Komoly jogászi és politikai össztűz alá került a Tisza Párt első Alaptörvény-módosítási javaslata, amely 1990-ig visszamenőleg maximum nyolc évben korlátozná a miniszterelnöki mandátumot. Lattmann Tamás nemzetközi jogász nyomdafestéket nem tűrő szavakkal minősítette a szövegezést, míg Pokol Béla volt alkotmánybíró arra mutatott rá, hogy a javaslat egy jogi kerülőúttal könnyen kijátszható lenne, írja az Index.
Önnek mi erről a véleménye? Voksolhat szavazásunkon, a válaszlehetőségek a portál jobb szélén találhatók!A Tisza Párt két képviselője, Melléthei-Barna Márton és Hantosi István által szerdán benyújtott Alaptörvény-módosítási javaslat azonnal a politikai és a jogi viták középpontjába került. A tervezet legfontosabb pontja szerint nem választható meg miniszterelnöknek az, aki összesen − megszakításokkal együtt − már legalább nyolc évig miniszterelnöki megbízatást töltött be, és ebbe az 1990. május 2. utáni időszak is beleszámítana.
"Ez a szövegezés SZAR"
A fideszes szimpátiával egyáltalán nem vádolható Lattmann Tamás nemzetközi jogász a közösségi oldalán rendkívül éles kritikát fogalmazott meg a szöveggel kapcsolatban.
Fotó: Mátyus László / Klubrádió
− Rövid leszek: ez a szövegezés SZAR − indította bejegyzését a jogász, majd azonnal három olyan gyakorlati kérdést és aggályt vetett fel, amelyre a javaslat nem ad jogi választ:
- Mi van, ha a köztársasági elnök olyat jelöl, akinek már megvan a 8?
- Mi van, ha az Országgyűlés egy konstruktív bizalmatlansági indítvány keretében olyat jelöl, akinek már megvan a 8?
- Mi van, ha a hivatalban lévő éri el a 8-at?
Lattmann hozzátette, a hibalistáját még hosszan tudná folytatni. "Lehet sz*r jogszabályszöveget írni, különösen egy értelmetlen javaslatra, csak semmi jóra nem vezet. Azt mondjuk értem, hogy az alkotmányt soha nem látott populus elorgazmál a gyönyörtől, de attól ez még továbbra is SZAR" − tette hozzá.
Pokol Béla szerint egy jogi kerülőúttal visszatérhetne a korábbi kormányfő
Az Alaptörvény-módosítási javaslatra Pokol Béla egykori alkotmánybíró is reagált. Rámutatott, hogy a szöveg alapján teljesen egyértelműen Orbán Viktor politikai ellehetetlenítése a cél.
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Ugyanakkor felvázolt egy olyan forgatókönyvet, amely szerint egy esetleges újabb kétharmados Fidesz-többség esetén a korlátozás könnyedén eltörölhető lenne, akár államfői közreműködés nélkül is.
− A szöveg egy emberre szabott az eddigi életpályája alapján kizártság szempontjából − igen, ő az −, de ha a Fidesz 2/3-a ismét létrejön a Tisza-kormány megoldhatatlan gondjai miatt, (vagy kihúzza a ciklust, vagy nem), akkor Orbán Viktor csak egy kis kerülőúttal lehet ismét miniszterelnök. Helyettese lesz az, majd az alakuló ülés utáni napon egy ezt kitörlő Alaptörvény-módosítás jön, azonnali hatálybalépést előírva, és hogy ezután már ne legyen strapálva még egyszer az államfő − ki tudja, ki lesz akkor − a legegyszerűbb egy konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal bársonyszékbe ültetni a lex Orbán szenvedő alanyát. Persze csak ha 2/3-uk lesz, de az első hét "szakértő" kormányfője ezt valószínűsíteni látszik − magyarázta a közösségi oldalán a professzor.
Gulyás szerint senki sincs biztonságban
A politikai és kormányzati bírálatot Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője és korábbi miniszter fogalmazta meg a közösségi oldalára feltöltött videójában. Gulyás egyetértett abban, hogy a tervezet nyugodtan nevezhető "lex Orbánnak". A politikus komoly elvi aggályokat lát a visszamenőleges hatály beemelésében.
Önmagában a visszamenőleges hatály azt üzeni, hogy 'senki nincs biztonságban', hiszen ha alkotmányozni lehet visszamenőleges hatállyal, akkor bármit meg lehet tenni, akkor bárkitől bármit el lehet venni − mondta a politikus.
Gulyás szerint a csomag ráadásul burkoltan a migráció kérdését is érinti. A javaslat ugyanis törölné az alkotmányból az állam azon kötelességét, amely Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelmére vonatkozik, és amely jogilag megalapozta a Szuverenitásvédelmi Hivatal működését.
Valójában a migrációs paktumot akarják elfogadni, ezért iktatnak ki egy másik rendelkezést is − magyarázta a frakcióvezető.
Gulyás Gergely végül élesen bírálta a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (kekva) érintő passzusokat is. Károsnak és helytelennek nevezte az egyetemeket érintő tervet, hangsúlyozva, hogy a kormány az építkezés helyett rombolásba kezd, és az állami függésbe való visszaterelés ellentétes az egyetemek és a hallgatók érdekeivel.
