Mivel a walesi kormány is szívügyének tekinti a cigányok „felzárkóztatásának” ügyét, ezért 2011-ben a cardiffi kabinet több mint 1 millió 300 ezer (egészen pontosan 1 343 203) font - több mint 570 millió forint - értékű támogatást nyújtott a Merthyr Tydfil városában lévő egyik cigánytelep 120 lakójának. Az összeget a „rejtett erőforrások” életminőségének javítására kellett fordítani. Mi tagadás, a cél megvalósult: a cigányoknak ugyanis hozzávetőleg évi 250 ezer font értékű bevétele származik az állami pénzen létrehozott kannabiszültetvényen termelt „fű” eladásából.

Erre költötték a támogatást

Igaz, a cigánytelep lakóinak juttatott csinos kis összegből közösségi házat, három WC-t is kellett volna építeni, a cigók lakókörnyezetét élhetőbbé kellett volna tenni, valamint fejleszteni kellett volna az egészségügyi ellátást és az oktatást is. De hát ne legyünk kicsinyesek, végtére is mindent nem lehet egyszerre megvalósítani.

Négy évvel ezelőtt a telepen élő egyik cigány a következőképpen érvelt a helyi önkormányzat tisztségviselője előtt az 1,3 millió fontos támogatás megadása érdekében: „Ez a pénz nagymértékben javítaná az életünket – nagyon hálásak lennénk, ha ezt a telepet jobbá, élhetőbbé lehetne tenni a mi számunkra, illetve a családunk számára”. A nagyszabású „felzárkóztató projekt” szóvivője szerint a cél az volt, hogy létrehozzanak egy „biztonságos, megfelelően irányított és fenntartható lakókörnyezetet, miközben javítják az életminőséget, az egészségügyet és a lakóknak oktatási lehetőséget biztosítanak”.

De ha más nem is, a marihuánaültetvény kétségtelenül megvalósult. A 60 ezer lakosú város lakói közül egyeseknek eleinte az tűnt fel, hogy a cigányok nagy mennyiségben vásárolnak bizonyos kertészeti felszereléseket és a kannabisztermesztéséhez szükséges eszközöket. A bejelentések nyomán a rendőrség végül felfedezte az ültetvényt.

Egészségügyi ellátás- és oktatásfejlesztés helyett

16 embert tartóztattak le a telepen élők közül a kannabisz termelésével összefüggésben, és további hármat más bűncselekmények elkövetésének gyanúja alapján.

Phillip Ashby, a dél-walesi rendőrség főfelügyelője közölte: „Néhány helytállónak bizonyuló információ alapján cselekedtünk, és egy kiterjedt és bonyolult akciót hajtottunk végre.” A főrendőr elmondta még, hogy „korábban a telepen élő személyek egy kis csoportja minden lehetséges módon igyekezett megakadályozni, hogy bárki kívülről belelásson abba, mi folyik ott.” „Most már világos, hogy miért cselekedtek így” – tette hozzá.

A főrendőr ugyan úgy véli, a történtek „lehetőséget biztosítanak arra, hogy hidakat építsünk a telepen élő emberekhez, és gondoskodjunk a jólétükről.” Ugyanakkor leszögezte azt is, hogy a letartóztatott személyekkel „nem fognak kesztyűs kézzel bánni” és „minden, vélhetően bűncselekményből származó vagyontárgyat el fognak kobozni “. Majd hozzátette: „Azt üzenjük azoknak, akik kannabiszt termelnek, hogy pusztán idő kérdése, és megtaláljuk őket, függetlenül attól, kikről van szó.”

Füstbe ment font

A kisváros lakói pedig dühösek azért, amiért a közpénzeket ilyen célokra fecsérlik el, miközben az oktatási és szociális kiadásokat lefaragják. Az egyik helyi polgár, aki szerencsétlenségére csupán 400 yardra lakik a cigányok táborától egy újonnan épített lakótelepen, a lényegre tapintott, amikor a következőképpen nyilatkozott: „Sok pénzt költöttek el az életük javítására, ők azonban a nekik juttatott összegekből úgy kovácsoltak előnyt a maguk számára, hogy kannabiszültetvénnyé alakították a telepet.” „Nekem semmi bajom a valódi cigányokkal, de minden egyes font, amit erre a közösségre költünk, kidobott pénz lesz addig, amíg nem tartják magukat a törvény előírásaihoz” – vázolta röviden a cigánykérdés lényegét a helyi lakos. Ha Balogh Zoltán és más cigánypátyolgató vezetőink is hasonlóképpen gondolkodnának, akkor talán volna némi esély előrelépni ebben a mindnyájunk sorsát alapvetően meghatározó ügyben.

Perge Ottó - Mirror nyomán