Csütörtökön megkezdődött a kassai Tóvárosi lakótelepen található illegális cigányputrik lebontása. A cigányok viskóiban nem volt sem áram, sem gáz, sem víz, sem szennyvízcsatorna. A felvidéki Korzár beszámolója szerint az illegális cigánytelepen megszokott volt, hogy a gyerekek elhanyagoltak, nem jártak oktatási intézményekbe, egész nap mezítláb csellengtek, de az állapotokat jól leírja az is, hogy a lap szerint sok gyereket harapnak meg a patkányok. A polgármester szerint a telepen 120 fő lakik, de az itt élők több száz emberre becsülik a gettó lakosainak számát. Kassa területén körülbelül 13 illegális település található, amelyek a hivatalos becslések szerint 1100 lakossal rendelkeznek, ám a valóságban nagyobb lehet a szám.
Fotók: Korzár
A bontás egyelőre hét cigány családot érint, akik a magyarországi Szalonnára költöznek. A településrész vezetője, Lenka Kovacevicová tájékoztatása szerint a bontási munkákat nem az önkormányzat és nem is a hatóságok végezték, hanem a cigányok, akik önként hagyják el a települést. Kovacevicová tájékoztatása szerint a cigány közösség kivándorlását és magyarországi ingatlanvásárlását civil szervezetek segítik és szervezik.
A kassai önkormányzat állítja, hogy a ráhatásuk nélkül vándorolnak ki a cigányok, ám ezt többen kétlik. A Korzár azt írja, hogy Kovacevicová eleinte tagadta a lapnak, majd később elismerte, hogy maga is járt Szalonnán, és beszélt a falu polgármesterével.
A lapnak nyilatkozó egyik cigány azt mondta, biztos benne, hogy "fényes jövő" vár rá Magyarországon, s a nyelvet is meg szeretné tanulni.
Természetesen azokra a kérdésekre senki nem ad választ, hogy a Magyarországra költöző szlovák nyelvű cigányok hogy fognak munkát találni, miből fognak megélni, hogyan kívánják elintézni hivatalos ügyeiket, illetve milyen módon kívánják iskoláztatni gyerekeiket (akik egyébként már Kassán is kerülték az iskolát).
A szalonnai templom egy része (a rotunda) a XI. században épült. A "Mindent vissza!" már nem csak Trianonról szól (fotó: Csodálatos Magyarország)
Középkori freskók a falu templomában (fotó: Csodálatos Magyarország)
Otto Brixi, a Gyermekvédelmi Hivatal vezetője többek között azon elmélkedett, hogy "minden jogalkotási és jogi körülményt figyelembe kell venni, hogy a befogadó ország biztosítani tudja számukra azokat a szociális szolgáltatásokat, amelyekre nagy valószínűséggel szükségük van.”
Brixi tehát kimondja, hogy valószínűleg nekünk kell eltartani a tót nyelvű cigányokat.
A Plus hírportál megszavaztatta olvasóit, hogy mi a legjobb megoldás az üggyel kapcsolatban. A szlovák lap olvasóinak 52%-a szerint a legjobb módszer, ha az előember cigányaik minket "gazdagítanak" tovább.
A Plus kérdése eredetileg szlovák nyelven volt feltéve, fordítóval látható az eredmény
1995-ben a Szalonnán található Szár-hegyi-víznyelőbarlangot az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. A 2022-es népszámláláskor a település lakosságának 35%-a cigánynak vallotta magát. A valós arány ennél is rosszabb lehet, az elmúlt négy év pedig valószínűleg csak rontott a helyzeten.
A szalonnai óvodában így sincs hiány belőlük (fotó: Felzárkózó települések)
Maradék országunk legszebb részei válnak cigányok által megszállt területekké, előkészítve egy új Trianont. Mindezt a mindenkori kormányzat és ellenzéke nagy részének asszisztálása mellett.
KG - Kuruc.info
