelentésük zárásaként az EASAC és a FEAM három sürgős, általános üzenetet és tíz szakpolitikai ajánlást fogalmazott meg. Ezek együttesen arra szólítanak fel, hogy az MI-rendszerek felelősségteljes használata váljon szerves részévé az európai egészségügynek. "Az MI széles körű integrációja az egészségügyi ökoszisztémába alapjaiban határozza meg újra az egészségügyet. E folyamat középpontjában a digitálisan felkészült munkaerő fejlesztése áll; mely célt a tantervek korszerűsítésével és a folyamatos szakmai továbbképzéssel kell elérni, biztosítva, hogy az MI-vel kapcsolatos jártasság a teljes szakmai pálya során megmaradó kompetencia legyen. Ennek érdekében az MI-alkalmazásokat proaktívan kell kezelni egy fenntartható, előretekintő egészségügyi stratégia részeként" - hangsúlyozták a jelentésben.
(MTI)
