A demokrácia napján, szeptember 15-én szavazott az Európai Parlament az ún. Európai Demokráciapajzsról (EUDS) szóló jelentésről, amit a még 2024 végén létrehozott különbizottság készített. A bizottság feladata az volt, hogy megállapítsa a tagállamok és európai demokráciát fenyegető külső beavatkozásokat, dezinformációs kampányokat, valamint ezek kivédésére tegyen javaslatokat. Az erről elkészült jelentést végül 420 szavazattal, 220 ellenében és 26 tartózkodás mellett fogadta el a parlament.
Lakos Eszter, a Tisza Párt delegációvezetője (j) ukrán zászlós pólóban tapsikolt egy korábbi EP-ülésen
A most elfogadott jelentésben megállapítják, hogy az európai demokráciára Oroszország jelenti az első számú külső fenyegetést, de mellettük Belarusz, Kína, Irán és Észak-Korea sem tétlen.
Kiemelik, hogy Oroszország a dezinformációs kampányok mellett gyakran hajt végre támadást a kritikus infrastruktúrák ellen, például kibertámadásokkal, szabotázsakciókkal, gyújtogatással vagy kémkedéssel, ami ellen továbbra is fel kell lépni. Ugyanakkor a most elfogadott jelentésben az EP azt szeretné, ha a szankciókat kiterjesztenék a dezinformációt támogató szereplőkre, és azokra, akik segítenek megkerülni az Oroszországgal szemben hozott szankciókat.
Az ilyen jellegű fenyegetésekre ugyanakkor új jogszabályt nem hoznának létre, hanem arra szólították fel az Európai Bizottságot, hogy a már meglévő szabályokat végrehajtását vegyék szigorúbban – például a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletet (DSA), valamint a mesterséges intelligenciáról szóló rendeletet (AI Act), amivel a leginkább digitális térben lévő dezinformációs kampányokkal szemben hatékonyan lehetne fellépni.
Azonban a jelentésben új lépéseket is szeretnének az Európai Bizottságtól, valamint a tagállamoktól. Egyrészt az EP támogatja, hogy létrehozzák az ún. Demokratikus Reziliencia Európai Központját, amit már korábban a bizottság is javasolt. Szerintük egy ilyen intézmény koordinálhatná a tagállamok intézkedéseket a külföldi dezinformáció, valamint információmanipulációval szemben.
Másrészt pedig arra szólította fel a bizottságot és a tagállamokat, hogy csökkentsék a kritikus ágazatokban a külföldi, elsősorban az amerikai és kínai technológiától való függést.
Az amerikai szoftverek és techtermékek, valamint a kínai hardverek helyett elsősorban európai termékek beszerzését javasolnák, valamint a kritikus nyersanyagok beszerzéséhez megbízhatóbb partnereket szeretnének.
A jelentésben az EP emellett azt szeretné, hogy a választási infrastruktúrákat minősítsék kritikussá, hogy az EU is nagyobb figyelmet fordítson a választási integritással szembeni beavatkozásokra. Ezzel kapcsolatosan kiemelik, hogy a demokrácia védelme érdekében támogassák a független, szabad sajtót és civil szervezeteket, miközben a társadalom médiatudatosságát és mesterségesintelligencia-ismeretét is növelni kellene.
A magyarországi EP-képviselők közül a Tisza és a DK képviselői támogatták, a Fidesz és a Mi Hazánk ellenezte
A magyar EP-képviselők közül a Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció képviselői szavazták meg a jelentést, míg a Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk leszavazta azt – a szavazástól a tiszás Gerzsenyi Gabriella, a DK-s Dobrev Klára maradt távol, valamint a Fidesznek jelenleg még betöltetlen egy mandátuma, amit a kampányzseni Orbán Balázs majd a következő plenáris előtt vehet át.
A jelentéssel kapcsolatosan Lakos Eszter, a Tisza Párt delegációvezetője a parlamenti vitán felszólalásában üdvözölte, hogy az EP a bizottság javaslatánál jóval ambiciózusabb fellépést szeretne.
Betilthatjuk a Kreml által irányított műsorszolgáltatókat, de az üzenetük akkor is eljut a polgárokhoz, ha a hazai csatornák továbbítják és felerősítik azokat. Ezért is örömtelinek tartom, hogy a társadalmi ellenálló képesség és a médiatudatosság a jelentés középpontjában állnak – fogalmazott Lakos, aki szerint az elmúlt 16 évben Magyarországon az erőforrásokat a hazugságok terjesztésére fordították, nem pedig arra, hogy segítsék az embereket a szabad és önálló döntéshozatalban.
Ezzel szemben a Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk azzal érvelt a jelentés elfogadása ellen, hogy szerintük az valójában nem védené a demokráciát, sőt, épp ártana annak, mivel az Európai Bizottság újabb eszközt kapna a kezébe, amivel szerintük a mainstreamtől eltérő hangokat és álláspontokat üldözhetnék.
(Index nyomán)
Korábban írtuk:
- Moszkva megint választ ígért a diplomatái Budapest általi kiutasítására
Kapcsolódó: Fázhatunk, de ezt legalább "nyugati, demokratikus" atmoszférában élhetjük át
