Megkezdődött a háddzs, a mohamedánok zarándoklata Mekkába, amelyet Ábrahám óta tesznek a muszlimok.

Sulok Zoltán Szabolcs, a Magyarországi Muszlimok Egyháza elnöke az M1 aktuális csatorna szombat esti műsorában a zarándoklat történetével kapcsolatban elmondta, az iszlám hit szerint Ábrahám hívta először az embereket zarándoklatra, de a sok vallási újítás miatt az egyistenhit a háttérbe szorult. Később Mohamed próféta volt az, aki “megtisztította” a vallást, és ma ismét az egyistenhit a mérvadó.

Muzulmán zarándokok ezrei a Nagy Mecset közepén álló Kába-szentély körül a szaúd-arábiai Mekkában 2016. szeptember 9-én, a mekkai zarándoklat, a háddzs kezdetén (MTI/AP/Nariman El-Mofti)

A Kába falába épített fekete kő meteoritból származik. A helyet már az iszlám előtt is szentélyként használták, a meteorit szintén korábbi vallások ereklyéje volt.

Arra a kérdésre, hogy síita és a szunnita muszlimok között miért van nagy feszültség Sulok Zoltán Szabolcs azt mondta, alapvetően teológiailag különülnek el egymástól, de most nagyhatalmi érdekek is gerjesztik az ellentétet. Nehezíti a helyzetet, hogy a muszlim világ nem egységes, különböző érdekek mentén rendeződnek a felek és emiatt kerülnek szembe egymással.

Idén a zarándoklatról hiányoznak az irániak. Tavaly még 64 ezren vettek részt a háddzson, de azóta Irán és Szaúd-Arábia viszonya megromlott, és Teherán megtiltotta állampolgárainak az odautazást. A tiltás a szaúdiak szerint politikai nyomásgyakorlás, míg az irániak arra hivatkoznak, hogy a rossz szervezés miatt tavaly tömegpánik tört ki, amelyben 460 iráni is meghalt.

A háddzs az egyik legnagyobb zarándoklat a világon, a teljes szertartás öt napig tart.

(Híradó - HVG nyomán)