Egy füstös képű román bírósági keresetének jóváhagyása után Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala kénytelen volt eltávolíttatni a magyar nyelvű föliratot a Székely Mikó Kollégium bejáratáról. A mostani táblaeltávolítást követően a közeli napokban várható a Brassói Táblabíróság jogerős ítélete arról, hogy a tolvajok visszaállamosíthatják-e a Székely Mikó Kollégiumot, vagy az európai normákat tiszteletben tartva meghagyják azt a jogos tulajdonosának, az építtetőnek, a székely népnek, s azon belül a református egyháznak - írja a maszol.ro hírportál.

A városháza kénytelen eltávolíttatni a csak magyar nyelvű föliratot (fotó: Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal)

A Brassói Táblabíróság jogerős ítélete értelmében Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala kénytelen volt eltávolíttatni a székely város egyik jelképének számító Református Székely Mikó Kollégium magyar nyelvű bejárati föliratát. Az eltávolítást bírósági úton ezúttal is egy Dan Tanasa nevű, eredetileg Sepsiszentgyörgyre betolakodó füstösök gyermeke kezdeményezte, s csodák csodája, a pártatlan román bíróság most is igazat adott neki. Tanasa füstöst az zavarta, hogy a gróf Mikó Imre, „Erdély Széchenyi Istvánja” építtette történelmi tanintézet bejárati részén csak magyar nyelvű fölirat volt.

A Székely Mikó Kollégium 1906-ban (fotó: archív)

A sepsiszentgyörgyi Erzsébet parkra (Sisiről elnevezve) tekintő Református Mikó Kollégium egyes szárnyai 1870 és 1893 között épültek gróf hídvégi Mikó Imre alapítványából és a székely nép önzetlen adományaiból (tehát a füstösöknek ehhez semmi közük – H. J.), illetve két kiváló magyarországi német származású építész, előbb Zofahl Gusztáv, majd Alpár Ignác tervei alapján. Falai között tekintélyes tanárok oktattak, illetve onnan kikerülve később több híressé vált diák is tanult.

Ezt a korábbi, kétnyelvű táblát hiányolják a füstösök

A megszálló románok 1948-as államosításáig előbb Református Székely Tanoda, majd Székely Mikó Kollégium volt a tanintézet hivatalos neve. A második világháború óta a Székely Mikó Kollégiumot több névvel is illették. 1984-ben, a Kollégium évfordulós ünnepségén hangzott el először a tanintézet himnusza, amelynek szövegét Czegő Zoltán költő, zenéjét pedig Dancs Árpád írta.

A Székely Mikó Kollégium Erzsébet parkra néző homlokzatának fölirata – ez egyelőre maradhat

Az 1989-es változások után (s nem forradalom – H. J.) a megszálló románok – főleg nemzetközi nyomásra – kénytelenek voltak visszaszolgáltatni néhány elrabolt igatlantulajdont a magyar egyházaknak, így például a Székely Mikó Kollégiumot is. Ám, ez a restitúciós folyamat mindenféle mondvacsinált okokra hivatkozva időközben megakadt, sőt a tolvaj román állam most még azokat az ingatlanokat is igyekszik újra visszavenni, amelyeket korábban már „visszaadott”. A románok a Székely Mikó Kollégium „visszaadását” is megtámadták arra való hivatkozással, hogy annak idején, még a Magyar Királyság korában, a telekkönyvezéskor nem kizárólag a református egyház neve került bejegyzésre, mint tulajdonos, hanem az „Evangéliumi Református Székely Mikó Kollégium”. Ebben az ügyben a jogerős ítélet a következő napokban várható.

Hering J. – Kuruc.info