Törvényellenesen tiltotta meg Pilis város önkormányzata az önazonossága védelméről szóló rendeletében, hogy büntetett előéletűek költözhessenek a településre, és nem volt jogszerű az sem, hogy a beköltözők vagyoni helyzetéhez kötötte a lakcím létesítését - állapította meg a Kúria Önkormányzati Tanácsa, a döntést a szerdai Magyar Közlönyben tették közzé.

László Attila polgármester - ők nem a bűnözők, hanem a békés pilisiek jogaiért aggódnak (fotó: Fb)
Pilis város 2025-ben hozott rendeletet arról, hogy a település önazonosságának védelme érdekében nem létesíthet lakcímet a város közigazgatási területén található ingatlanban lakcímet az a büntetett előéletű személy, akit a bíróság emberölés, emberrablás, emberkereskedelem és kényszermunka, a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény, kábítószer-kereskedelem vagy kábítószer birtoklása elkövetése miatt jogerősen elítélt. A rendelet kiterjed az előző pontban foglaltakon túli bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt, büntetett előéletű személyre, aki a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól még nem mentesült, a mentesülés bekövetkezéséig.
A rendelet további feltételekhez is köti a lakcím létesítését: ahhoz legalább egy éve folyamatosan fennálló társadalombiztosítási jogviszonnyal, legalább egy éve folyamatosan fennálló munkaviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal és rendszeres, a minimálbért elérő jövedelemmel kell rendelkeznie a lakcím létesítést kérelmezőnek. Emellett nem létesíthet lakcímet az, aki, vagy akinek a tulajdonában vagy vezetése alatt álló gazdasági társasága a kérelem benyújtásakor szerepel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóhiányosok, hátralékosok, végrehajtás alatt állók adatbázisában.
A szabályozás miatt a Pest Megyei Kormányhivatal törvényességi felhívással fordult az önkormányzathoz, mert álláspontja szerint a rendeletnek ezek a pontjai törvényellenesek, a képviselő-testület azonban nem értett egyet ezzel, és nem tartotta szükségesnek a rendelet módosítását.
Az ügy így a Kúriára került, amelynek Önkormányzati Tanácsa november 17-ei ülésén úgy ítélte meg, megtöri az állam egységes büntetőhatalmát, ha önkormányzati rendelet a büntetett előélethez hátrányos jogkövetkezményt fűz, vagy büntetőjogi jogintézményekre (például a mentesítésre) vonatkozóan további szabályokat állapít meg. Ezért a bíróság megítélése szerint az erre vonatkozó szabály az önkormányzati rendeletben törvénysértő.
A Kúria határozata szerint az önkormányzati rendeletben a vagyoni helyzettel összefüggő szabályozás nincs összefüggésben "a hagyományok, értékek megőrzésével, a túlzott betelepülés megakadályozásával, a fiatalok lakhatásának elősegítésével, sem más törvényi céllal".
A megkülönböztetésnek ezért nincsen törvényes indoka - szögezte le a bíróság, kiemelve, hogy a szabályozás egyúttal sérti a vagyoni helyzet szerinti különbségtétel tilalmát.
A bíróság rögzítette: sérti a helyi önazonosság védelméről szóló törvényt és az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szólótörvényt, ha a helyi önkormányzat az érintett személy vagyoni helyzetével összefüggő ok alapján engedi vagy tiltja a lakcímlétesítést az adott településen.
A Kúria felhívta a figyelmet arra: a helyi önazonosság védelméről szóló törvény alapján a helyi önkormányzatok csak a törvény preambulumában és a szakaszaiban megtalálható célok elérése érdekében alkothatnak rendeletet.
Ezek alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az önkormányzat rendeletének támadott pontjai törvénysértők, ezért azokat a rendelet kihirdetése - 2025. augusztus 29. - napjára visszaható hatállyal megsemmisítette.
(MTI nyomán)