Az az alkotmányos szokás, hogy év elején, vagy év végén nemzetközi sajtótájékoztatót tartunk – kezdte a kormányinfót Orbán Viktor. /Frissülő összeállítás./




A miniszterelnök 2022-ről elmondta: a rendszerváltás óta valószínűleg, emlékei szerint bizonyosan ez volt Magyarország legnehezebb éve. A rossz mellett az a jó, hogy a nehéz években nyújtott teljesítményt az ember mindig legalább kétszeres súllyal értékeli, ezért nem túloz, ha azt mondja, hogy Magyarország az elmúlt harminc év legnehezebb évében rendkívüli teljesítményt nyújtott.

Hat pontban foglalta össze az évet:

Megnevezte 2023 legfontosabb célkitűzéseit

Orbán Viktor arról beszélt, hogy 2023-ban az lesz a legfontosabb, hogy továbbra is kimaradjunk a háborúból, az európai recesszióból, a kormány szeretné elérni, hogy a következő év végére egy számjegyűre zsugorítsák az inflációt, illetve a fiataloknak 25 éves korig járó adómentességet, a gyermeket vállaló nőknél 30 évre tervezik felemelni. Továbbra is a szuverenitás, a szabadság és a teljes foglakoztatás, illetve a családok támogatása lesz a cél.



Fotók: Papajcsik Péter / Index

A kerítés nem zár légmentesen, de ez nem teszi okafogyottá

Orbán Viktor a határvédelemről elmondta, a kerítés nem tökéletes, de ha összevetik a beszivárgás jelenségét azzal, hogy 2015-ben százezrek bemasíroztak, a különbség nyilvánvaló. Hozzátette: az, hogy a fokozódó nyomás miatt a kerítés nem zár légmentesen, ez kétségkívül igaz, de nem teszi okafogyottá a kerítést.

Három dolgot tudnak tenni:

Csapolná a korrupt mocsarat - de csak azt, amelyikben nem az övéi ülnek

Újságírói kérdésre az Európai Parlamentet (EP) érintő korrupciós üggyel kapcsolatban elmondta: nem szabad kívülállónak tekinteni az ügyre, mivel Magyarország is az EU tagja, a korrupciós ügy „rossz hír minden tagállam számára”, ugyanis az EP elveszíti a szavahihetőségét, ez az ügy rombolja annak a közösségnek az erejét, amihez Magyarország tartozik. Ugyanakkor nem volt megalapozatlan a magyar parlament álláspontja, az, hogy fel kellene számolni az EP-t ebben a formájában, a nemzeti parlamentekből delegáltakból kellene állnia közvetlen választás helyett. Volt már ilyen ez EU történetében, „nem ördögtől való”, a mocsarasodás ellen pedig egyetlen orvosság van a kormányfő szerint, „le kell csapolni”.

Egy másik kérdésre kifejtette: jó lenne azt mondani, hogy a korrupció csak a baloldali pártokra igaz, de ez nem így van. Nem lenne méltányos azt mondani, hogy a törvénytelenül elfogadott pénzek elfogadása csak a baloldalon van, mindenhol fenyegeti a demokratikus politikát. „Miért nem működtek a védelmi mechanizmusok, hol voltak az oknyomozó újságírók Brüsszelben?” - tette fel a kérdést, majd megismételte: „a legfontosabb, hogy a mocsarat csapoljuk le”.

Orbán Viktor szerint az elmúlt években az EP-ben tények nélkül, hungarofób ösztönöktől vezérelve támadták, nem adták meg a tiszteletet a magyaroknak, csak mert Magyarország a saját útját akarja járni.

A Lánchídról: „a halak továbbra is szabadon közlekedhetnek”

A kormány álláspontja szerint a Főváros nem teljesítette a Lánchíd felújításának egyik feltételét, mely szerint legfeljebb 18 hónapra korlátozzák részlegesen vagy teljesen a gépjárműforgalom áthaladását, ezért egyelőre nem utalták át a 6 milliárd forintos támogatást. Az ezzel kapcsolatos újságírói kérdésre Orbán Viktor azt mondta: van egy szerződés, majd a jogászok megnézik, hogy mi következik abból. Kijelentette: a Lánchíd „mégiscsak egy igazi hungarikum”, felújították, most azonban se autóval, se gyalog nem lehet átmenni rajta, de „a halak továbbra is szabadon közlekedhetnek”.

Az ukránok nem fogják ezt visszafizetni

Orbán Viktor leszögezte, hogy ukrán relációban egy független és szuverén Ukrajna létezése magyar nemzeti érdek is. Abban nem vagyunk érdekeltek, hogy az európai és az orosz gazdaságot véglegesen kettéválasszák, ezért amit meg lehet menteni, azt próbálják megmenteni. A harmadik, hogy nem akarnak belesodródni a háborúba, de meg akarják adni Ukrajnának azt a segítséget, amit az emberiesség parancsa megkövetel.

A kormányfő kitért arra, hogy Magyarország mindig visszautasította a csomag alapú megközelítést, nem fogadták el, hogy különböző természetű uniós ügyeket összekapcsoljanak, ez egyrészt sértené az unió alapokmányát. Azért sem támogatja ezt, mert ha valaki egyszer legitim módon megteszi, akkor hol van ennek a vége? Ezért nem tárgyaltak csomagban, az uniós ügyeket külön tárgyaltak. A csehek úgy döntöttek, hogy egy napra teszik a döntést, ez szuverén joga a mindenkori elnökségnek, ehhez alkalmazkodniuk kellett.

Miért fogadta el Magyarország azt, amit korábban ellenzett Ukrajna támogatásánál?

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy elfogadják, Ukrajnát pénzügyileg segíteni kell, de rossz megoldásnak tartják, hogy nem államközi alapon teszik. Határozzák meg, hogy mennyi pénzt akarnak adni Ukrajnának, és mindenki tegye le az asztalra a rá eső részt – ez volt a magyar javaslat. Ehelyett az volt a javaslat először, hogy úgy, mint a Covid következményeit enyhítő alap esetében, vegyenek fel közösen hitelt. Ezt a magyar kormány nem támogatta. Ebben az esetben ha valamelyik állam nem teljesíti a rá eső hitelrészt, akkor a többieknek kell fizetniük, de nem akarnak másokkal adósságközösségbe kerülni. Az EU ettől a tervtől elállt, de nem fogadták el a magyar javaslatot sem, ezért lett egy kompromisszumos megoldás, a költségvetésbe már betett pénzeket használják hitelalapként.

Orbán Viktor szerint ez nem tökéletes megoldás, mert elvezethet oda, hogy az EU költségvetésében fel nem használt pénzeket nem visszaosztják a tagállamoknak, hanem elküldik Ukrajnába. Az is előfordulhat, ha egy országnak nem adnak oda valamiért pénzt, azt a végén elküldik Ukrajnába. Ez messze nem jó megoldás, de sokkal kevésbé rossz, mint az első verzió. Hozzátette: A legvégső esetben szabad csak egyedül megakadályozni döntéseket, az egység érdekében érdemes engedni, ez történt most is. Orbán Viktor megjegyezte azt is, hogy az ukránok nem fogják ezt visszafizetni, és ez a vita később újra előjön, ebből az utcából nehéz lesz visszafordulni.

A mi biztonságunkat nem Ukrajna adja

Orbán Viktor a lengyel-magyar kapcsolatokról elmondta: van lengyel-magyar sorsközösség, ők azt kapták jutalmul a második világháború után, amit mi büntetésül, a nyugatiak a Szovjetuniónak dobtak minket. Különleges kapcsolatrendszer, nagy érték, de a háború ügyében mást gondolnak, bár a stratégiai célokban ott is egyetértenek: Oroszországot olyan állapotba kell hozni, hogy ne jelenthessen fenyegetést az európai biztonságra, és szükség van szuverén Ukrajnára.

A kormányfő nem gondolja, hogy az ukránok Magyarországért harcolnának, a saját hazájukért harcolnak, hősiesen, de a mi biztonságunkat nem Ukrajna, hanem a NATO-tagság és a magyar védelmi képesség adja. Ilyen szempontból a háború kimenetele nincs hatással Magyarország biztonságára.

A tanárok tartsák be a törvényeket, cserébe kapnak tíz százalékos emelést

Felülvizsgálják-e a gáz és az áram rezsicsökkentett árának rezsihatárát? A miniszterelnök azt mondta: ez a rendszer marad a jövőben is, a háztartások 75 százaléka a kereteken belül marad.

Mi a véleménye a pedagógusok tiltakozásáról és a Pintér Sándor helyzetkezeléséről? Orbán Viktor elmondta: a tiltakozásnak megvannak a törvényes formái, ezek tágasabbak, mint más európai országokban, Németországban pl. nem lehet sztrájkolni. Tisztelettel arra kéri a tanárokat, hogy a törvényeket tartsák be, ha nem tartják be, akkor nem tehetnek mást, mint hogy a szabályokat előveszik és érvényesítik. Be kell tartatni a törvényeket, nem választhat a miniszter, hogy kiknél alkalmazza. Ha a tanárok nem értenek egyet a politikai és szakmai irányvonallal, a tiltakozásnak a törvényes formáját válasszák.

Abban a tanárok mellett áll, hogy a béreket emelni kell. Biztosan lesz 10 százalékos béremelés, ha az EU-val megállapodnak, akkor az uniós forrásokkal együtt 3 év alatt tudják elérni a 10 százalék feletti emelést, ha nincs uniós pénz, akkor csak 6 év alatt.

A vezetőnek a vezetéshez kell értenie

Az oktatáshoz nem ért, de a vezetéshez igen – mondta Pintér Sándor az oktatási konzultáción. Orbán Viktor az erre vonatkozó kérdésre hangsúlyozta, hogy a vezetőnek a vezetéshez kell értenie, a tudást, ami megvan a magyar társadalomban, azt kell megfelelő szervezeti formákon keresztül integrálnia. Volt olyan terve is 2010-ben, de Navracsics Tiborral nem tudták megvalósítani, hogy 2-3 évente a minisztereket mozgassák a minisztériumok között. Alapvetően vezetői szempontból értékelik, hogy egy terület hova tartozzon.

Mikor utazik Kijevbe?

Nem szerepel a napirendjén.

Ha Paks 2 meglenne, csak kérnénk egy kávét

Orbán Viktor a Paks 2 beruházásról úgy fogalmazott, ha ez meglenne, csak kérnének egy kávét. A miniszterelnök kifejtette, ő megpróbált mindent, de vagy nem volt elég határozott, vagy nem találta meg az útvonalat, ezt a projektet mindenki elgáncsolta, köztük a magyar ellenzék és Brüsszel is.

Jobb, ha nem vezetjük be az eurót

Az ukrajnai háborúval és a békével kapcsolatban Orbán Viktor elmondta: amerikai–orosz tárgyalásokra van szükség, ha nem lesz, akkor nem lesz béke sem.

A forint árfolyamának hektikus változásáról kifejtette: a gazdasági teljesítmény nem tud úgy változni, ahogy ugrál a forint, és arról beszélt, hogy az elválik a gazdaságtól, a valutaövezethez való csatlakozás stabilitást jelenthet, tehát van érv az euró mellett, de a miniszterelnök szerint lassítaná a valutaövezethez való csatlakozás a gazdasági növekedést. Orbán Viktor azt mondta: ha a magyar gazdaság növekedni és felzárkózni akar, akkor jobb, ha kimarad a valutaövezetből.

Az, hogy nem értünk egyet, nem elszigeteltség

Orbán Viktor szerint különbséget kell tenni aközött, hogy elszigeteltek vagyunk és aközött, hogy nem értünk egyet, ez a két dolog nem ugyanaz. Magyarország számos kérdésben nem ért egyet, de ez nem elszigeteltség. Az elszigeteltség az, hogy nem veszel részt olyan nagy közös döntésekben, amelyekben érdeked lenne részt venni, ez nem áll fenn. Egy uniós tagállamot, egy NATO-tagállamot nem lehet elszigetelni. Ott vannak azoknál a döntéseknél, amelyek a közösségünk haladásának irányát jelölik ki.

A kormányfő hozzátette: az államalapítástól kezdődően Magyarország mindig úgy vett részt az együttműködésben, hogy a világ többi részével is kapcsolatokat tartott fenn. Ennek a folyamatosságát láthatjuk a kormány politikájában is. Ha beáll a blokkosodás, akár katonai értelemben, akár gazdasági értelemben, annak Magyarország a vesztese lesz. Ha van nyugati-keleti együttműködés, akkor a világ közepe vagyunk, ha blokkosodás van, akkor a nyugati blokk keleti perifériája.

Orbánnak nem fontos a bőrszín, különösen, ha futballról van szó

A foci-vb-vel és a döntőt értékelő kormánypárti reakciókkal összefüggésben megkérdezték, hogy "miért hangsúlyos a kormányoldal számára a bőrszín", miért beszélt korábban etnikai homogenitásról. Orbán azt mondta: számára nem fontos, különösen ha futballról van szó, tekintve, hogy a magyar válogatottban sem kizárólag egyféle emberek játszanak. „Éljen Loic Nego!” - tette hozzá a miniszterelnök.

Az etnikai homogenitás megőrzéséről korábban azért beszélt, mert „azt a véleményt, ami az etnikai homogenitást mindig negatív összefüggésben hozza, és egy etnikailag homogén közösséget mindig kevésbé értékesnek tart, mint egy összekevertet”, azt a megközelítést nem fogadja el.

A Néppárt elnyerheti-e még a Fidesz kezét?

Az Európai Néppártba van-e visszaút? Erre a kérdésre Orbán azt mondta: ha az a kérdés, hogy a Néppárt elnyerheti-e még a Fidesz kezét, akkor az a válasz, hogy nem. „Már elkeltünk” – tette hozzá.

Meddig tervez politizálni?

A kormányfő úgy számolja ezt a kérdést, hogy 16 évig volt ellenzékben, idén 17. éve van kormányon, ezt nem tartja kielégítőnek, mert mégiscsak az ennek a szakmának a szépsége, ha az ember kiérdemli a bizalmat, tehet valamit a hazájáért, de ennek a szaldója még csak egy. Hozzátette azt is, ez nem olyan mint a futball, hogy bizonyos életkor után gondolkodni kell, a Jóisten majd eldönti. Lát alkalmas utódot a Fideszben? – kérdezték Orbánt, aki elmondta: csak ilyeneket lát, ezért óvatosan kell ott közlekedni.

Az IMF szuverenitáskérdés

Szükség lehet hitelfelvételre jövőre, mert 2021-ben hétmilliárd eurót fizettek, '22-ben 17 milliárdot, 2023-ban körülbelül 20 milliárd eurót fizetnek az energiáért. A pénzügyminiszternek az a dolga, hogy a következő év finanszírozási tervét elkészítse, a terv megvan – mondta Orbán.

A kormányfő egy lehetséges IMF-hitelről kifejtette: talán vaskalaposabbak ebben a kelleténél, de ez szuverenitáskérdés Magyarországon, lehetne velük értelmesen tárgyalni, és az általuk kínált pénzügyi eszközök gyakran kedvezők is, de mindig feltételekhez vannak kötve, általában olyanokhoz, amik fájnak az embereknek. A második legrosszabb pénz az uniós pénz. A pénzpiaci pénz a legjobb, mert ott nincsenek politikai feltételek, csak vissza kell fizetni.

"Nem szavazzák meg a szankciókat"... abban az értelemben

Arra a kérdésre, hogy a kormány folytatja-e a szankciók elleni politikáját, miután elfogadták az Oroszország elleni kilencedik szankciós csomagot, Orbán azt válaszolta: minden szankciót elleneznek, ha rajtuk múlna, nem lenne szankciós politika. A szankció nem jó. Nem szavazzák meg a szankciókat abban az értelemben, hogy nem támogatják őket, de vétózni nem lehet mindig, mert azzal szétvernék az Uniót. A miniszterelnök szerint annyi történik: nem akadályozzák meg, hogy a másik 26 tagállam életbe léptesse a szankciókat.

A Dunaferről: tárgyalunk annak érdekében, hogy ami menthető, azt megmentsük

Orbán Viktor a Dunaferre és a Tungsramra vonatkozó kérdésre elmondta: az ott dolgozókért azt tudják tenni, hogy a környéken létrehoznak legalább annyi munkahelyet, amennyi veszélybe került, ez Dunaújvárosban is így van. A Vasmű viszont közel áll a szívükhöz, de ennél zűrösebb ügyet még életében nem látott, a tulajdonos beazonosítása is gondot okoz, azt sem tudják, hgoy szankciók alá esik-e vagy sem. Folytatnak tárgyalásokat annak érdekében, hogy ami menthető, azt megmentsék.

Azt kérdezné Völnertől, hogy van

A Völner-Schadl-ügy kirobbanása óta nem beszélt Völner Pállal. Ha összefutnának, megkérdezné, hogy van, és hogy áll az ügye. A kormányfő hozzátette: addig, amíg nem ítélik el, úgy tekint rá, mint minden magyar állampolgárra, akit gyanúba hoztak.

Miért alkalmaz ex-jobbikos képviselőket a külügyminisztérium?

Orbán Viktor ezzel kapcsolatban elmondta, reméli, hogy alkalmasak arra a munkára, amire vállalkoznak. Örül annak, ha a külügy megpróbál eleget tenni annak a gondolatnak, hogy pártalapon nehéz külpolitikát csinálni. Volner Jánosból szingapúri külgazdasági attasé lesz, Bencsik Jánosból torontói főkonzul.

(Index nyomán)