Az iráni Forradalmi Gárda kedden elismerte, hogy a közelmúltban rakétakísérletet hajtott végre. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a minap szóvá tette, hogy szerinte Teherán olyan közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával hajtott végre kísérletet, amely képes több atomtöltetet is hordozni.
Amir Ali Hádzsizádi, az Iszlám Forradalmi Gárda légierejének parancsnoka a Fársz iráni félhivatalos hírügynökség jelentése szerint ezzel kapcsolatbanazt közölte, hogy folytatják a rakétateszteket, "ez a legutóbbi pedig egy fontos kísérlet volt". "Az amerikai reagálás azt mutatja, hogy ez a teszt nagyon fontos volt számukra, és megríkatta őket" - fogalmazott a Fársz a tisztségviselőt idézve, aki szerint Irán évente 40-50 rakétatesztet hajt végre. A félhivatalos iráni hírügynökség nem tért ki a rakétakísérlet időpontjára, sem a tesztelt rakéta típusára.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter december elején mondta azt, hogy Teherán megsértette az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) vonatkozó határozatát azzal, hogy olyan közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával hajtott végre kísérletet, amely képes több atomtöltetet is hordozni.
Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter válaszul azt mondta: Irán nem rendelkezik nukleárisfegyver-programmal, és nem tervez rakétákat atomtöltet hordozására. A rakétateszteket elítélte Franciaország és Nagy-Britannia is, amely az ENSZ BT összehívását kérte az iráni ballisztikusrakéta-programról. A BT 15 tagállama december 4-i ülésén megosztott volt a kérdésben, és így nem sikerült közös állásfoglalásra jutnia.
Az ENSZ BT 2231-es határozata képzi a nagyhatalmak és Irán között ez utóbbi nukleáris programjáról 2015-ben kötött megállapodás alapját. Irán akkor arról egyezett meg uniós közvetítéssel az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Kínával, Oroszországgal és Németországgal, hogy legalább tíz évre korlátozza atomprogramját, cserébe az ellene hozott szankciók nagy részének fokozatos feloldásáért. A megállapodás része, hogy Irán semmilyen tevékenységet nem végezhet olyan rakétákkal, amelyek alkalmasak atomtöltet célba juttatására, de Irán váltig állítja, hogy rakétái nem is ilyenek.
Donald Trump amerikai elnök májusban felmondta az Egyesült Államok részéről az egyezményt, és ismét szankciókat vezetett be Irán ellen. Azzal indokolta ezt, hogy a megállapodás rossz, mert nem tiltja Iránnak a ballisztikus rakéták kifejlesztését és a vele szövetséges erők fegyveres támogatását Szíriában, Jemenben, Libanonban és Irakban.
(MTI)
