Rendőri erőszak, illetve az ezzel kapcsolatos elégtelen ügyészi nyomozás miatt marasztalta el a strassburgi bíróság a magyar államot - tudatta a Magyar Helsinki Bizottság az MTI-vel közleményben szerdán.
Illusztráció - körözött Dzseniferek a rendőrség honlapján (1. oldal)
A strassburgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága kedden meghozott ítéletében kimondta: a rendőrök a bántalmazással, az ügyészség pedig az elégtelen nyomozással sértette meg a kínzás, embertelen és megalázó bánásmód tilalmát, ezért a bíróság 8500 eurós jóvátételt ítélt meg a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelének.
A sértettet, egy 60 éves, 57 kilogrammos, 162 centis nőt azért körözte a rendőrség, mert csalásért és sikkasztásért elítélték, de nem vonult be időben a börtönbe. A rendőrök 2019. május 5-én igazoltatni akarták, a nő azonban autójával elmenekült. Amikor a rendőrök elfogták, úgy bántalmazták, hogy a kórházi látlelet "a bal felkarcsont vállízületi végének darabos törését, a bal váll ficamát és a jobb singcsont könyökízületi végének törését" igazolta. A nő sérülései maradandók, megállapították rokkantságát.
A rendőri jelentés szerint azért volt szükség ilyen fellépésre, mert a nő ellenállt. A rendőri jelentés azt is állította, hogy a nő nem jelezte fájdalmait az intézkedés során. A sértett ugyanakkor arról számolt be, hogy két karját durván hátracsavarták, és amikor szólt, hogy fáj, még jobban szorították, emelték. Mindennek legalább tíz rendőr tanúja volt, de egyikük sem avatkozott közbe, egyikük sem tett vallomást kollégáira.
Az igazságügyi szakértői vélemény azonban cáfolta a rendőri jelentéseket, ugyanis "teljes bizonyossággal" megállapította, hogy a nő sérülései miatt nem tudott ellenállni, és lehetetlen, hogy az általa érzett fájdalmat ne észlelték volna a rendőrök - áll a jogvédők közleményében.
Elég gyakori eset a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás miatt indított büntetőeljárásokban, hogy a rendőri jelentések és a sértetti beszámolók homlokegyenest ellentétesek. Ilyenkor az ügyészség legtöbbször széttárja a karját, és megszünteti a nyomozást bizonyítékok hiányában. Ebben az ügyben is ez történt öt hónappal később, holott a nyomozó ügyész rendelkezésére álló látlelet és a "szokatlanul határozott" igazságügyi orvosi szakvélemény "brutális bántalmazásról" tanúskodott. Ráadásul a nő felismerte a támadóit, az ügyész mégsem hallgatta ki őket gyanúsítottként. A nő a Magyar Helsinki Bizottság segítségével panaszt tett a nyomozás indokolatlan megszüntetése miatt, de abban a Központi Nyomozó Főügyészség sem talált hibát - írta közleményében a bizottság.
Magyarországon a bántalmazás hivatalos eljárásban, kényszervallatás és jogellenes fogva tartás miatt tett feljelentéseknek csak pár százaléka kerül bíróság elé, ugyanakkor a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelei jelen üggyel együtt már 12 ilyen pert nyertek a strassburgi bíróságon. Emellett az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 15 éve nem zárta le azt az eljárást, amely a magyar államnak az ilyen ügyekben tanúsított elégtelen teljesítménye miatt indult - közölték a jogvédők.
Egy másik ügyben a Magyar Helsinki Bizottság hétfőn közölte, hogy gyöngyösi rendőrök eltörték egy védekezésre képtelen férfi áll-, orr- és arccsontját. Az egyik rendőrt hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás miatt másfél év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a Fővárosi Törvényszék.
Az eljárás adatai szerint az áldozat a város durándai cigánytelepén élt, 2024 januárjában egy bank előterében igazoltatták a rendőrök. Papírjait rendben találták, felajánlották, hogy járőrautójukkal hazaviszik, ám egy erdőszéli külterületre vitték, ahol felváltva lefogták, ütötték-rúgták, a földre nyomták, és közben azzal fenyegették, hogy "hívják a vadászt, hogy föletesse őt vaddisznóval". A verést csak akkor hagyták abba, amikor egy autó közeledett az úton - közölték a jogvédők hétfőn.
