Visszautasították a rendőrök a Szegedi Törvényszék katonai tanácsa előtt folyó pótmagánvádas ügyben csütörtökön, hogy fenyegetéssel vették volna rá a beismerésre azt a férfit, aki ellen a bajai Till Tamás meggyilkolása miatt emeltek vádat.
A férfi indítványában azt állította, hogy az őt kihallgató rendőrök fenyegetéssel, zsarolással vették rá arra, hogy ismerje be, ő gyilkolta meg 2000 májusában a bajai kisfiút.
Az elsőrendű vádlott, Petőfi Attila címzetes vezérőrnagy elmondta, 2024. június 11-én keresték meg az ügyészségtől azzal, hogy egy emberrablás vádlottja felajánlotta, ügye kedvezőbb elbírálás érdekében megmondja, hol található meg Till Tamás holtteste, és azt is, ki követte el a gyilkosságot. Meghallgatása során kiderült, az információ forrása egy bajai születésű, állami gondozásban felnövő férfi volt, akit tanúként hallgattak meg.
A férfi által adott információk alapján megtalálták a kisfiú maradványait, de a nyomozás során kiderült, a gyilkosság nem történhetett meg úgy, ahogy azt állította. A férfit ezért 2024. november 28-ra beidézték tanúvallomása újabb kiegészítésére. A rendőrségen - ahol ügyvéd társaságában jelent meg - a férfi változtatott korábbi vallomásán, és már azt mondta, hogy korábbi állításával ellentétben a kisfiú halálának időpontjában jelen volt a helyszínen, és segédkezett a holttest eltüntetésében - közölte a tábornok.
A férfinak több alkalommal is felajánlották, hogy poligráfos vizsgálattal támassza alá vallomását, de ezzel a lehetőséggel csak azután élt, hogy az általa elmondottakon újra változtatva beismerte az emberölést. Részletesen beszámolt arról, hogyan gyilkolta meg a kisfiút, és az általa elmondottakat az áldozat csontvázáról később készült szakértői vélemény alátámasztotta - tudatta a rendőr.
A férfi szabadon távozhatott a rendőrségről, mert az ügyészség akkori álláspontja szerint az általa fiatalkorúként elkövetett bűncselekmény elévült. Másnap azonban telefonon beszélt a tábornokkal, több sms-t, fényképeket küldött neki. Petőfi Attila beszámolója szerint erős közlési vágy volt benne, örült annak, hogy megszabadult a lelkét nyomó tehertől.
A férfi bő egy héttel később újabb vallomást tett, mert beszélni akart motivációjáról. Ekkor elmondta azt, hogy a gyermekotthonban szexuális kizsákmányolás áldozata volt, és egy hirtelen ötlettől vezérelve szólította meg a gyilkosság helyszíne közelében kerékpározó fiút - közölte a tábornok.
A férfi csak ezt követően hivatkozott arra, hogy kényszer, fenyegetés hatására tett beismerő vallomást, amikor az ügyészségi álláspont megváltozott, és úgy ítélték meg, a bűncselekmény nem évült el.
A nyomozást irányító, az ügyben kényszervallatással megvádolt másik két rendőr is határozottan kijelentette, semmilyen fenyegetés nem hangzott el a férfi meghallgatásai során. Így nyilatkozott az az ügyész is, aki a nyomozás felügyeletét látta el. Szavai szerint szó sem volt fenyegetésről, kényszerítésről, a férfi önállóan mondta el saját verzióját a történtekről, ezt követően nyomozói kérdésekre pontosított néhány részletet. Későbbi vallomásában még részletesebben beszámolt a gyilkosságról, majd a pszichológus szakértői vizsgálaton is megismételte azt.
Az ügyész hangsúlyozta, céljuk az igazság kiderítése volt, ezért nem is közölték a férfival, hogy álláspontjuk szerint elévült a bűncselekménye. Amikor azonban a férfi feltette azt a kérdést, hogy a vallomástétel után hazamehet-e, azt a választ kapta, hogy igen. Az ügyész ezt követően a bíróságon elmondta, az elévülés miatt nem lett volna lehetőség a férfi meggyanúsítására, ezért folytatódott a meghallgatása tanúként.
A tárgyaláson a tábornokkal kialakított bizalmi viszonyról a gyilkossággal megvádolt férfi is beszélt, azt is elismerve, hogy a beismerő vallomását követően tartotta a kapcsolatot Petőfi Attilával. A tárgyaláson újabb verziót adott elő a gyilkosságról, most azt állította, közúti balesetben sérült meg a fiú, de még legalább egy hétig élt utána.
A férfi egy bírói kérdésre már azt mondta, a vádindítvánnyal ellentétben a vezérőrnagy nem fenyegette kihallgatása során, ezt utóbb azzal egészítette ki, úgy érzi, a tábornok elárulta.
A férfit tanúkénti meghallgatásai során, majd az ellene április 29-én a Kecskeméti Törvényszéken a minősített emberölés miatt indult perben védőként is képviselő ügyvéd hangsúlyozta, a nyomozást irányító rendőrökkel és az ügyésszel együtt neki is az volt az álláspontja, hogy elévült az ügy.
Az ügyvéd közölte, jelenlétében nem hangzott el fenyegetés, ilyenről a vallomástétel napján ügyfele sem számolt be, a férfi a rendőrök előtt pedig önként ismerte be a gyilkosságot. A kihallgatás azonban álláspontja szerint felületesebb volt, mint ha gyanúsítottként kérdezték volna.
A jogász a következő napokból sem emlékszik konkrétan arra, hogy ügyfele beszélt volna arról, hogy fenyegetés hatására tett volna beismerő vallomást, és ilyenről a kihallgatáson részt vevő kollégája sem számolt be neki.
(MTI)
