Juan Guaidó, az ellenzéki többségű venezuelai parlament elnöke egy interjúban kijelentette, hogy megfontolja az amnesztiát az ellenfelei számára, ha segítenek helyreállítani a demokráciát. Az Egyesült Államok eközben hazarendelte az országban akkreditált diplomatáinak többségét.

A parlamenti elnök szerdán ideiglenes államfőnek nyilvánította magát, és ezen az alapon nyilatkozott az Univision televíziónak helyi idő szerint még csütörtökön. Ez volt az első nyilvános kommentárja az eseményekről ideiglenes elnökként egy Twitter-bejegyzésen kívül. E tisztsége elismerése megosztotta Latin-Amerikát és a világot.

Mint mondta, a közkegyelem mindenki számára nyitott lehetőség, aki segít helyreállítani az alkotmányos rendet a dél-amerikai országban, és ez vonatkozik Nicolás Maduro hivatalban lévő elnökre és a szövetségeseire is. Közölte, hogy minden társadalmi szektor segítségét örömmel fogadja, beleértve a katonaságot is, hogy megoldhassák a válságot. Azt a vádat visszautasította, hogy államcsínyt hajtott végre a hatalom átvételének bejelentésével.

Juan Guaido (Fotó: MTI/EPA/Miguel Gutierrez)

Az Egyesült Államok hazarendelte diplomatáinak többségét

A State Department (külügyminisztérium) bejelentése szerint azoknak a diplomatáknak kell hazatérniük, akiknek munkája „nem alapvető fontosságú”. Az indoklás szerint a diplomatáknak biztonsági okok miatt kell hazatérniük.

A közlemény nem tesz említést arról, hogy Nicolás Maduro elnök szerdán megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Washingtonnal, és egyúttal kiutasította az amerikai külképviseletek munkatársait, 72 órát adva nekik a távozásra.

Az amerikai külügyminisztérium honlapján megjelentetett „biztonsági riadó” szerint a Trump-kormányzat arra inti a Venezuelában élő vagy ott turistáskodó amerikaiakat, hogy „komolyan vegyék fontolóra” távozásukat a dél-amerikai országból.

Ellenzéki tüntetők éltetik Juan Guaidót, az ellenzéki többségű venezuelai parlament elnökét, aki ideiglenes államfővé nyilvánította magát a hivatalban lévő államfő, Nicolás Maduro elleni tüntetésen Caracasban 2019. január 23-án (Fotó: MTI/EPA/EFE/Miguel Gutiérrez)

„Az Egyesült Államok kormányzata csupán korlátozott mértékben tud segítséget nyújtani a Venezuelában lévő amerikai állampolgároknak” – olvasható a tárca felhívásában. A minisztériumi közlemény nem tesz említést arról, hogy hány diplomatája marad Venezuelában.

Elismerték az ideiglenes államfőt

Az amerikai kormányzat szerdán elismerte a venéz házelnököt, Juan Guaidót az ország ideiglenes államfőjének, és egyúttal törvénytelennek minősítette Nicolás Maduro kormányát. Az amerikai diplomaták kiutasítására pedig Mike Pompeo külügyminiszter még szerdán azzal reagált, hogy a Maduro-kormánynak már nincs meg a legitimitása e döntéshez.

John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó pedig csütörtökön – konkrét lépések említése nélkül – azt közölte: Washington azon dolgozik, hogy megfossza a Maduro-kormányt a pénzügyi forrásaitól, mert ezek szerinte az ideiglenes államfőként elismert Guaido felállítandó átmeneti kormányát illetik majd.

Csütörtökön egyébként rendkívüli tanácskozást tartott a washingtoni székhelyű Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ) állandó tanácsa. Az amerikai diplomácia vezetője az AÁSZ ez ügyben megosztott tagállamainak képviselőit arra buzdította, hogy ismerjék el ideiglenes elnökként Juan Guaidót. Mike Pompeo 20 millió dolláros humanitárius segítséget is ígért az összeomlott gazdaságú Venezuelának.

A 34 tagállamból 16 tett eleget az amerikai kérésnek, a többi egyelőre nem.

(MTI)

Frissítés: Oroszországnak van mit féltenie Venezuelában

Súlyos gazdasági és politikai veszteséget szenvedhet Oroszország, ha kiszorul a hatalomból a Moszkva szövetségesének számító Nicolás Maduro államfő.

„Az orosz elnök megerősítette, hogy Moszkva támogatja a legitim venezuelai kormányt, úgy véli, a külföldről provokált belpolitikai válság kirobbantói megsértik a nemzetközi jog alapvető normáit” – mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő, miután Vlagyimir Putyin telefonon beszélt a szorult helyzetbe került Nicolás Maduro venezuelai elnökkel.

Moszkva nem véletlenül aggódik a miatt, hogy Maduro helyzete megrendült az után, hogy Juan Guaidó parlamenti elnök ügyvezető államfővé nyilvánította magát, több ország, köztük az USA pedig elismerte az új venezuelai vezetés legitimitását. Oroszország ugyanis az utóbbi években látványosan megvetette a lábát a latin-amerikai országban, s Maduro távozásával elveszne a megszerzett javak egy része.

Oroszország becslések szerint 2006 óta több mint 17 milliárd dollárnyi hitelt nyújtott Hugo Chávez államfőnek, majd 2013-ban hivatalba lépett utódjának, Nicolás Madurónak, s közben az orosz vállalatok egyre nagyobb részesedést szereznek Venezuelában. A célpont elsősorban az olajipar: Venezuela rendelkezik a legnagyobb olajtartalékkal, s a Kremlhez közel álló Rosznyefty folyamatosan növeli tulajdoni arányát. A The Moscow Times összesítése szerint a Rosznyefty immár 40 százalékos részesedét szerzett a Petromanagasban, a Petroprijában, és a Petrovictoriában, s tovább 32 százalékkal rendelkezik a Petromirandában, s 27-tel a Boqueron olajipari cégben. Az oroszok kitermelési kvótákat is szereztek, az orosz részesedéssel kitermelt venezuelai olaj 2017-ben nyolcmillió tonna volt, ebből 3 millió tonnát kaptak az oroszok.

Oroszország – a világ legnagyobb gabonatermelője – az utóbbi években jelentős szállítmányokat juttatott el Venezuáelába: minden évben mintegy 220 ezer tonna érkezett.

A venezuelai pénzügyi szektorban is erősödő Oroszország 2006 óta jelentős fegyverszállító is lett: az orosz vállaltok elsősorban kézifegyvereket, harckocsikat és repülőgépeket szállítottak Venezuelának, s a Nyezaviszimaja Gazeta című lap úgy tudja, az is felmerült, hogy Oroszország stratégiai bombázókat kíván állomásoztatni egy venezuelai támaszponton. Ennek egyik előjele lehetett az, hogy tavaly decemberben több orosz katonai repülőgép is megjelent néhány napra a latin-amerikai országban.

(HVG)