Országgyűlési képviselők segítségét kérte a Felvidékről áttelepült cigányok miatt Szalonna polgármestere pénteken – írja az MTI.
Balogh Zsolt az MTI megkeresésére közölte, Csuzda Gábor (Fidesz) és Németh Csilla (Tisza) országgyűlési képviselőt tájékoztatta a településen kialakult helyzetről, és diplomáciai segítségüket kérte, mivel a helyzet "túlmutat polgármesteri hatáskörén".
Korábban Németh Balázs, a Fidesz országgyűlési képviselője közösségi oldalán azt írta, hogy több borsodi település polgármestere aggályosnak és veszélyesnek tartja a folyamatot, amely miatt a kormányhoz fordultak segítségért és információért.
Ebből a festői környezetből jöttek a legújabb szalonnai polgárok
Pakusza Zoltán, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke hétfőn jelentette be: lakossági jelzést kapott arról, hogy a kassai "no-go zónából" költöztek családok a borsodi településre. Ezen a napon a szalonnai önkormányzat rendkívüli nyílt ülést tartott és rendeletet hozott a települési önazonosság védelméről. Ebben elővásárlási jogot jelentett be a település ingatlanjaira, valamint 500 ezer forintos betelepülési hozzájárulást vezetett be, amit azoknak kell megfizetniük, akik Szalonnán létesítenek lakcímet.
Balogh Zsolt polgármester közölte, a kassai városházától kapott tájékoztatás szerint a felvidéki város nem folytat olyan programot, amely a város szociálisan hátrányos helyzetű lakóinak más – így magyarországi – településekre történő áttelepítésére irányul.
Csütörtökön Kassa-Tóváros polgármestere az MTI-nek is azt mondta, hogy nem létezik program emberek tömeges magyarországi áttelepítésére. A két Magyarországra költözött családról Lenka Kovacevicova közölte, a házakat a családok önként vásárolták meg, amihez segítséget a Méltó Életért és Rendért Polgári Társulástól kaptak. A szervezet célja, hogy egyéni segítséget nyújtson azoknak, akik változtatni akarnak az életükön, de önerőből erre nincs lehetőségük. Civil és nonprofit szervezetekkel összefogva biztosítottak kölcsönt a ház megvásárlásához és felújításához, valamint bútorokkal és építőanyag-felajánlással segítették őket. (Hol vannak nekünk olyan civiljeink, akik véletlenül a gúnyhatáron túlra vagy még messzebb költöztetik a cigányokat? – a szerk.)
Az érintett két család a szlovák sajtó szerint a kassai Tóvárosi lakótelep Lubina néven ismert, viskókból álló cigány településén lakott. Csütörtökön a szlovák kormány "romaügyi hivatala" is reagált az eseményekre, tudatva, figyelemmel kísérik a két kassai cigány család áttelepülését Magyarországra, ellenőrzik az információkat, és azok kiértékelése után nyilatkozatot adnak ki. Alexander Dasko, a pozsonyi hivatal vezetője, a kormány cigányügyi megbízottja elmondta: a következő napokban felkeresi az érintetteket Kassán és Magyarországon (értsd: a csonka hatában), hogy személyesen is tájékozódjak a valós helyzetről.
A cigány családok érkezése Szalonnára aggodalmat váltott ki Encsen is. Mikola Gergely független polgármester Facebook-bejegyzésben jelentette be, hogy az önkormányzat várhatóan elővásárlási jogot vezet be olyan területeken található ingatlanokra, ahol civil szervezetek csaknem lakhatatlan házakat kívánnak olcsón megvenni és lakcímet létesíteni a Kassáról kilakoltatottaknak. Mint írta, tudomása szerint szlovák politikai jóváhagyással bontanak le egy kassai gettótelepet, és civil szervezetek által biztosított forrásokkal akarnak több borsodi járásba mintegy 2-300 szlovákiai cigányt "deportálni".
Sajnáljákk Szalonnán a cigányokat, és azt is, hogy közéjük költöztek
Még mindig a Kassáról érkezett „roma” családok beköltözése a legfőbb beszédtéma a borsodi Szalonnán. A Bódva-völgyi település utcáit bejárva jól érzékelhető a bizonytalanság: sok az eladásra váró, üresen álló ház, a lakosság több mint fele „roma származású”, az utcákon főként velük találkoztunk, de több magyar lakossal is beszéltünk. Többen azt mondták, sajnálják az újonnan érkezett családokat, ugyanakkor úgy vélik, jobb lenne, ha visszaköltöznének Kassára – írja rövid riportjában az Új Szó.
„A gyerekeket sajnáljuk a legjobban. Szinte senki sem beszél velük, többnyire csak az udvaron vannak. Nem hiszem, hogy itt jól fogják érezni magukat. Ugyanakkor úgy véljük, hogy ezt a problémát nem nekünk és nem a falunk önkormányzatának, hanem Kassának kell megoldania nem deportálással, hanem saját területükön kell megoldást találniuk a megfelelő eszközökkel” – fogalmazott a lapnak egyhangúan két helyi lakos, akik bár több kérdésünkre is hajlandóak voltak válaszolni, végül úgy döntöttek, hogy nevük elhallgatásukat kérik. Többen arra is felhívták a figyelmet, hogy bár Szalonnán jelentős a cigány lakosság aránya, a helyi közösség magyarul beszél, míg a Kassáról érkezettek szlovák anyanyelvűek, ami szerintük tovább nehezítheti a beilleszkedést.
A gyerekek nem élhettek olyan körülmények között, ezért meg kellett mutatni...
A történtek miatt Szlovákiában is élénk vita alakult ki. Lenka Kovačevičová, a kassai Tóváros (Nad jazerom) polgármestere a lapnak határozottan visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint az önkormányzat finanszírozta volna a magyarországi ingatlanvásárlásokat.
„Senkit nem űztünk el. Azt akartuk megmutatni a városnak, hogy gyerekek nem élhetnek ilyen méltatlan körülmények között. Azoknak segítettünk, akik dolgoznak, és képesek saját lábukra állni. Ezek az emberek maguk vásárolták meg az ingatlanjaikat, nem az önkormányzat finanszírozta őket” – nyilatkozta lapnak a legutóbbi telefonbeszélgetésünk során a tóvárosi polgármester.
Hozzátette, hogy a házvásárlások teljes folyamata dokumentált.
„Lépésről lépésre, közjegyző előtt dokumentáltuk az adásvételeket és a felújításokat. Én magam is bejegyeztettem magam élethosszig tartó használati joggal az ingatlanokra, hogy garantáljam: a projektből ne alakulhasson ki semmilyen visszaélés vagy probléma” – mondta.
Miután néhány nappal ezelőtt Szalonna polgármestere, Balogh Zsolt telefonon keresztül tájékoztatta az Új Szót a történtekről, a hét közepén már a hivatalban fogadta a lap munkatársait. Bár hosszasan beszélgettek arról, miként zajlottak a házvásárlások és hogy milyen ellentétek születtek a faluban, az utóbbi napokban őket és saját személyét ért kritikák miatt végül úgy döntött, hogy ezentúl már nem szeretne a nyilvánosság előtt megszólalni.
A helyiek ugyanakkor továbbra is kétkedéssel fogadják Kovačevičová állításait. Az lap által megszólítottak többsége nem tudja elképzelni, hogy olyan családok, akik korábban egy kassai viskóban éltek, önerőből tudtak volna magyarországi ingatlant vásárolni és azt rövid idő alatt fel is újítani. Erre ugyanakkor semmilyen bizonyítékot nem mutattak be, csupán saját véleményüket osztották meg.
Bár Kovačevičová nem tagadja, hogy a megvásárolt ingatlanok tulajdonlapján feltüntettetek szerint számára is fenn van tartva az élvezeti jog, ez nem jelenti azt, hogy ő finanszírozta volna azokat. A faluban egyelőre mindenki figyeli az új családok első lépéseit. A riport során az azt készítő újságírók mindkét érintett szalonnai háznál megálltak. Az egyik ingatlannál azonban elküldtek őket, a másiknál pedig a lakók nem voltak hajlandók szóba állni velük, így az ő álláspontjukat nem tudták megismerni.
Korábban írtuk:
- Két cigány családot már beköltöztettek Szalonnára Kassáról, és ez még csak a kezdet (?)
- Nesze, sánta, itt egy púp: a kassai gettóból Csonkahonba települnek a cigányok
