Várhatóan még az Országgyűlés őszi ülésszakában megtárgyalják azt a közel kétszáz oldalas adózás rendjére vonatkozó törvénymódosító-indítványt, mely újra alapjaiban rengetné meg a magyar vállalkozásokra vonatkozó szabályokat. A jelenlegi változások legkevesebb 60 ezer mellékállású egyéni vállalkozót érintenének, a pontos szám ugyanakkor nem ismert, mert erre vonatkozóan semmilyen kimutatás nem áll rendelkezésre. A Pénzcentrum által megkérdezett szakmai szervezet szerint a tervezett módosítás alkotmányellenes - írja a lap.



Illusztráció: eu-tax.hu

Alig pár hét múlva az Országgyűlés elé kerülhet a legújabb, csaknem kétszáz oldalas adótörvény-módosítási javaslat, mely elsősorban a mellékállású egyéni vállalkozóként tevékenykedő, vagyis többes jogviszonyban dolgozókat kötelezné havi fix járulékfizetésre.

A tervezett módosítások a Pénzcentrum által megkérdezett szakmai szervezet alelnöke szerint alkotmányellenesek, mert azok diszkriminálják az adóalanyokat, ugyanakkor felülvizsgálat az Alkotmánybíróságtól nem kérhető rájuk, mert arra az Alaptörvény nem ad lehetőséget. Így a tízezreket érintő esetleges módosítás – a korábbi katával kapcsolatos adóváltozásokhoz hasonlóan – minden bizonnyal simán életbe lép majd. Ezzel rengeteg adózó kerül újra lépéskényszerbe, aminek akár beláthatatlan következményei is lehetnek.

Így változna a törvény

Várhatóan november végén tárgyalják a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott „Az egyes adótörvények módosításáról” szóló törvénymódosítási-javaslatot, mely alapjaiban forgatná fel (újra) az adózási rendet, a mellékállású egyéni vállalkozók hétköznapjait. A legfontosabb változások a következők lennének:

Bár nem kapcsolódik szorosan az egyéni vállalkozók világának újabb felforgatásához, de a benyújtott, több mint 185 oldalas törvénymódosítási-javaslat érdekessége, hogy a kormány mentesítené az adófizetési kötelezettség alól a szerencsejáték-nyerteseket. Ami egy jelentős változás, hiszen jelenleg a nyereményeket 15 százalékos szja-kötelezettség terheli, amit a Szerencsejáték Zrt. térít meg, a játékos már csak a nettó összeggel találkozik. A módosításra Semjén szerint egyébként azért van szükség, mert ezzel is fokozni lehetne az emberekben a játékban való részvételi kedvet.

A változás tízezreket diszkriminálna, de nem lehet tenni semmit

– A diktált, tehát fiktív járulékalap terve bizonyítottan alkotmányellenes, hiszen az diszkriminatív, főleg az eddig adómentes bevétellel rendelkezőket sújtja majd – reagált a Pénzcentrumnak a módosítási javaslatokra Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) alelnöke. A szakember szerint ugyanakkor az alkotmányellenességre hivatkozva nem lehet felülvizsgálatot kérni, mivel arról az Alaptörvény kimondja:

az Alkotmánybíróság a központi költségvetést, a költségvetés végrehajtását, a központi adónemeket, az illetékeket és járulékokat, a vámokat, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket alkotmányossági szempontból csak akkor vizsgálhatja felül és semmisítheti meg, ha azok az élethez és az emberi méltósághoz, a személyes adatok védelméhez, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való jogot vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokat sértik.

A könyvelő szerint így igazán nem is lehet mit tenni ezzel az adómentesség mérséklésére irányuló törvényjavaslattal. Látványos viszont, hogy a nyugdíjas egyéni vállalkozókat mindez nem érintené, hiszen ők nem járulékalanyok – fűzte hozzá a szakember.

A kérdésre, hogy a mellékállású egyéni vállalkozók nagyjából hányan lehetnek most, tehát hány főt érinthet a módosítás, Ruszin Zsolt elmondta, a számuk pontosan nem ismert, bár az MKOE korábban már megkereste a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) a kérdésben, ám választ egyelőre nem kaptak.

Mindenesetre nem lehetnek kevesen, legalábbis erre enged következtetni Tállai András a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkárának tavalyi nyilatkozata, amelyben még a kata szabálymódosításáról szóló törvényjavaslat vitájában elmondta: a 450 ezerből 260 ezren lehetnek azok, akik az új szabályok mellett sem látnak változást az adózásukban, a maradékból pedig 70 ezerre tette a katás vállalkozásukat szüneteltetők számát. Így nagyjából 120 ezer ember maradt, akik mellékállásban katáztak.

Ehhez képest a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 60-80 ezer főre becsülte tavaly a katás adózókon belül azoknak a számát, akik „mellékállásban”, kvázi keresetkiegészítési céllal lettek katás vállalkozók, és az éves bevételük nem érte el az 1-2 millió forintot.

Nem kell félni, nem fog fájni?

„Egyértelmű, hogy a másodállású egyéni vállalkozókat a tervezett módosítás fájdalmasan fogja érinteni” – szögezte le az MKOE alelnöke. Szerinte a nagy részük átalányadózóvá válhat, mert így akár továbbra is adómentesek maradhatnak. Ehhez pedig csak arra van szükségük, hogy átalányadózóként a tevékenységükből származó átalányban megállapított jövedelmük ne haladja meg az éves minimálbér felét, azaz 1 392 000 forintot.

– Eddig az összegig az egyéni vállalkozóknak csak az iparűzési adót kellene megfizetniük, mely a sávos kialakításának köszönhetően 12 millió forint bevételig 50 ezer forint kiadást jelentene – mondta Ruszin Zsolt. Ha azonban valaki átlépi ezt az értékhatárt, attól az időponttól a jövedelme után már 15 százalékos szja-előleget kell fizetnie negyedévente. Emellett a járulékokat is meg kell térítenie, ami egy másodállású átalányadózó esetén 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot és 13 százalékos szociális hozzájárulási adót jelent. A hathavi minimálbér után számított értékhatár elérése után pedig havi szinten bevallást is kell készítenie a NAV felé.

Összességében a tervezett törvénymódosítási-javaslattal kapcsolatban Ruszin Zsolt kijelentette, az nagy valószínűséggel hajmeresztő eszközbeszerzéseket eredményez majd a normál egyéni vállalkozók körében, és annyi nyugdíjast kezdenek majd el foglalkoztatni, hogy mindegyik mellé egy revizort kell állítani.

Egyszer már lemosták őket a pályáról

A most tervezett adótörvény-módosítás terve, bár egyelőre kimondatlanul, de összhangban áll a tavaly július 18-án megjelent, az egész magyar vállalkozói szektort a feje tetejére állító kata adózásra vonatkozó szabálymódosítással, melynek egyik legfontosabb része volt, hogy 2022. őszétől a kisadózók – kivéve a taxisok – cégtől már nem, kizárólag magánszemélytől fogadhatnak be számlát. Az Országgyűlés a törvénymódosítási-javaslatot rekordgyorsasággal vitatta meg, majd el is fogadta azt (a módosítást július 11-én nyújtották be, és már másnap el is fogadták azt. Így a legtöbb könyvelő által csak januárra várt szabálymódosítás szeptember 1-jével életbe is lépett. A sajtó heteken át foglalkozott a módosítás hatásaival, miközben az Országgyűlés döntése ellen több szakmai szervezet is felszólalt. Ők egyaránt azt kifogásolták, hogy a módosítás viharos sebességű, és ebből adódóan átgondolatlan is. Ez azonban a döntéshozókat egyáltalán nem hatotta meg.