Nagyon fontos lépést tettek az EU állam-, illetve kormányfői a kidolgozott nyilatkozat elfogadásával a német kancellár szerint. Merkel a csúcs után Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral is beszélt telefonon.

A kancellár Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral folytatott megbeszélése után sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta, hogy a nyilatkozatnak a balkáni migrációs útvonalon zajló áramlás megszűnéséről szóló része csupán "helyzetleírás".

Ez a helyzet egyoldalú döntések miatt keletkezett, amelyeket Németország nem üdvözölt, mert fenntarthatatlan állapotokat idéztek elő Görögországban - tette hozzá Angela Merkel.

Ugyanakkor a nyilatkozat azt is megjelöli, hogy miként kell megszilárdítani a balkáni migrációs útvonalon és Görögországban kialakult helyzetet, vagyis a tagállami vezetők következetes dokumentumot fogadtak el - emelte ki a német kancellár.

A nyilatkozatban szerepel, hogy a tagországoknak ki kell állniuk az egyoldalú lépéseket "elszenvedő" Görögország mellett, így támogatást kell nyújtaniuk ahhoz, hogy biztosított legyen a macedón és az albán határ védelme "a görög oldalról", hogy javuljon a menekültek elhelyezése - mondta Angela Merkel.

Németország "nagyon erősen üdvözli", hogy a nyilatkozat lefekteti a Törökországgal kezdett együttműködés "alapszerkezetét" - hangsúlyozta a kancellár.

Ugyanakkor a következő napokban "néhány részletet" még ki kell dolgozni, mert igen összetett kérdésről van szó - jegyezte meg.

Ban Ki Mun aggodalmának adott hangot amiatt, hogy - szavai szerint - egyes uniós tagországokban nacionalista pártok nyomására szigorítják a menekültügyi szabályozást.

Kijelentette, hogy a "hangulatkeltés a menekültek ellen a társadalom megosztásához vezet", és "nem egyeztethető össze sem az ENSZ, sem az EU értékeivel".

Az EU-nak szolidaritást kell vállalnia a menekültekkel, és sokkal többet tehetne értük. Nem pénzről van szó, hanem többről, az emberiességről és az emberi jogok tiszteletéről - hangsúlyozta Ban Ki Mun.

Elmondta, hogy a világszervezet szeptember 19-én konferenciát tart a migráció globális kérdéseiről, és a tanácskozásra a szervezet valamennyi tagországának állam-, illetve kormányfőjét meghívták.

Angela Merkel tevékenységéről szólva aláhúzta, hogy lehet a "menekültek" elé falakat emelve a "könnyebb utat" választani, a német kancellár azonban nem így tett, hanem olyan politikát követett, amellyel "az együttérzés és az erkölcs igaz hangja" lett az egész világon.

A német kancellár elmondta, hogy találkozójukon átadta az ENSZ-főtitkárnak a legmagasabb rangú állami kitüntetést, a német köztársaság érdemrendjének nagykeresztjét.

Németország ezzel Ban Ki Mun tíz éve tartó főtitkári munkáját ismeri el, különös tekintettel az Agenda 2030 néven is ismert - a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó - fenntartható fejlesztési menetrend kidolgozására és a tavaly decemberben Párizsban elfogadott nemzetközi klímavédelmi egyezmény elfogadására.

Merkel kiterjesztené az EU-török megállapodást az irakiakra is

A német kancellár az SWR német rádiónak adott interjújában kijelentette: a szíriai állampolgárokat érintő, Törökország és az Európai Unió között körvonalazódó szabályozáshoz hasonló megállapodást más országokból származó menekültekre, például irakiakra is ki lehetne terjeszteni. Beszélt arról is: Bécs hibázott, amikor egyoldalú döntéseket hozott.

"Még egyszer mérlegelnünk kell, hogy irakiak esetén is keretszámokban gondolkodjunk-e" - mondta Merkel, utalva az előző este Brüsszelben az EU és Törökország között a migrációs válság kezeléséről született elvi megállapodásban foglaltakra.

A tervezet értelmében Ankara további pénzügyi támogatást kér az EU-tól az országban tartózkodó szíriai menekültek ellátására, továbbá a török EU-csatlakozási tárgyalások felgyorsítását kéri, valamint azt, hogy legkésőbb június végéig töröljék el az uniós vízumkötelezettségét a török állampolgárokkal szemben.

A törökök ezért cserébe visszafogadnák az országból illegálisan Görögországba érkező migránsok mindegyikét.

Az EU-nak viszont minden egyes visszafogadott szíriai állampolgárért cserében be kellene fogadnia egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból.

Angela Merkel úgy vélte, hogy Ankara számára "természetesen különös fontossággal bír" a szíriaiak kérdése.

A német kancellár elutasította azokat a bírálatokat, miszerint Ankara előnyösebb tárgyalási pozícióban van, mint az európai közösség, szerinte sokkal inkább az érdekek kiegyenlítéséről van szó.

Merkel hozzátette, hogy az olyan kritikus témákat is "nagyon világosan érintették", mint a sajtószabadság kérdése Törökországban.

Az EU viszonylag jó eredményeket ért el végül - húzta alá Merkel. "Mindenki azt mondja, hogy meg kell védenünk a külső határainkat, fel kell vennünk a küzdelmet az illegális bevándorlással, mindenki kiállt az égei-tengeri NATO-beavatkozás mellett, és mindenki üdvözölte az új javaslatot is" - jegyezte meg a kancellár, aki azt is pozitívnak találta, hogy az EU szán még néhány napot a "finomhangolásra".

Az uniós vezetők a jövő heti EU-csúcson folytatják a tárgyalást annak a javaslatnak a részleteiről, amelyet Ahmet Davutoglu török kormányfő váratlanul terjesztett elő által a hétfői munkaebéden.

Merkel a rádiónyilatkozatban Ausztriával szemben kritikát fogalmazott meg a menedékkérők létszámára bevezetett korlátozások miatt.

"Nem vagyok hálás Ausztriának. Nem tartom szerencsésnek, hogy egyoldalú döntések születtek" - nehezményezte a kancellár Bécs azon döntését, hogy idén összesen 37 500 embert fogadnak be Ausztriába, és naponta legfeljebb 3200 menedékkérő léphet be az országba.

(MTI)