2026 júniusában lemondott Frücht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vezetője. Frücht 2022-es kinevezése óta az utóbbi évek szinte összes fontos ügyében, köztük az MNB-alapítványokkal, a Schadl-Völner féle korrupciós vádakkal, az ukrán aranykonvojjal és a Tisza informatikai rendszereinek feltörésesére irányuló kísérletekkel kapcsolatos eljárásokban is nyomozott.

Montázs: 444

A Legfőbb Ügyészség akkori közlése szerint Frücht Pál lemondását „elsődlegesen az ún. aranykonvoj-ügyben közte és a KNYF nyomozásának felügyeletét ellátó Legfőbb Ügyészség illetékes szakfőosztálya közötti szakmai nézetkülönbségekkel indokolta”.

A 444 hozzájutott egy június 8-án kelt hétoldalas levélhez, amelyben Frücht Pál részletesen megindokolta Nagy Gábor Bálintnak, hogy mi vezetett a lemondásához. Ebben a KNYF volt vezetője arról ír, hogy mind az aranykonvoj-ügyben, mind Gundalf és Henry tiszás infromatikusok ügyében őt megkerülve, informális nyomásgyakorlással érte el a Legfőbb Ügyészség, hogy ne nyomozzanak a titkosszolgálatok ellen. Azt is állítja, hogy egy legfőbb ügyészségi vezető az ő beosztottjának „ténylegesen nem utasításokat adott, hanem instrukciókat, azzal az elvárással, hogy azokkal azonosuljon”, tehát úgy alakította a nyomozást, hogy ne legyen írásos nyoma, és ne legyen hozzá visszavezethető.

Frücht szerint amikor a Gundalf-ügyben az Alkotmányvédelmi Hivatal által közzétett videón a titkosszolgálat dolgozója arról beszél a fiatal tiszás informatikusnak, hogy ha együttműködik vele, akkor neki nincsen feljelentési kötelezettsége, az „pont az a beszervezési magatartás, amely a rendszerváltozás előtt a III/III-as ügyosztályra volt jellemző, és teljesen jogellenes”.

Mint a portál megjegyzi, Fürcht maga is hosszú időn keresztül a működtetője volt annak a rendszernek, amelyet súlyos mulasztásokkal, kézi vezérléssel vádol.

Frücht a levele elején úgy fogalmazott, hogy

többször jeleztem Legfőbb Ügyész Úrnak, hogy az utóbbi időben olyan, a Legfőbb Ügyészség és az Alkotmányvédelmi Hivatal közötti viszonyt észleltem, amely nem fér össze szakmai meggyőződésemmel, és egyedi ügyekben károsan befolyásolja a tisztességes eljárás és az anyagi igazság felderítésére törekvés követelményét.

A KNYF volt vezetőjének – aki a Legfőbb Ügyészségen ügyészként folytatta pályafutását – lemondási nyilatkozata szerint az aranykonvojjal kapcsolatos ügyben az AH megtévesztette a Legfőbb Ügyészséget, olyan bűnügyet „kreált”, amellyel elérte, hogy „a Legfőbb Ügyészség kijelölje a NAV-ot egy pénzmosás miatti nyomozásra, amelyre egyébként annak nincsen hatásköre”. Frücht elmondása szerint ezt jelezte Nagy Gábor Bálintnak. Majd arról is írt a szeptember 9-ei levélben, hogy az AH és a Legfőbb Ügyészség előzetesen egyeztethetett a feljelentésről, amely alapján a NAV elindította a nyomozást az ukrán pénzszállítókkal szemben.

Frücht a Nagynak küldött nyilatkozatában a 444 szerint arról is beszámolt, hogy az aranykonvojügyben egy legfőbb ügyészségi főosztályvezető ügyész magához rendelte az ő beosztottját, a Fővárosi Nyomozó Ügyészség vezetőjét. Ekkor elmondása szerint az előbbi ügyész arra instruálta az ő beoszottját, hogy fogadja el, a pénzszállítók jogellenes fogva tartáshoz a titkosszolgálatnak nincsen köze, illetve hallgassa ki tanúként a titkosszolgálati vezetőt, aki maga is személyesen vett részt az akcióban, „amelynek során a NAV-os nyomozás leple alatt a nemzetbiztonsági szolgálat emberei hallgatták meg a megbilincselt ukrán pénzszállítókat, ki tudja, milyen eljárási keretek között.”

Fürcht szerint a beszélgetés másnapján az említett nemzetbiztonsági szolgálati vezető idézés nélkül magától jelentkezett telefonon a Fővárosi Nyomozó Ügyészség vezetőjénél azzal, hogy „hallotta”, az ő segítségére van szükség.

A NAV bűncselekmény hiányában júliusban lezárta az ukrán pénzszállítók ellen folytatott eljárást.

A Legfőbb Ügyészség a válasza közlését a Frücht által elmondottakkal kapcsolatban teljes terjedelmében, változtatás nélkül kérte:

Dr. Fürcht Pál főügyész, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője 2026. június 08-án benyújtotta a lemondását a legfőbb ügyésznek.

Ennek a tényét, valamint a Legfőbb Ügyészség ezzel kapcsolatos szakmai álláspontját a Legfőbb Ügyészség 2026. június 11-én kiadott sajtóközleménye tartalmazza, amelyet változatlanul irányadónak tekintünk.

Ahogy már ismételten jeleztük, az ún. aranykonvoj ügy kapcsán a legfőbb ügyész többször kinyilvánította és írásos utasításba is adta, hogy a nyomozó ügyészségnek az ügy minden szálát ki kell vizsgálnia, függetlenül attól, hogy kit és mely szervezeteket érint.

Ugyanez az elkötelezett szándék vezeti az ügyészséget a másik Ön által említett ügy tisztázása érdekében.

A büntetőeljárásról szóló törvény az eljárásban résztvevők jogainak, a személyes és más védendő adatok, továbbá a büntetőeljárás eredményességének védelme érdekében szigorú szabályokat tartalmaz a nyilvánosság tájékoztatásának rendjéről és annak korlátairól a folyamatban lévő büntetőügyekben. Az ügyészségnek akkor is ezen szabályok betartásával kell eljárnia, ha más azokat megszegi.

A nyomozások egyik kérdezett ügyben sem zárultak le. Annak eredményéről tájékoztatni fogjuk a közvéleményt. Jelenleg ugyanakkor a nyomozások érdekét sértené az ügyekkel kapcsolatos tájékoztatás.

Egyben jelzem, hogy a kérdezett és más ügyeket érintő – a közvélemény félretájékoztatására alkalmas – integritás sértések miatt a Legfőbb Ügyészség jelenleg is belső vizsgálatot folytat.

A KNYF volt vezetőjével szemben a legfőbb ügyésznek küldött levele keltezésének napján, szeptember 9-én fegyelmi eljárást indított a Legfőbb Ügyészség. Egyrészt azzal gyanúsítják, hogy megszegte hivatali kötelességét, másrészt, hogy magatartásával sértette vagy veszélyeztette az ügyészi hivatás tekintélyét.

(24 nyomán)