A várakozásoknak megfelelően leszavazta az Egyesült Királyság EU-s kilépésének feltételrendszeréről szóló megállapodást a brit parlament alsóháza kedd este. A képviselők közül 202-en hagyták jóvá a Theresa May által nyélbe ütött egyezséget, és 432-en szavaztak ellene, ami történelmi vereséget jelent a brit kormánynak.

Fotó: Reuters

Ez már a második alkalom volt, hogy a brit miniszterelnök a parlament elé próbálta vinni a megállapodást, amelyet csak nagy nehezen tudott kialkudni az EU-val. Ezt a megállapodást a bent maradó 27 tagország vezetői már jóváhagyták, de a brit alsóháznak is szavaznia kellett róla. A brit politikusok között azonban egyáltalán nem volt meg az egyetértés, még May saját pártján, a torykon belül sem, és az ellenzék mellett a parlamenti többségét biztosító északír unionisták is ellene voltak.

Decemberben elhalasztotta, most már nem volt hova hátrálni

May csak nagy nehezen tudott kialkudni egy olyan kompromisszumos megállapodást a kilépés feltételrendszeréről az EU-val, amit aztán a bent maradó 27 tagország jóváhagyott. A brit politikusok között azonban egyáltalán nem volt meg az egyetértés, még May saját pártján, a torykon belül sem. Ennek pedig az lett a vége, hogy december közepén el kellett halasztania a brit alsóházban a szavazást a megállapodásról.

Ezek után a párton belül bizalmatlansági indítványt is kezdeményeztek May ellen, ami azonban elbukott, így egy évig nem lehet újra megkérdőjelezni házon belül a pozícióját (az ellenzék viszont beadhat ellen bizalmatlansági indítványt a parlamentben). Ettől még a Brexit-megállapodás jövője nem lett fényesebb a brit alsóházban. May visszament tárgyalni az EU-val, ahol azonban már előre jelezték: nem változtatnak a megállapodáson.

May telefonálgatott, elment kuncsorogni az uniós vezetőkhöz, de mindössze egy jogilag értéktelen ígéretet adtak neki, hogy a legfájóbb pontot, az ír–északír határ ellenőrzését elkerülő tartalékmegoldást – miszerint az Egyesült Királyság akár az idők végezetéig vámunióban marad az EU-val – nem akarják használni, csak legvégső esetre tartják fenn. Közben pedig az idő megint egyre fogyott, hiszen May megígérte, hogy január 21-ig mindenképpen megtartják az alsóházi szavazást, amit végül kedd estére írtak ki.

Egy sor forgatókönyv jöhet

Ez a nagy arányú vereség rettentő kínos helyzetbe hozta Mayt, és első körben az is kérdés, hogy talpon tud-e maradni: annak ellenére, hogy a pártján belül nem lehet ellene bizalmatlansági szavazást kezdeményezni, nagy lehet rajta a nyomás. Az alsóház döntése alapján mindenesetre a miniszterelnöknek és a kormányának három napja van előállni valamilyen B tervvel, amiről egyelőre még nem tudni, hogy mi lenne.

A Munkáspártot vezető Jeremy Corbyn előrehozott választást akar kiharcolni, és a szavazás előtt már jelezte, hogy bizalmatlansági indítványt kezdeményez majd May ellen a megállapodás leszavazása után a parlamentben. Az északírek azonban már bejelentették, hogy a megállapodás elutasítása esetén is támogatják bizalmi szavazáson a kormányt, a Mayjel szemben álló toryknak pedig nem lenne érdekük így megbuktatni a saját kormányukat. Azonban előzetesen többen azt sem zárták ki, hogy egy ilyen nagy arányú vereség sok mindent felülírhat.

Ezen túlmenően előzetesen csak annyi látszott biztosan, hogy az alsóházban a kormánypártokon és az ellenzéken átívelve a többség el akarja kerülni a megállapodás nélküli, rendezetlen Brexitet. Azonban a legkevésbé sincs egyetértés semmi többen, főleg nem valamilyen másik alternatíva mellett.

Az alternatívák között ott van

• egy szabadkereskedelmi megállapodás, mint az EU és Kanada vagy több tucat másik ország között,
• egy vámunió, mint Törökországgal, amit a Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn is támogat,
• a norvég típusú kapcsolatrendszer az EU-val, azaz maradnának a közös piacban anélkül, hogy beleszólnának a döntésekbe, és az uniós munkaerőt is szabadon be kellene engedniük (erről még a norvég miniszterelnök is azt kérdezte: „miért?”),
• a svájci modell, ami gyakorlatilag a norvég, csak egy nagy megállapodás helyett sok „önkéntes” kicsivel, így bizonytalanabb (épp most billeg) és átláthatatlanabb, de legalább a nagyobb szuverenitás látszatát fenntartja,
• vagy egy újabb referendum,
• több tory pedig egy önellentmondásnak számító „rendezett megállapodás nélküli Brexitről” beszélt, de itt se mindegy, hogy teljesen megszakítják a kapcsolatokat,
• vagy spontán letárgyalt kis egyezségekkel tompítják a szakítás fájdalmait.

Olyan szavazásokat képzel el több képviselő, amiből összeáll, hogy mi lehet a legkisebb közös többszörös és kompromisszum. Ezzel csak annyi gond van, hogy ez nem egy évvel, hanem néhány hónappal a kilépés előtt jönne elő.

Túl sok idő és mozgástér nincsen: alapesetben a britek megállapodással vagy anélkül, de március 29-én elhagyják az EU-t, és a rendezetlen kilépés alapján egyik napról a másikra kint találnák magukat bármilyen átmeneti időszak nélkül. Csak három módon lehet ezt elkerülni:

• Ha elfogad a brit parlament egy olyan Brexit-megállapodást, amit az EU-s tagországok is jóváhagytak, ilyen May egyezménye, amit Brüsszelben nem akartak teljesen újratárgyalni.
• Meghosszabbítják a kilépés határidejét, amihez szintén a 27 EU-s tagország beleegyezése kell. Egyrészt az EU-nak ez alapvetően nem áll ez érdekében, kivéve, ha valamilyen kézzel fogható okból – pl. előrehozott választás, népszavazás – kellene csúsztatni, és még akkor is bekavar az európai parlamenti választás május végén, amit már a britek nélkül terveznek megtartani.
• Vissza kell vonni az eredeti kilépési nyilatkozatot. Az Európai Bíróság már úgy döntött, hogy a kilépést egyoldalúan is felmondhatja az Egyesült Királyság, ez azonban a 2016-os népszavazás felülírása lenne, amit előrehozott választás vagy újabb népszavazás nélkül nehezen léphetne meg a brit parlament, ráadásul egységes akarat sincs erre.

(Index)

Frissítés: May: vagy leállítják a folyamatot, vagy megállapodás nélkül lépnek ki

Theresa May szerint a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeit tartalmazó megállapodás elfogadásának csak két alternatívája van: a Brexit-folyamat leállítása vagy a megállapodás nélküli kilépés az Európai Unióból.

A brit miniszterelnök a megállapodásról szóló vitát lezáró kedd esti alsóházi felszólalásában kijelentette: lehet úgy dönteni, hogy a Brexit-folyamat „egyszerűen túl nehéz”, és a kormány ezért visszavonja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról szóló értesítést, és például újabb népszavazást ír ki az EU-tagságról. Ez azonban csak még inkább megosztaná az országot.

Az 50. cikkely szabályozza, és csaknem két évvel ezelőtti aktiválása hivatalosan el is indította a Brexit-folyamatot, amelyre alapesetben – egyéb, közelebbi határidőről szóló megegyezés híján – kétévi tárgyalási időtávlatot határoz meg. Ez március 29-én jár le, és a brit EU-tagság azon a napon akkor is megszűnik, ha addig nem lép életbe az EU-val kötött megállapodás.

A meghosszabbításra van mód, ha ehhez az EU-ban maradó 27 tagország egységesen hozzájárul, az aktiválásról szóló bejelentés visszavonása ugyanakkor London szuverén joga. A konzervatív párti kormányfő szerint a Brexit-megállapodás elfogadásának másik lehetséges alternatívája az, hogy az Egyesült Királyság márciusban megállapodás nélkül lép ki az EU-ból, de a brit választók nem erre voksoltak a kilépésről döntő 2016-os népszavazáson.

Mindemellett a megállapodás elmaradása a kilépés után tervezett átmeneti időszak elmaradásával is járna, és ebben a helyzetben nem lehetne például viszonossági alapon garantálni az EU-országokban élő brit állampolgárok jogosultságainak további érvényesítését ugyanúgy, ahogy a brit kormány kész garantálni az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-állampolgárok jogosultságait – hangsúlyozta Theresa May.

A miniszterelnök szerint mindezek alapján csak abban az esetben teljesülne a választók által a kilépésről a 2016-os EU-népszavazáson hozott döntés, ha a parlament elfogadja a kilépés feltételeiről elért megállapodást. Theresa May szerint az alsóház olyan történelmi horderejű döntés előtt áll, amely több nemzedéknyi időre meghatározza az ország jövőjét.

Theresa May felszólalása előtt a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn mindazonáltal kijelentette: pártja nem szavazza meg az egyezményt. Corbyn szerint ugyanis a jelenlegi helyzetből csak az előrehozott parlamenti választások kínálhatják a kiutat.

May és Corbyn 54 órányi parlamenti vitát zárt le kedd esti felszólalásaival. A megállapodásról szóló vitában több mint kétszáz képviselő szólalt fel.

2. frissítés: Írország szerint nem tárgyalható újra a Brexit-megállapodás

Írország szerint az Európai Unió világos álláspontja, hogy nem tárgyalható újra az Egyesült Királyság európai uniós tagsága megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodás, még azt követően sem, hogy kedd este a brit törvényhozás alsóházában megsemmisítő vereséget szenvedett.

Az ír kormány emlékeztet: az Európai Tanács december 13-i tanácskozásán kinyilvánította világos álláspontját, miszerint a kilépési megállapodás nem tárgyalható újra. Ezt ismételten kinyilvánította Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke közös levelükben, amelyet hétfőn küldtek el Theresa May brit miniszterelnöknek – áll a dublini vezetés közleményében.

Az ír kormány ugyanakkor elismeri, hogy a szabályozatlan Brexit mindenki számára rossz végeredményt jelentene, nem utolsósorban Észak-Írországnak. Még nem késő elkerülni a dolgok ilyen kimenetelét, s felszólítjuk az Egyesült Királyságot, hogy vázolja fel, miként akarja ezt a sürgető ügyként jelentkező patthelyzetet elkerülni – tette hozzá a dublini vezetés.

Sajnálatos módon a kedd esti szavazás eredménye megnövelte egy szabályozatlan Brexit kockázatát, ebből következően a (dublini) kormány fokozni fogja előkészületeit egy ilyen eshetőségre – olvasható az állásfoglalásban.

Macron: a briteknek lesz a legrosszabb, ha nem lesz megállapodás

Nagy-Britannia lenne a legnagyobb vesztese annak, ha megállapodás nélkül szakadna ki az Európai Unióból – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök, reagálva a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodás brit alsóházi elutasítása miatt kedd este.

Úgy vélte, az egyik eshetőség, hogy nem lesz megállapodás, ez azonban nagyon rossz volna mindenkinek, elsősorban a briteknek. Közölte, ebben a helyzetben kénytelenek lesznek teljesen újratárgyalni jövőbeni kapcsolatukat az EU-val, de ehhez nem áll majd rendelkezésükre átmeneti időszak.

Mégis kellene lennie egy átmeneti időszaknak, amely alatt „tárgyalunk velük, mert például a repülőgépeknek közlekedniük kell Nagy-Britannia és az EU között, illetve azért is, mert az élelmiszer-áruházaikba az áru 70 százalékban a kontinensről érkezik” – mondta Macron, amikor hatszáz normandiai polgármesterrel tanácskozott a régió egyik városában.

„A második eshetőség, hogy azt mondják, és szerintem ezt fogják csinálni, mert egy kicsit ismerem őket: megpróbálunk jobb megállapodást elérni az EU-val, és ha sikerül, akkor újra szavazunk róla a parlamentben” – fejtette ki. Hozzátette, nem nagyon hiszi, hogy a briteknek sikerül jobb megállapodást elérni, mert már kimerítették a lehetőségeiket, és az EU nem fogja elárulni az európaiak érdekeit csak azért, hogy rendeződjön egy brit belpolitikai ellentét.

Macron szerint van egy harmadik forgatókönyv is, miszerint azt mondják: nem kell úgy rohanni, hadd kapjanak még időt arra, hogy újratárgyalják a feltételeket. Közölte, ha sikerül elhúzni az időt a májusi európai parlamenti választások utáni időre – amikor esetleg a briteknek lesz lehetőségük még valamilyen előnyt kiharcolni maguknak –, akkor ez nagy bizonytalanságot okoz. Emiatt lesz aggodalom, „de mondják meg a halászainknak, hogy mindig az ő érdekeiket nézem” – mondta Macron a polgármestereknek, akik Normandia halászait is képviselték a találkozón.

Az elnök közölte, fogadni mer arra, hogy a britek a második lehetőséggel kezdenek majd, és a végül a harmadik forgatókönyv valósul meg. „Persze, ez volt a brit nép szuverén döntése, és tiszteletben is tartom, de nem a francia nép szuverén választása” – jelentette ki az elnök.

Amikor a tanácskozáson a sárga mellényesek tüntetéseire, követeléseire terelődött a szó, többen a polgármesterek közül felvetették, hogy ismét lehetővé kellene tenni az állampolgári kezdeményezésű népszavazásokat az országban.

Macron kifejtette: „A Brexitből sokat tanulhattunk, például azt, hogy hova vezethetnek a tetszetős népszavazások.” Megjegyezte, hogy a Brexitről szóló 2016-os brit népszavazás előtt szerinte „manipulálták a választókat, kívülről is, akárkik, akármivel – ezeket információknak nevezték –, majd utána azt mondták nekik, hogy oldjátok meg a problémáitokat magatok. Vagyis hazudtak az embereknek, akik aztán lehetetlen helyzetbe hozták magukat a választásukkal. Egy szó, mint száz, sok szerencsét kívánok a brit nép képviselőinek, akiknek egy lehetetlen feladatot kell megoldaniuk” – mondta a francia köztársasági elnök.

A briteknek csodatevő államférfira volna szükségük, de csak Mayük és Corbynjuk van

„A brit olyan nemzet, amelynek elkeseredetten szüksége van egy vezetőre” – ezzel a címmel közölt kommentárt internetes oldalán a The New York Times című lap a kedd esti brit parlamenti szavazásról, amelyen nagy arányban elutasították a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodást.

A lap történelmi jelentőségűnek nevezte a szavazást, és úgy vélte, hogy Londonnak „csodatevő államférfira” volna szüksége. „De sajnos Theresa Maye és Jeremy Corbynja van” – írta a Times publicistája, Jenni Russell.

A szerző Nicholas Soames brit konzervatív politikusra, Winston Churchill unokájára hivatkozott, aki idézte nagyapja egyik kedvenc és gyakran idézett költőjének, Edwin J. Millikennek a szavait: „Ki a felelős a zörgő vonatért? A tengelyek recsegnek és a kapcsolók feszülnek. Az iram felhevült, a csúcshoz közeli, a mozdonyvezető süket, és a vonatfütty hiába sivít az éjszakába. Ki a felelős a zörgő vonatért?”.

„Ezt senki nem tudja” – válaszolta meg a kérdést a publicista, hozzátéve, hogy a londoni kormány, a parlament, a politikai pártok és az egész ország reménytelenül kettészakadt a Brexit megvalósításának ügyében. „A brit politika világa felrobbant, és hasonlóképen felrobbantak a politika normái is” – állapította meg Jenni Russell.

A véleményíró felhívta a figyelmet arra: hasonló vereség esetén egy miniszterelnöktől azt várják, hogy lemondjon, de – tette hozzá – senki nem számít arra, hogy Theresa May a héten benyújtja a lemondását, annál is kevésbé, mert már a szavazást megelőzően közölte, hogy az eredménytől függetlenül mindenképpen a posztján marad.

A szerző szerint Jeremy Corbynnak, a Munkáspárt vezetőjének erős a pozíciója, ám a Brexit kérdésében az ő pártja is megosztott. Felveti azt a – maga által is „vadnak” minősített – lehetőséget, hogy a „mérsékelt munkáspártiak” és a „lázadó konzervatívok” fogjanak össze, hozzanak létre egy új parlamenti csoportot, amely felkészült egy nemzeti egységkormány létrehozásával az ország vezetésére. „Ez természetellenes megoldásnak látszik, de minden más megoldás ilyen” – állította az elemző.

Izraelben a havazás fontosabb

Izraelben a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodás kudarcánál sokkal nagyobb figyelmet kapott a médiában a szerdára jósolt jeruzsálemi hóesés, és általában a nagyobb hírügynökségek cikkeit vették át a lapok.

Kivételt jelentett Ansel Pfefernek a Háárec című újságban megjelent elemzése, amely szerint valószínű, hogy a parlamenti szavazás kudarca után meghosszabbítják a Brexit eredetileg március 29-ig meghatározott időpontját, mert szinte senkinek sem áll érdekében a megegyezés nélküli brit távozás az Európai Unióból.

A szerző szerint ez ugyanis azt jelentené, hogy élelmiszert és gyógyszert sem tudnának a britek venni, sőt, még a pilóták sem tudnák, hogy miként irányítsák repülőgépeiket a nemzetközi egyezmények nélkül.

Pfefer szerint mindkét nagy párt vezetője kudarcot vallott,ami pártoktól független parlamenti egyezséghez vezethet egy enyhébb kilépésről, vagy akár egy megismételt népszavazásról, s egyre nő annak az esélye, hogy mivel nem képesek megegyezéssel kilépni, sehogy sem fognak távozni az EU-ból.

(MTI)