Jelentősen lassult a hazai lakáspiaci áremelkedés üteme 2026-ban, és mérséklődött a lakások túlértékeltsége is - állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb Lakáspiaci jelentése, amelyet szerdán mutattak be online is közvetített sajtótájékoztatón Budapesten.

Winkler Sándor, az MNB ingatlanpiaci elemzések osztályának vezetője elmondta, 2026 harmadik negyedévére a lakásárak éves növekedési üteme országos átlagban 6,6 százalékra mérséklődött a tavalyi 24,4 százalékról. A lakáspiacon az idei év második és harmadik negyedévében lényegében stagnáltak az árak, a túlértékeltség pedig a második negyedévre 14,9 százalékra csökkent.

Hozzátette, a lakáspiaci forgalom augusztustól havi mintegy tízezer adásvételre mérséklődött. A visszaeső kereslet javította a vevők alkupozícióját, a medián alku mértéke a harmadik negyedévben 4,1 százalékot tett ki. A befektetők jelenleg inkább az eladói oldalon vannak többségben, miközben az Otthon Start Program bevezetése óta tartósan magas az első lakásvásárlók aránya - mondta.

Az MNB szerint a lakástámogatási rendszer átalakításával a Wekerle Plusz hitelprogram célzottabbá vált, és a korábbinál szűkebb kör számára teszi elérhetővé a támogatott finanszírozást. Az új feltételek a valódi elsőlakás-vásárlók támogatását helyezik előtérbe a befektetési célú vásárlások kizárásával.

A jegybanki szakértő a lakáskínálat alakulásáról szólva elmondta, az idei első kilenc hónapban országosan 12 százalékkal több lakásépítési engedélyt adtak ki, mint az előző év azonos időszakában, a növekedés elsősorban a vidéki településeken volt megfigyelhető. A tavalyi év utolsó és az idei év első negyedévének kiugró engedélyezési adatai után azonban a második és harmadik negyedévben már csökkent az engedélyek száma.

Winkler Sándor közölte, a budapesti újlakáspiacon a korábbi időszak jelentős kínálatbővülése megtorpanni látszik. A fejlesztés és értékesítés alatt álló társasházi lakások száma ugyanakkor továbbra is magas, a második negyedévhez képest 10 százalékos csökkenés ellenére is. A szabadon értékesíthető új lakások kínálata rekordközeli szinten van, ami arra utal, hogy a kínálat meghaladja a keresletet. A harmadik negyedévben Budapesten csaknem 40 százalékkal kevesebb új építésű társasházi lakást értékesítettek, mint egy évvel korábban.

Jelezték, a jelentős felhalmozott kínálat a fejlesztések jövedelmezőségét mérsékelheti és visszafoghatja az új beruházások indítását. A lakóingatlan-projektek finanszírozási költségeinek enyhe csökkenése ugyanakkor kedvezően hathat a fejlesztésekre.

Az MNB előrejelzése szerint 2026 egészében mintegy 16,7 ezer új lakás átadása várható, ami 38 százalékos növekedés az előző évhez képest. A jelentős bővülés azonban alacsony bázisról történik: Magyarország az Európai Unióban továbbra is az utolsó helyen áll a lakásépítések lakásállományhoz, illetve népességhez viszonyított arányát tekintve.

A jegybank várakozásai szerint 2027 első három negyedévében már nem bővül tovább az átadott új lakások száma. A kilátásokat a csökkenő kereslet és az engedélyezési adatok alakulása mellett az is befolyásolhatja, hogy a kormány felülvizsgálja az Otthon Start programhoz kapcsolódóan azokat a projekteket, amelyek korábban kiemelt státuszt kaptak, de még nem szereztek építési engedélyt, ami egyes beruházások csúszásához vezethet.

A sajtótájékoztatón szó esett a megfizethető lakhatás kérdéséről is. Winkler Sándor szerint Magyarországon elsősorban Budapest egyes kerületeiben és agglomerációs járásaiban, a Balaton térségében, Debrecenben, valamint egyes északnyugati járásokban jelentős a lakásárak és a helyi jövedelmek közötti aránytalanság. A lakáskínálat bővítését és a megfizethető lakhatás elősegítését célozza a kormány Wekerle Lakásépítési Programja, amelynek keretében bérlakások és kollégiumok építését tervezik.

(MTI)