Farkas Géza
A Külügyminisztérium konzultációra berendelte Farkas Gézát, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövetségének konzulját – tájékoztatta a tárca kedden az MTI-t.
A sajtófőosztály egyben közölte: Farkas Géza a hivatkozott cikkben a magánvéleményét közölte, az nem tekinthető a magyar Külügyminisztérium hivatalos álláspontjának. A Külügyminisztériumot az MTI azzal kapcsolatban kereste meg, hogy a felvidéki sajtó arról írt: Budapest visszahívta állomáshelyéről a pozsonyi konzult.
(MTI nyomán)
Korábban írtuk: Farkas Géza magyar konzulnak egy interjúban a szlovák történelemszemlélettel kapcsolatosan elmondott véleménye miatt meggyűlt a baja saját külügyminisztériumával. Portálunknak most diplomáciai források nem cáfolták, hogy Farkas Gézát visszahívták konzuli tisztségéből - írja a Felvidék Ma.
Farkas Géza véleménye miatt nyilvánosan és hivatalosan tót állami szervek nem tiltakoztak, véleményén a Matica Slovenská, a Pánszláv Unió és a Szlovák Nemzeti Párt horkant fel jó egy hónapos késéssel, azt követően, hogy egy blogbejegyzésben valaki említést tett róla. De úgy tűnik, ez is elég Martonyi beszari külügyminisztériumának.
Mit mondott Farkas Géza?
Beszélni mert például az úgynevezett Szlovákia saját Trianon-traumájáról: “…a szomszédos országok közül az egyetlen, amely teljes egészében Magyarországból szakadt ki. Senki sem kérdőjelezi meg szuverén állami létét, de megszületésének körülményei atipikusak voltak. Azt is mondhatnám, nem standardok. Ezzel együtt járt a sok nem szlovák állampolgár gyors asszimilációjára való törekvés. Ha összevetjük az 1910-es népszámlálási adatokat a mostanival, mindenféle elfogultság nélkül látni fogjuk, hogy a szlovákság jelentős része az utóbbi évtizedekben asszimilálódott, az identitása nem szilárdulhatott meg. Ezek az emberek is visszatalálhatnak magyar gyökereikhez, úgy gondolom, minden második szlováknak voltak magyar nagyszülei.”
Hozzátette: “Szlovákia az állami attribútumokat mint egyfajta licencet vette át, nem pedig sok évszázados küzdelemben harcolta ki őket. A szlovák társadalom ezeket a jegyeket magán viseli, történelmet és identitást nagyon nehéz mesterséges eszközökkel kialakítani. A Cirill és Metód-kultuszt meg a Szvatopluk-kultuszt egy magyar keserű mosollyal veszi tudomásul. Van fogalmunk arról, mi történt ezen a területen, tudjuk, spontán, népi Cirill és Metód-kultusz nem volt, Szent Istvánt ellenben északon is tisztelték. Furcsa, miként ugrották át a hittérítők a mai Magyarország területét. Semmi nyomuk nincs, ezért keserves erőfeszítésnek, a hiányzó alappillérek utólagos pótlására tett kísérletnek tűnik a kultusz erőltetése.”
Egészségesnek a nemzeti eszmét a diplomata akkor tartja, ha az tényekre épít, és nem “kitalált alapokra helyezkedik. Márpedig a szlovák felfogás fontos nemzeti és történelmi kérdésekben virtuális alapokra helyezkedik, ennek megvan a kockázata. Ellentörvénnyel ezt a kockázatot nem lehet csökkenteni.” Csak a tények nagyobb tiszteletével. Amúgy a magyar-szlovák kapcsolatokban a legnagyobb gondot épp a virtuális valóság jelenti szerinte. “Azt szoktam mondani, Trianon Szlovákiát is sújtja lélektani értelemben: a nemzetközi közösség elismert egy szuverén államot, de ez nem jelenti azt, hogy történelmet is adott hozzá. Szlovákiában egy virtuális történelem kialakításának kényszere munkál, ez egy lélektani teher. Akkor tudnánk ettől megszabadulni, ha tiszteletben tartanánk a tényeket, és azokra is hagyatkoznánk. Jó lenne, ha erről nyíltan tudnánk beszélni” – vélekedik, s mert mindezt hangosan is elmondta, most szankció vár rá a "nemzeti ügyek kormányától", a "nemzeti együttműködés keretében"...
(Felvidék Ma nyomán)
Kapcsolódó:
- 15 évig írták "Szlovákia történelmét" - 424 oldalas hazugságáradatot terjesztenek a világban
- Stefan I., Belo IV., Jan Hunady, Matej Korvin - íme Szlovákia uralkodói!
- "Sándora Petőfiho" - ez volt a Felvidék elrablóinak ajándéka március 15-re