A MÁV elleni kártérítési perhez kapcsolódva újabb keresetet nyújtottak be Chicagóban a "magyarországi holokauszt áldozatai" vagy azok örökösei, ezúttal több, köztük magyar bank ellen. Elsőre úgy tűnhet, a saját fajtájukat sem kímélik a telhetetlen élősködők, de nem nehéz rájönni, hogy esetleges győzelmük esetén (amire azért túl sok esély nincs) ezt is velünk fizettetnék meg a különféle sarcok megemelése révén. Itt olvasható a beadvány (a vasutas peranyag pedig itt van).

A Magyar Nemzeti Bank, az Erste Group Bank, a MKB Bayerische Landesbank, az OTP Bank és a Creditanstalt bank elleni gyűjtőkereset szerint az alperesek vagy elődeik "részt vettek a népirtásban, bűnrészesek voltak benne, és felbujtottak rá azáltal, hogy kifosztották a zsidó áldozatokat, eltulajdonították a náluk őrzött vagyont". A felperesek, "a banki lopás holokausztáldozatai” 1944-es árfolyamon számolt 2 milliárd dollár vagyoni kár és a kamatok megtérítésére tartanak igényt. Ezenkívül büntető jellegű kártérítést is követelnek, amelynek összegét később állapítanák meg.

A csütörtökön, 10-cv-1884-es ügyszámon iktatott keresetet - akárcsak a másfél hónappal ezelőtt a MÁV-val szemben indított per esetében - Illinois állam északi kerületi bíróságán nyújtották be. A perirat szerint a szóban forgó bankok vagy elődeik a "magyarországi holokauszt" "gazdasági karjaként” szolgáltak, ezáltal mintegy felbujtva annak "politikai karját”, amely ténylegesen elrendelte és fizikailag végrehajtotta a magyar zsidók tömeges deportálását Auschwitzba. A bankok ugyanis "kifosztották ügyfeleiket: eltulajdonították a zsidók bankszámláin levő vagyont, valamint a széfjeikben őrzött értékeket, köztük ékszereket, műtárgyakat és értékpapírokat".

A kereset szerint a bankok 1944-ben összeesküvésben vettek részt a "nácik által megkezdett genocídium befejezésére". "Gondoskodtak a zsidó közösségek fizikai megsemmisítéséről részben vagy egészben": "lehetetlenné tették a holokauszt túlélőinek és örököseiknek, hogy valaha is visszatérjenek otthonukba vagy üzleti tevékenységükhöz az egykori Nagy-Magyarország területén".

A felperesek azzal vádolják a bankokat, hogy a nemzetközi jogot megsértve jogtalanul gyarapították vagyonukat a "zsidóktól elrabolt értékekkel". A bankok és utódaik mindmáig folytatják az érintett zsidó csoport "népirtó megsemmisítését” egyebek mellett azzal, hogy törvényt sértve elutasítják a "zsákmányolt vagyon visszaadását", "azt hazudják, hogy nem szerezték meg azt, valamint szándékosan és jogtalanul titkolják az egykori vagyoni kimutatásokat". "Az ellopott vagyonból a bankok befektettek, profitáltak, és tagadják, hogy tudtak annak létezéséről vagy nagyságáról" - szidják fajtársaikat a pénzéhes vérszívók.

A dokumentum szerint 1944-ben zsidó vagyont őriztek mintegy hatvan pénzintézetben, amelyek nevét felsorolják. A keresetet 25, többségében amerikai és izraeli állampolgár nevében nyújtották be, felsorolva, milyen értékekkel rendelkeztek: eszerint vagyonos üzletembereket, kereskedőket és bankárokat fosztottak meg személyes és üzleti vagyonuktól.

(MTI nyomán)

Kapcsolódó: 

- Háború után alakult bankokat is perelnek a pénzéhségbe beleőrült zsidók

- 45 millióba kerülhet a MÁV-nak a holoélősködők perének első felvonása

Ajánló: Pénzért mindent - 65 éve nyögjük: A holokauszt-ipar - Finkelstein professzor alapműve! (x)