Ugrás a cikkhez
Reklám

Antikommunista román hősnek, a diktatúra elleni tiltakozásként magát felgyújtó Liviu Corneliu Babesnek állítottak szobrot az erdélyi Brassóhoz tartozó Brassópojánán szombaton - számolt be róla az Agerpres román hírügynökség.

Liviu Corneliu Babes pár hónappal a romániai rendszerváltás előtt, 1989. március 2-án gyújtotta fel magát az egyik brassópojánai sípálya aljában a kommunista rezsim elleni tiltakozásként. A szombati szoboravatón özvegye mellett a város és Brassó megye elöljárói is részt vettek.

Allen Coliban, az üdülőhelyet is magában foglaló Brassó polgármestere beszédében közölte: 35 évvel halála után szobor őrzi a város vértanújának emlékét. Hangsúlyozta, nagyon fontos visszagondolni rá, hiszen azért mondott le az életéről, "hogy mi szabadok lehessünk".

A szobor az egykori román villanyszerelő, amatőr festő és szobrász Ikaruszt ábrázoló művének nagyobb léptékű változata. Allen Coliban szerint a görög mitológiai alakot megformáló mű jelképezi leginkább azt, ahogyan Liviu Corneliu Babes élt és meghalt. Azt mondta, a helyszínválasztás - Brassópojána főutcája - is tudatos döntés volt, az volt a cél, hogy a forgalmas helyszínen álló szobor minél több embert emlékeztessen Babes mártíromságára.

Mihai Catalin Vasii, Brassó megye prefektusa arra figyelmeztetett, hogy bár a brassóiak büszkék hősükre, a gyerekek nem tanulnak róla a város iskoláiban. Ezért a tanfelügyelőséggel közösen megpróbálnak változtatni ezen - mondta.

Az Agerpres azt írta, a szobron helytelenül szerepel a vértanú neve, amit a polgármester ígérete szerint kijavítanak. Az emlékművet 140 ezer lejből (11,1 millió forint) állíttatta a város önkormányzata.

Liviu Corneliu Babes 1989. március 2-án délután 16 óra körül gyújtotta fel magát a brassópojánai Bradul sípálya aljában sok ember szeme láttára, akik között külföldi turisták is voltak.

A hírügynökség szerint mielőtt benzinnel lelocsolta és felgyújtotta magát, egy közeli fa törzsére a "Stop Murder, Auschwitz = Brasov" (Brassó román neve) feliratot rögzítette. Így tudatta: tette a regnáló kommunista diktatúra ellen irányul. Bár skót turisták eloltották a tüzet és kórházba vitték őt, két óra múlva meghalt. Egyes vélekedések szerint a kommunista hatalom utasítására megmérgezték.

A kommunista titkosszolgálat, a Securitate megpróbálta eltussolni halálát, amelyről a román közvélemény csak a Szabad Európa Rádióból értesült.

Liviu Corneliu Babest 1996-ban Brassó díszpolgárává, 1997-ben a román nemzet vértanújává nyilvánították. Brassóban utcát neveztek el róla, és a brassópojánai templomkertben is van emlékműve.

(MTI)





Szólj hozzá!

Friss hírek az elmúlt 24 órából