A Krone.at cikkének fordítása.
Hogyan állnak a hazai [ausztriai] muszlimok a vallás értelmezése, a társadalom, a politika, a család és az antiszemitizmus témájához? A Kremsi Dunai Egyetemről [Donau-Universität Krems] Peter Filzmaier és Flooh Perlot ennek a kérdésnek járt utána. 1129 menekültet, bevándorlót és Ausztriában született muszlimot kérdeztek meg. A kremsi tanulmány többek között ezt mutatja: a menekültek több mint fele, valamint a török eredetű megkérdezettek több mint 40 százaléka „nagyon is vagy inkább megértéssel van aziránt”, ha férfiak nőknek nem nyújtanak kezet.
A vizsgálatot a Kremsi Dunai Egyetem az Osztrák Integrációs Alap (Österreichischer Integrationsfond – ÖIF) megbízásából készítette el. Török és boszniai bevándorlóháttérrel rendelkező muszlimokat, valamint Szíriából, Afganisztánból, Irakból, Iránból és Szomáliából és Csecsenföldről való muszlim menekülteket kérdeztek meg. A különböző muszlim csoportokban nagy eltérések mutatkoztak – alább az eredmények azok részleteiben.
Hit
A tanulmány azt mutatja, hogy az eltérő muszlim csoportok beállítottságukban és vallásosságukban részben eltérnek, hangsúlyozza Filzmaier, a tanulmány szerzője: „Mindenekelőtt a Szomáliából való megkérdezettek nevezik magukat nagyon vallásosnak; ez a részarány a Csecsenföldről való személyeknél is kimagaslik az átlagból. Miközben a török származású és a Szíriából való megkérdezettek némileg gyakrabban jelentik ki, hogy nagyon vallásosak, az Iránból való személyek és a boszniai származású személyek körülbelül fele azt mondja magáról, hogy nem, vagy inkább nem vallásos”.
Az iszlám a társadalomban
A megkérdezett menekültek közül tízből hét nagyon vagy inkább akarja, hogy az iszlám a saját családjában erős szerepet játsszon. Hogy az iszlámnak a társadalomban is erős szerepet kell játszania, ezzel a kijelentéssel a megkérdezett menekültek negyede nagyon, további 20 százaléka inkább egyetért. A menekültek majdnem kétharmada, valamint a török származású megkérdezett emberek körülbelül fele fejezi ki nagyon vagy inkább egyetértve, hogy a vallási szabályoknak a mindennapokban mindenképpen helyet kell kapniuk. A menekültek több mint fele, valamint a török eredetűek több mint 40 százaléka nagyon is vagy inkább megértés tanúsít aziránt, ha férfiak nőknek nem nyújtanak kezet.
A vallást és a társadalmat sok muszlim nem akarja szétválasztva látni
A megkérdezettek negyede az iszlám jog figyelembe vételét akarja
A boszniai származású összes megkérdezett több mint háromnegyede, valamint a török származású megkérdezettek kétharmada és a menekültek több mint fele az osztrák törvényeket és előírásokat a hívő muszlimok számára megfelelőnek találja. Ugyanakkor a menekültek negyede azon véleményen van, hogy az iszlám jogszabályait figyelembe kellene venni. Különösen a Csecsenföldről és Afganisztánból való megkérdezettek vannak gyakrabban ezen a véleményen.
Vallás és partnerválasztás
A menekültek csaknem kétharmadának nagyon vagy inkább fontos, hogy a partnere, illetőleg a partnernője ugyancsak muszlim vallású; ez különösen fontos a szomáliaiaknak és a csecseneknek. A török származású megkérdezettek több mint fele is egyetért ezzel.
Egyenlőség
A török származású megkérdezettek 40 százaléka, valamint a menekültek egyharmada akarja, hogy a nők mindenképpen szűzként lépjenek házasságra. A boszniai származású emberek közül csak körülbelül minden tizedik ért egyet ezzel a kijelentéssel. A leányok és legények közös torna- és úszásoktatását a megkérdezett menekültek minden ötödike erősen elutasítja.
Minden harmadik szomáliai kész, hogy a hitért meghaljon
A szomáliaiak a felmérésben nagyon radikálisnak mutatkoztak: minden harmadik azon a nézeten van, hogy az embernek késznek kell lennie, hogy hitének védelméért meghaljon. Összességében azt a kijelentést, hogy az embernek késznek kell lennie, hogy a hitért meghaljon, az összes megkérdezett mindenesetre nagy részben elutasította (58 százalék szerint „semmiképpen sem”).
Az iszlámról szóló vicceket a megkérdezettek háromnegyede tiltaná be
Az összes vallás egyenjogúságát az összes csoportban keresztül-kasul több mint 80 százalék pártfogolja. A menekültek és a török származású megkérdezettek csaknem 60 százaléka azonban úgy találja, hogy be kell tiltani, hogy az iszlámon nyilvánosan viccelődjenek; további körülbelül 20 százalék ezzel a kijelentéssel inkább egyetért.
A zsidók részben ellenségkép a menekültek számára
Azok csaknem fele, akik magukat nagyon vallásosnak ítélik meg, ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy Izrael az összes muszlim ellensége. Az egyetértés különösen magas a szomáliaiak, valamint a szírek között. Összességében a menekültek és a török származású személyek jó egyharmada ért egyet ezzel a kijelentéssel; ez a csoport többsége ugyanakkor elutasítja azt. A kijelentéssel, hogy a zsidóknak túl sok hatalmuk van a világon, a megkérdezett szírek jó egyharmada és a török származású megkérdezettek egynegyede tisztán egyetért; további egyharmad ezzel inkább egyetért.
Kurz: „Mindenekelőtt három pontra van szükségünk”
Sebastian Kurz integrációs miniszter a Krone.at-nek kijelentette:
Álláspontomban megerősítve érzem magam. Mindenekelőtt három pontra van szükségünk:
• A bevándorlás masszív lecsökkentésére, különösen más kultúrkörökből való, képzettségtől messze álló emberek tekintetében;
• A szociális rendszerek reformjára azért, hogy emberek ne ragadjanak le a garantált alapjövedelemnél [Mindestsicherung], amivel a társadalom peremén fognak állni, és azáltal párhuzamos társadalmakat fognak kitermelni;
• Következetes nyelvi és értékközvetítésre a képzési rendszerben a párhuzamos struktúrák mint a muszlim óvodák helyett.
Kurz hozzátette: „Különösen a muszlim óvodák mutatják, hogy etnikai, vallási és nyelvi elkülönülés által, az integrációs problémákat a következő generációkra továbbviszik”.
(Hidra - Kuruc.info)
Források:
- Studie über Muslime: Hälfte der Flüchtlinge verweigert Handschlag
