Kuruc.info - A történelemrablók új trükkje: "földijeiknek" nevezik a magyar történelmi személyiségeket

Mi történik olyankor, ha egy ország történelmét rá lehet írni egy rizsszemre, ráadásul zsírkrétával? Nos, abban az esetben, ha ez az adott népet nagyon frusztrálja, többnyire két eshetőség valószínűsíthető: fantáziál hozzá, vagy másoktól lopkodja össze a kívánt többletet. Megszokhattuk már, hogy a tót atyafiakra mindkettő jellemző. Ezúttal az utóbbi esetre hozunk fel egy újabb - sajnos sokadik - példát.

A SME cikke közvetlenül a „Skultéty-ügy” után íródott, így a bevezetőben óvatosan próbálnak fogalmazni: "Gyakran nem emlékszünk meg azokról, akik beletartoznak a történelembe. Még ha nem is a szlovákba, de az osztrák-uhorba biztosan. Karol Jozef Hadik, Ján Andrej Benovsky, Ján Lipsky és mások. Nevezzük el őket „földijeinknek”, hogy kikerüljük az értelmetlen veszekedéseket, hogy inkább a magyaroké vagy a szlovákoké." (Persze a „földinkkel” azt akarják sugallni, hogy a „miénk”, tehát szlovák. Régi tót trükk - a szerk.)

"Karol Jozef Hadik"
Tehát nagy meglepetés nem érhetett bennünket, hogy miután megtudtuk, hogy Hadik András „szlovák” volt, így egyértelműen a fia, Hadik Károly József is „szlovák”. Pontosabban Karol Jozef Hadik. De adjuk is vissza a szót az ország-, történelem-, himnusz- és címerrablóknak:

"Karol Jozef Hadik a törökök elleni háborúk után ezredes. A franciák elleni harcokban való kiváló teljesítményért megkapta a katonai Mária Terézia Rend parancsnoki keresztjét. Altábornagyként részt vett a franciák elleni Marengói csatában, ahol súlyosan megsebesült és néhány héttel később, 43 évesen halt meg.

"Ján Andrej Benovsky"
Következő szlovák földink, aki saját képességeinek köszönhetően feljutott a Monarchia legmagasabb posztjaira, Ján Andrej Benovsky!

Unokatestvére Móric Benovsky mindenki számára ismertebb, viszont Ján katonai szempontból sokkal jelentősebb. 17 évesen lépett be önkéntesen a hadseregbe. Altábornagyi tisztségig vitte. Az első koalíciós háború kitörésekor, 1792-ben Németalföldre vezényelték. A francia sikereket a Neerwindene melletti csata szakította félbe. A Habsburg hadsereg sikerében nem kis részben az uhor ezred is közreműködött. A legénységet főleg szlovákok alkották. 1794-ben ítélték neki oda a 31. gyalogezredet, ami nagy megtiszteltetés volt az uralkodói udvartól. Csak néhány szlovák földinknek sikerült ilyet elérni. Benovsky Bratislavában halt meg utódok nélkül.

"Ján Lipsky"
Elsősorban katonának vallotta magát, de a térképeivel vált híressé: Ján Lipsky.

Részt vett a törökellenes háborúkban. A Monarchia legmagasabb kitüntetését sohasem kapta meg. A csalódott Lipsky 47 éves korában nyugdíjba vonult, rossz egészségi állapotára hivatkozva. Lipsky azok után lett híres, miután megalkotta Uhorország egyetemes térképét (Lipszky János: A Magyar Királyság és társországai térképe és névtára) . Lipsky Uhorország-térképe sikeres lett és elismerést váltott ki itthon és külföldön is. Bohuslav Tablic így ír róla: 'Milyen gyönyörű és mesteri térképek és ezt a művet, Uhorország és a hozzá tartozó területek, a szlovák Lipsky dolgozta ki, melyekben a megnevezések az ő nyelvükön vannak leírva.' Maga Napóleon is dicsérte a térképet."

A fenti történelemhamisítás ebben a könyvben jelent meg: Vojtech Dangl, Vladimir Seges: Hadvezérek, Szlovákia hadtörténetének 111 személyisége