A Tisza-frakcióban érdemi vita volt az országgyűlési képviselői mandátum hosszának maximálását illetően, és az az egyértelmű többségi álláspont alakult ki, hogy a képviselői ciklusok számát korlátozni szükséges - közölte Melléthei-Barna Márton, a Tisza frakcióvezető-helyettese kedden, sajtótájékoztatón. /Bővített hír./
A sógorok majd eldöntik, kire szavazhatnak a magyar választópolgárok... És legfeljebb hét év után majd szépen eltörlik
Melléthei-Barna Márton kérdésre válaszolva közölte: a Tisza-frakció többségi véleménye, hogy a képviselőcsoport szeretné megszavazni ezt a rendelkezést, amelynek célja a politikai megújulás kikényszerítése.
Arra a kérdésre, hogy a 12 vagy a 8 éves korlátozást támogatják-e, azt válaszolta: általában a korlátozás támogatásáról szavaztak a frakcióban, nem annak hosszáról. Ezt technikai kérdésnek nevezte.
Jelezte, a javaslatról jelenleg társadalmi egyeztetés zajlik, várják a végső álláspontot, a kormány előterjesztését az ügyben, de azt valószínűsítette, hogy ez a rendelkezés bele fog kerülni az alaptörvény módosításáról szóló előterjesztésbe.
Arra a kérdésre, hogy a korlátozásról miért nem a tervezett alkotmányozási folyamatban fognak majd dönteni, azt válaszolta: a pártoknak megfelelő felkészülési időt kell biztosítani egy ilyen szabály bevezetésére, ugyanakkor az ősszel elinduló alkotmányozási folyamatban egy-másfél év múlva zárulhat le. Ha ez a szabály csak akkor lépne életbe, akkor még kevesebb ideje lenne a Fidesznek, a KDNP-nek, a Mi Hazánknak, illetve a parlamenten kívüli pártoknak, hogy az új szabályok szerinti képviselőket állítsanak - tette hozzá.
Melléthei-Barna Márton a parlamenti és a parlamenten kívüli pártok egyetértésén alapuló választójogi reformot is szükségesnek nevezete, kiemelve a győzteskompenzáció megszüntetését.
Hamarosan elbeszélgetnek a házelnökkel is
A házbizottság ülésén tisztázzák majd azt a hétfői esetet, amikor Forsthoffer Ágnes házelnök egy interpellációra adott válasz közben megvonta a szót Magyar Péter miniszterelnöktől - mondta Melléthei-Barna Márton egy másik kérdésre válaszolva.
Hozzátette: tiszteletben kell tartani, hogy az ülést vezető elnöknek nagyfokú szabadsága van az ülés vezetésében, ugyanakkor jogászi véleménye szerint ebben az ügyben a miniszterelnöknek van igaza. A házszabályban nincs lehetőség, hogy a tárgytól való eltérés miatt elvegyék a szót, az Országgyűlésről szóló törvénynek van olyan rendelkezése, amely általánosságban a képviselőtől tudja megvonni a szót, a minisztertől, miniszterelnöktől nem - tette hozzá.
Bujdosó Andrea, a Tisza frakcióvezetője ezzel kapcsolatban azt mondta: a parlamenti munka része, hogy "történnek másmilyen értelmezések" a házelnöki döntésekkel kapcsolatban. Jelezte: a parlamenti ülésen többször már volt olyan, hogy akár képviselő, akár kormánytag megkérdőjelezte a házelnök döntését. Megjegyezte: ezt ő maga is megtette már.
Melléthei-Barna Márton a Velencei Bizottság csütörtöki magyarországi látogatáságára vonatkozó kérdésre azt mondta: ha a konzultáció eredményeképpen lesz is változás a társadalmi egyeztetésre bocsátott alkotmánymódosítás ügyében, nem gondolja, hogy ez érinti az államfő mandátumának megszüntetését. Közölte: lát reális esélyt arra, hogy augusztus 20-ig új államfője legyen Magyarországnak.
A frakcióvezető-helyettes a keddi parlamenti döntések közül kiemelte a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló javaslatot. A szervezetet bohóchivatalnak nevezte, és arra kérte a frakciókat, lelkiismeretük szerint szavazzanak arról, valóban megérte-e 6,9 milliárd forintot költeni egy olyan intézmény fenntartására, amelynek csak az volt a feladata, hogy a magyar állam az ellenfeleit, a sajtót és civileket vegzálja.
Az ügynökakták nyilvánosságának előkészítéséról szóló javaslattal kapcsolatban kiemelte: az ügynökakták megnyitásával 36 évet késtek, ezt 1990-ben kellett volna rendezni. Azóta szerinte mismásoló megoldások voltak ebben az ügyben, most azonban egy törvénymódosítással lehetővé tennék, hogy soron kívüli felülvizsgálat során a titokgazdák az 1990 előtti iratok nagy részét, reményeik szerint szinte valamennyi dokumentumot átadjanak levéltárnak, így ezek kutathatók legyenek.
Hangsúlyozta: a minősítés feloldásával kapcsolatban olyan "mondvacsinált indokok" vannak jelenleg is hatályban, amelyre hivatkozva a szakszolgálatok megtarthatják a titkos minősítést. Meg lehet tartani például a minősítést azok esetében, akik a rendszerváltás után is a szolgálatoknál dolgoztak, vagy ha az iratból meg lehet ismerni a 70-80-as évek rejtjeleit - tette hozzá.
Kérdésre válaszolva elmondta: a rendszerváltás óta eltelt hosszú idő miatt már nem látja értelmét, hogy eltiltsanak tisztségviseléstől olyat, akiről kiderül, hogy kapcsolatban volt a korábbi rendszer titkosszolgálatával, de ha lesz ilyen előterjesztés, akkor támogatni fogja.
Az ukrán pénzszállító ügyétől a frakcióvezető-helyettes kérdésre válaszolva közölte: sem neki, sem a frakciónak nincsen információja az ügyről. Vizsgálóbizottság felállítását nem tartja jó ötletnek az ügyben, hiszen nyomozás zajlik.
Bujdosó Andrea frakcióvezető arról is beszélt: 52 napja alakult meg a parlament, az érdemi munkát bő egy hónapja kezdték meg, azóta 11 ülésnap volt, a Tisza 141 képviselőjéből több mint 100 részt vett már a parlamenti vitában. Hangsúlyozta: büszke a Tisza képviselőire, hiszen mindannyian újonnan kerültek be a parlamentbe, és egy "meredek tanulási görbét" követően mindenki megismerte a parlamenti munka kihívásait és szépségét.
Jelezte: várhatóan egész nyáron ülésezik majd a parlament, csak nagyon minimális szünet várható attól függően, hogy tudnak haladni a törvényjavaslatokkal.
Bujdosó Andrea a harmadfokú hőségriasztás kapcsán megköszönte a mentősök, a tűzoltók, az egészségügyi és szociális dolgozók, a honvédség, a közszolgálati dolgozók és civilek munkáját, és fontosnak nevezte, hogy az emberek szolidárisak legyenek egymással és tartsák be a szükséges a vízkorlátozásokat.
(MTI nyomán)
Korábban írtuk:
- Magyarázkodik már Magyar, de kitart (még) a választójog bolsevik korlátozása mellett
- Dúró Dóra eltűnhet a parlamentből? - Magyar Péter korlátozza a szabad választásokat
