Magyar Péter napirend előtti felszólalásával vette kezdetét az Országgyűlés keddi ülése, a miniszterelnök a vízpolitika megújításáról beszélt. A Mi Hazánk frakcióvezetője különadó kivetését sürgette a vízkincset használó akkumulátorgyárakra, a KDNP frakcióvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt években nagyon sokféle fejlesztés történt, a Fidesz frakcióvezetője pedig együttműködést ajánlott.

Miniszterelnök: új alapokra helyezzük Magyarország vízpolitikáját

Magyar Péter miniszterelnök azt mondta: a következő években új alapokra helyezzük Magyarország vízpolitikáját, a vízmegtartás lesz a magyar vízgazdálkodás alapelve.

A kormányfő hangsúlyozta: átfogó programot indítanak a víziközmű-hálózat megújítására, hogy megszüntessék azt az elfogadhatatlan állapotot, amelyben jelenleg minden negyedik-ötödik liter ivóvíz elvész, mielőtt eljutna az emberekhez. Rendbeteszik a tározókat, hogy az őszi és a téli csapadékból minél többet megőrizhessenek, országos vízmegtartási programot indítanak, fejlesztik az öntözési rendszereket, és felkészítik a magyar mezőgazdaságot az egyre gyakoribb és súlyosabb aszályokra - sorolta.

Kifejtette: megalkotják Magyarország új klímatörvényét, amely a tudomány eredményeire épül, és a magyar emberek, valamint a következő nemzedékek biztonságát szolgálja. "A vízügyben ismét a szakértelemé lesz az első szó": a döntéseket a vízügyi szakemberekkel, a gazdákkal, az önkormányzatokkal és a tudomány képviselőivel együtt hozzák meg - közölte.

Magyar Péter kitért rá: a gazdákat nem hagyják magukra aszály idején, támogatják őket, felkészítik őket az új viszonyokra, bővítik az öntözési lehetőségeket, támogatják a víztakarékos technológiák elterjedését, ösztönzik a talajnedvességet megőrző gazdálkodási módszereket és kiszámítható segítséget nyújtanak azoknak, akik a szélsőséges időjárás miatt szenvednek veszteséget.

"A magyar vidék jövője azon is múlik, képesek vagyunk-e alkalmazkodni a megváltozott éghajlathoz, mert a víz Magyarország egyik legfontosabb stratégiai kincse" - fogalmazott a miniszterelnök.

Mi Hazánk: vessenek ki különadót a vízkincset használó akkumulátorgyárakra!

Toroczkai László (Mi Hazánk) azt mondta, frakciója az elmúlt években számos alkalommal kongatta meg a vészharangot, felhívva a figyelmet az aszályokra, a vízmegtartás problémájára, de ezek a jelzések süket fülekre találtak. Szerinte nagyon régóta tudta a politikai elit, mekkora baj közeledik, de semmit nem tettek a kormányok azért, hogy megoldják ezt a kérdést.

Hozzátette, nem várható el a kormánytól, hogy ötven nap alatt megoldja a problémát, de többet várt az elhangzottaknál, most általánosságokról beszélt a kormányfő.

A politikus konkrét javaslatokat tett. Sürgette egy operatív testület felállítását, amelyben olyan szakemberek lennének, akik évek óta foglalkoznak ezzel a problémával.

Toroczkai László arra is javaslatot tett, hogy a szükséges beavatkozások finanszírozása érdekében vessen ki a kormány különadót azon globális nagyvállalatokra, amelyek különösképpen használják a vízkincset. Példaként az akkumulátorgyárakat említette, de szerinte a környezetvédők által régóta kritizált vállalatokra, például a Shellre és társaira is extraadót lehetne kivetni.

KDNP: az elmúlt években nagyon sokféle fejlesztés történt

Rétvári Bence (KDNP) azt mondta, az elmúlt években nagyon sokféle fejlesztés történt, mivel látták, hogy másfajta klíma alakul ki. Elmondta, 1517 új járművet, eszközt szerzett be a katasztrófavédelem, ezek most gyorsabb reagálást tesznek lehetővé. Hozzátette, a kórházakban az elmúlt években "pörgött föl" a klimatizálási program 18 milliárd forintból, a kiemelt kezelőhelyiségek klimatizálását 56 százalékról 96 százalékra emelték.

Megemlítette, a vízmegtartás érdekében az elmúlt években kitisztították a csatornákat, hogy lehessen tárolni a vizet. Fontosnak nevezte, hogy 30 százalékos béremelés volt a vízügyben. Reményét fejezte ki, hogy a Tisza-kormány is folytatja a vízügyi dolgozók béremelését.

Rétvári Bence közölte, segítették az emberek saját védekezését is a vidéki otthonfelújítási programmal, amely lehetővé tette a Kádár-kockák szigetelését.

Kifogásolta, hogy a Tisza európai parlamenti képviselői tavaly megszavazták a közös európai vízstratégiát, amely szemben áll azzal, amit Magyarország biztosít a gazdáknak: az ingyenes öntözővízzel. Változtassanak az álláspontjukon, segítsék a gazdákat, ingyen biztosítsák az öntözővizet! - mondta.

Fidesz: konstruktívan együttműködünk a vízgazdálkodással kapcsolatos tervekben

Gulyás Gergely (Fidesz) méltatta a hőséggel szembeni védekezési munkákban résztvevőket, majd a víziközművekről azt mondta: Magyarországon a vezetékes vagy hálózati vízveszteség mértéke a húsz százalékhoz közelít, de uniós összevetésben ez nem tartozik a legmagasabbak közé.

Felhívta a figyelmet arra, hogy 2024-től a nem lakossági víz- és csatornadíj egy részét fejlesztésekre elkülönítetten kezelik. Idén a víziközmű fejlesztési és ellentételezési alap előirányzata 155,2 milliárd forint.

Szintén az előző ciklusban döntött a kormány az aszályvédelmi intézkedésekről, megkezdődött a csatornák, tározók, holtágak visszatartó kapacitásának bővítése - sorolta Gulyás Gergely.

Jelezte: ha a kormány a vízgazdálkodással kapcsolatos tervet tesz az asztalra, frakciójuk konstruktívan együttműködik majd.

Frissítések: Tisza: fontos a vízmegtartással is foglalkozni

Bujdosó Anna (Tisza) szintén köszönetet mondott azoknak, akik segítenek abban, hogy elviseljék az emberek a hőség okozta nehézségeket. Hangsúlyozta: a helyzet rávilágít arra, hogy milyen fejlesztések nem történtek meg megfelelően az elmúlt időszakban

Az egész parlament felelőssége, hogy ne csak a víziközmű-rendszerekkel, hanem a vízmegtartással is komolyan foglalkozzanak. Emellett abban is felelősségük van, hogy a tudatos fogyasztás hogyan fejlődik az elkövetkező években.

Miniszterelnök: négyezer milliárd forint hiányzik a magyar víziközmű-rendszerből

Magyar Péter a frakcióvezetők felszólalásaira reagálva azt mondta: a rezsicsökkentés kedvező a lakosságnak, de csak kis részben pótolták vissza a forrásokat a vízműveknek, ezért nőtt 300 évre a felújítási ciklus a víziközmű-rendszereknél. Tőlünk nyugatabbra ez száz év, de jobb helyeken pár évtized alatt cserélik a vezetékeket.

A miniszterelnök megjegyezte: a vízügyi szakemberek is csak azért kaptak béremelést a dunai árvíz után, mert a Tisza mozgalma kihangosította problémáikat.

A Homokhátság ma már inkább sivatagos, mint félsivatagos, és az előző kormányok semmit sem tettek ez ellen - emelte ki. Később arról is beszélt: a termésátlag körülbelül ugyanannyi, mint 1990-ben volt, miközben Nyugat-Európában vagy Lengyelországban három-négy-ötszörösére növekedett.

Kitért arra is, hogy egyes számítások szerint ma már négyezer milliárd forint hiányzik a magyar víziközmű-rendszerből.

A rendszerváltás utáni pártokat nem a korrupcióellenesség, hanem a korrupcióból való minél nagyobb részesedés köti össze - fogalmazott Magyar Péter.

Mi Hazánk: közbe kell lépni, hogy ne vigyék el a frontra a kárpátaljai magyarokat

Toroczkai László (Mi Hazánk) arról beszélt, hogy az Európai Bizottság egy javaslata szerint nem kell megadni az ideiglenes védelmet azoknak, akiket az ukrán hatóságok nem jogosítottak fel Ukrajna elhagyására. A magyar kormánynak meg kell szólalnia ebben az ügyben, hiszen ez a javaslat a kárpátaljai magyarokra is vonatkozni fog, és így nem lehet majd védelmet adni azoknak a magyaroknak, akiket a frontra akarnak vinni - magyarázta.

Úgy vélte, jó, hogy megindultak a tárgyalások Ukrajnával, de nem marad meg a kárpátaljai magyarság, ha elviszik őket a frontra.

Magyar Péter úgy válaszolt, a képviselő nyitott kapukat dönget, ugyanis az EU belügyi tanácsának ülésén a belügyminiszter már elmondta, hogy nem támogatják ezt a javaslatot. De bármi is lesz az EU döntése, a javaslatban ideiglenes védelemről van szó, ami nem akadályozza meg Magyarországot abban, hogy akár menekültstátuszt adjon az érintetteknek - közölte.

Hangsúlyozta: minden magyar számíthat a kormányra határon innen és túl.

Kitért rá: a kormány többet tett három hét alatt a kárpátaljai magyarságért, mint az utóbbi 20 évben bárki. Pár hét alatt sikerült megállapodniuk Ukrajnával, hogy az oktatási, kulturális, nyelvhasználati és politikai jogait rövidesen visszakapja a kárpátaljai magyarság - mondta.

Megjegyezte: Orbán Viktor korábbi kormányfő 11 éven át nem tette be a lábát Kárpátaljára.

KDNP: nem lehet beletörődni a népességcsökkenésbe

Latorcai Csaba (KDNP) arról beszélt, hogy a Tisza a választási kampányban több mint 1200 vállalást tett, és megígérte, hogy minden olyan intézkedést megtart, amely valóban segítséget jelent az embereknek. Ehhez képest olyan programokat építenek le, amelyek segítettek az embereknek - vélte.

Úgy látja, a kormány téves irányba indult, mert úgy tűnik, beletörődik Magyarország népességének fogyásába. Magyarország demográfiai kihívásokkal küzd évtizedek óta, de a kormány szerint a népességcsökkentés akár kedvező folyamat is lehet - fogalmazott.

A képviselő szerint olyan kormány képe rajzolódik ki, amely nem akarja megállítani a népességfogyást, hanem alkalmazkodik hozzá. Azonban több gyermekre, erős családokra, élő falvakra van szükség - jelentette ki.

Magyar Péter erre azt mondta: a képviselő úgy beszél demográfiáról, hogy a Fidesz-KDNP kormányzása alatt 9,5 millió alá csökkent a magyarok száma, a valaha volt legkevesebb gyerek születik, továbbá sok ezer magyar gyerek nem az országban születik meg.

Közölte: sokat költött az előző kormány az adófizetők pénzéből különböző programokra, de nem tudtak tartós sikereket elérni, nem tudták megfordítani a demográfiai trendeket. Ez a kormány nem eladósítja az országot, hanem 6000 milliárd forint uniós forrást hoz haza az embereknek, de az ellenzék még ezt sem szavazta meg - mondta.

Fidesz: a Tisza az önkényt építi

Panyi Miklós (Fidesz) felszólalását azzal kezdte, hogy a Tisza szeretetországot hirdet, miközben az önkényt építi. Felhozta egy 29 éves köztisztviselő példáját, akit a kormányváltást követően felrendeltek a miniszteri kabinetbe, de ő nem akart ott dolgozni, ezért a minisztertől fejmosást kapott, kirúgással fenyegette, és azzal vádolták, hogy még mindig a pedofil bűnelkövetőket védi. Szerinte számos volt kollégája számol be arról, hogy fenyegetéseket kapnak.

Kitért a minisztériumi kirúgásokra, illetve arra is, hogy ez a stílus az önkormányzati rendszerben is megjelenik: tiszás képviselők kistelepülések polgármestereit helyezik nyomás alá.

Beszélt a gyermekvédelemből megszökött és Budapesten az utcán élő 11 éves kisfiú ügyéről. Azt tudakolta, ki az a rejtélyes, tiszás aktivista pár, aki ezt a kisfiút "leszállította" propagandainterjú céljából a Tiszának.

Magyar Péter miniszterelnök felszólalását azzal kezdte, elintézhetné a képviselő felszólalását azzal, hogy "ön egy hazug tróger", de ki is egészíthetné egy hosszabb mondatra: "ön egy hazug, embertelen tróger".

A kormányfő szerint az ellenzéki politikus a leépítések kapcsán azt írta le, mit tett a Fidesz 2010-ben, amikor még a takarítókat is kirúgták a minisztériumokból. Ilyenek nálunk nem történnek, a képviselő által előadott mese hazugság - jelentette ki.

Szólt arról, hogy a minisztériumok fizetési listáján 50-100 fő szerepelt, akik családtagok és mindenféle munkavégzés nélkül kaptak fizetést, "önök közpénztolvajok". Szerinte a miniszteri kabinetekben dolgozó politikai kinevezettek önként állnak fel. Ez nem önkény - hangoztatta. Beszélt arról, hogy a Fidesz-KDNP emberei vannak az önkormányzatokban, az ő fizetésük emelkedett volna 20-40 százalékkal. Biztosan fáj néhány embernek, főleg a megyei közgyűlésekben, ahol semmilyen érdemi munka nem folyik, hogy háromról másfél millió forintra csökken a fizetése - közölte.

Magyar Péter a 11 éves kisfiú ügyéről azt mondta, a volt kormánypártok otthagyták volna az utcán, mint ahogy végignézték azt is, hogy a kisfiú és sorstársai az utcán vannak, és bűnözők karmába kerülnek.

Tisza: Látlelet 2026 néven országos állapotfelmérés indul az egészségügyben

Németh Csilla (Tisza) arra hívta fel a figyelmet, hogy szerdán lesz a Semmelweis-nap, a magyar egészségügy napja. Azt mondta, a magyar egészségügy egykor világszínvonalú ellátást biztosított minden magyarnak, de a rendszert mára az előző kormány álságos munkája a szakadék szélére taszította, mert ez a terület nem volt politikai prioritás, ahogy az oktatás, az infrastruktúra fejlesztése és a szociális ágazat sem.

Közölte: Látlelet 2026 néven országos állapotfelmérést indítanak, első körben az egészségügyről, hogy minden választókerületben tisztán lássák az előző kormányok által elhanyagolt területeket.

Köszönetet mondva az egészségügyi dolgozóknak azt mondta, a betegellátás egy igazi csapatmunka, a csapat minden tagja fontos fogaskereke a gyógyításnak.

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter szégyennek nevezte, hogy Semmelweis Ignác országában az egyik legrosszabbak az ismert kórházi fertőzési adatok Európában, miközben egy betegre vetítve fele annyi fertőtlenítő fogy el az egészségügyi intézményekben, mint a fejlett egészségüggyel rendelkező országokban. Ezen javítani kell - hangsúlyozta, úgy folytatva, itt az ideje, hogy az egészségügyi dolgozók megkapják azt a megbecsülést, amit megérdemelnek.

Ígéretet tett arra, azon fognak dolgozni, hogy a magyar egészségügy újra a világ élvonalába tartozzon. Hozzátette, a munkát megkezdték, az egészségügyi adatok mérését, validálását és publikálását megerősítik, beleértve a kórházi fertőzések kimutatását is. Úgy látta, a helyzeten csak akkor tudnak javítani, ha látják a valóságot.

A Házbizottság megvizsgálja a személyes érintettség okán jelzett felszólalások rendjét

Magyar Péter miniszterelnök javaslatára és Forsthoffer Ágnes házelnök kérésére az Országgyűlés többsége kézfelemeléssel döntött arról, hogy a házbizottság vizsgálja meg a személyes érintettséget illető felszólalások mikéntjét.

A napirend előtti felszólalások után ugyanis Latorcai Csaba, KDNP-s, valamint Balla György és Panyi Miklós fideszes képviselők is személyes érintettség okán kértek szót: Latorcai Csaba azért, mert Magyar Péter farizeusnak nevezte, Panyi Miklós arra reagált, hogy a miniszterelnök "hazug trógernek" nevezte, Balla György pedig visszautasította, hogy képviselőik családtagjai munka nélkül jutottak volna jövedelemhez az államtól. Latorcai Csaba felszólalásában azzal vádolta Magyar Pétert, hogy "megpróbálta ellopni a családtámogatást" a Balatonhenyén épített háza kapcsán.

Magyar Péter miniszterelnök - aki szintén személyes érintettség okán kapott szót - a három ellenzéki képviselő szavait úgy értékelte: azok nem személyes érintettség alapú felszólalások voltak, ezért azt kérte a Tisza frakcióvezetőjétől, hogy hívja össze a házbizottságot, és ebben az ügyben "egyszer és mindenkorra" tegyenek rendet. A házelnök ezt ügyrendi javaslatként értékelte, így dönthetett a parlament arról, hogy a házbizottság vizsgálja meg a kérdést.

A balatonhenyei házzal kapcsolatban Magyar Péter kijelentette: Latorcai Csaba valójában volt feleségét, a korábbi igazságügy-minisztert, Varga Juditot vádolta csalással és hazugsággal. Emlékeztetett: volt feleségével azt tervezték, hogy Balatonhenyén élnek majd 2018-tól, de visszafizették a támogatást kamatokkal együtt, miután Gulyás Gergely (Fidesz) volt miniszter Varga Juditot államtitkárnak kérte fel.

(MTI)