Továbbra is fölényes a Fidesz–KDNP vezető helye a lakosság körében, de folyamatosan veszít támogatottságából – derül ki a Republikon Intézet decemberi pártpreferencia-kutatásából, amelyeket elsőként a Telex közölt.
A kormánypártok támogatottsága a teljes népesség körében 30 százalék, őket követi a Demokratikus Koalíció és a Momentum 10-10 százalékkal. A Jobbikot és az MSZP-t egyaránt 6 százalék támogatja, a Párbeszéd 2 százalékon áll, a Kétfarkú Kutya Pártra, az LMP-re és a Mi Hazánkra is 1 százalék szavazna. A Republikon reprezentatív vizsgálata értelmében decemberben a népesség egyharmada továbbra is bizonytalan pártpreferenciáját illetően.
A biztos pártválasztók körében ugyanakkor már 46 százalékot értek el a kormánypártok. A DK 15 százalékon áll, a Momentum 14 százalékot ért el decemberben. A Jobbik és az MSZP támogatottsága 8-8 százalék, a Párbeszéd 3, az MKKP, az LMP és a Mi Hazánk pedig 2 százalékot ért el ebben a hónapban.
A teljes népesség körében továbbra is látható az a körülbelüli egyharmad-egyharmad-egyharmad felosztás, mely a kormánypárti szavazók (30 százalék), a balliberális ellenzéki szavazók (37 százalék) és a bizonytalanok (33 százalék) között rajzolódik ki. Az együttműködő ellenzéki pártok (DK, Momentum, Jobbik, MSZP, Párbeszéd, LMP) eredményeit összesítve látható, hogy mind a teljes népesség, mind a pártválasztók körében megelőzik a Fidesz–KDNP-t.
A teljes népesség körében 35 százalékot érnének el együtt, szemben a Fidesz–KDNP 30 százalékával, a pártválasztók körében pedig 50 százalékos eredményük áll szemben a kormánypártok 46 százalékával.
Összességében ráadásul az olvasható ki az adatokból, hogy a Fidesz–KDNP támogatottsága folyamatosan csökken, október óta 4 százalékpontot vesztettek a kormánypártok mind a teljes népesség, mind a pártválasztók körében. A jelentős csökkenésben a Republikon elemzése szerint ebben a hónapban közrejátszhatott a járványkezelés megítélése, de már az európai uniós költségvetési vétóval kapcsolatban fennálló konfliktusos helyzet, valamint az egymást követő, belső fideszes és nemzetközi botrányok (Szájer-ügy, Demeter Szilárd és Deutsch Tamás megnyilatkozásai). Ezzel együtt az ellenzéki térfélen továbbra sem látható jelentős változás, a DK rendelkezik a legnagyobb arányú támogatottsággal, tőlük csak kicsivel marad el a Momentum eredménye.
A választói hajlandóság valamivel nőtt az elmúlt hónapban, míg novemberben a választókorú lakosság – illetve a megkérdezettek – 68 százaléka válaszolt úgy, hogy elmenne szavazni, decemberben már 72 százalék ígérte biztosra voksolási szándékát.
A kutatás 1000 fő telefonos megkérdezésével készült, 2020. december 8–15. között. A kutatás nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentatív az ország felnőtt lakosságára.
Frissítés: három százalékon állt a Mi Hazánk az IDEA és a Medián felmérésében is - még a ballib összeborulás bejelentése előtt
Az IDEA Intézet 2020. december 11. és december 15. között készített reprezentatív közvélemény-kutatásának eredményei alapján a Fidesz-KDNP támogatottsága augusztus óta, amikor is elérte maximumát, lassan, és hónapról hónapra erodálódik. Nem nagy ugrásokról vagy hirtelen bezuhanásról beszélhetünk, hanem a szavazótábor lassú, de folyamatos kopásáról.
A Szájer-ügy kirobbanása után készített második adatfelvétel ugyanis azt mutatja, hogy a Fidesz–KDNP együttes támogatottsága a teljes, választókorú népességben 31 százalék, ami ugyan csak 1 százalékponttal alacsonyabb, mint a két héttel korábbi mérésnél volt, viszont augusztushoz képest 4 százalékpontos csökkenésről beszélhetünk. Ez már hibahatáron túli változás.
A kormányzópártok támogatottsága
Az IDEA Intézet 2020. december 11 – december 15. között végzett reprezentatív közvélemény-kutatása alapján a Fidesz–KDNP választottsága a teljes felnőtt népesség körében 31 százalék, ami 1 százalékpontos csökkenés az előző, november végi, december eleji méréshez képest. Mindez azt jelenti, hogy a december elején kirobbant Szájer-botrány önmagában, jelentős mértékben egyelőre nem változtatta meg a szavazói magatartást. Mégis fontos látni, hogy tendenciájában a Fidesz támogatottsága jelentős változást mutat. A koronavírus-járvány kitörése előtt, 2020 februárjában a kormányzópártokat a teljes népesség 30 százaléka támogatta, ami a járvány első hullámában egészen 35 százalékig kúszott. Támogatottsági maximumát nyáron, a második hullám kitörése előtt, egy viszonylag nyugodt időszakban érte el.
A járvány második hulláma magas megbetegedésszámot és halálos áldozatot hozott, ami együtt jár egy szociális válsággal, a családok helyzetének romlásával. Ezen folyamatokkal párhuzamosan a Fidesz–KDNP szavazótábora lassú erodálódásba kezdett. Nincs egy konkrét esemény, aminek következtében hirtelen megrogyott volna a stabil tömb, hanem a hagymaszerkezetű támogatottság külső pereméről fokozatosan elkezdtek elkopni a szavazók. Minden mérés alkalmával 1–1 százalékpontos változás történt, ami önmagában messze hibahatáron belüli csökkenés.
Amennyiben 2020. augusztusához viszonyítjuk a 2020. december közepi adatokat, immár 4 százalékpontos, azaz hibahatárt meghaladó csökkenés regisztrálható. A járvány első hullámának kezelése során szerzett többlettámogatás elkopott a Fidesz mögül.
Érdemes azonban három fontos tényezőre felhívni a figyelmet. A jelenlegi támogatottsági adat nem kedvezőtlen a kormánypártok számára, hiszen, ha csak 1 százalékponttal, de magasabb, mint a járvány kitörése előtt volt. A masszív, monolit tömb továbbra is létezik. Másrészt nem arról van szó, hogy a szavazók átpártoltak volna az ellenzékhez. Sokkal inkább arról a választói magatartás irodalmában ismert jelenségről, amit „zsilipelésnek” nevezünk. A Fidesz mögül kilépő szavazók az ismeretlen preferenciájúak csoportjába vándoroltak, elbizonytalanodtak, de a kreditjük – vélelmezhetően – nem szűnt meg. Míg 2020. augusztusában a bizonytalanok, a pártpreferenciájukat titkolók és a passzívok együttesen 28 százalékot tettek ki, 2020. decemberében 31 százalékon állnak. Tehát majdnem annyival nőtt ez a réteg, amennyivel csökkent a kormányzópártok választottsága. Végül az is figyelemre méltó tényező, hogy a biztos szavazó pártot választók körében nem csökkent tovább a Fidesz–KDNP támogatottsága, ily módon 2020. december közepén pont ott áll, ahol 2020. februárjában volt, azaz 47 százalék.
Ellenzéki pártok támogatottsága
Az ellenzéki oldal támogatottsági szerkezete lényegében változatlan a koronavírus-járvány kitörése óta. A legtámogatottabb párt továbbra is a Demokratikus Koalíció. A választókorú népességen belül választottsága 11%, míg a biztos szavazó pártot választóknál 17 százalék. A Momentum Mozgalom és a Jobbik Magyarországért Mozgalom támogatottsága a teljes népességen belül – az előző havival megegyező módon – 7–7 százalék, míg a biztos szavazó pártot választóknál a Momentumé 11, a Jobbiké 9 százalék.
December közepén önállóan egyetlen párt jutna még be a parlamentbe, az MSZP, amelynek támogatottsága szinte az egész 2020-as évben változatlan, 5 százalék a teljes választókorú népességen belül, és 6 százalék a választáson résztvevő biztos szavazók körében.
2020. december elején a parlamenti pártok közül a Párbeszéd 2, míg az LMP 1 százalékos támogatottsággal rendelkezik a teljes választókorú népességet vizsgálva. Egy most esedékes parlamenti választáson biztosan résztvevő, pártot választói körben az LMP, a Párbeszéd és a Magyar Kétfarkú Kutyapárt is 2 százalékot kapna.
Kormánypártok – ellenzéki pártok versenye
2020. december elején a szövetségben induló ellenzéki pártok (DK, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP, Párbeszéd) össztámogatottsága – amennyiben azokat mechanikusan összeadjuk – 2 százalékponttal magasabb, mint a kormánypártoké (33% vs 31%). Arra azonban nem tudjuk elégszer felhívni a figyelmet, hogy az össztámogatottságokból a kormányváltás esélyére visszavonhatatlan és minden tekintetben megalapozott következtetéseket levonni nem lehet. A biztos szavazó pártot választóknál a két tábor támogatottsága jelenleg kiegyenlített, 47–47%, írja az IDEA.
Hasonló a tendencia a Mediánnál is
Míg a Medián november végi felmérése még azt mutatta, hogy nem következett be ellenzéki áttörés, a Szájer-botrány kirobbanását követően néhány nappal már két százalékponttal többen voksoltak az ellenzék közös listájára, mint a kormánypárti listára, írja a hvg.hu.
A második felmérés egy kisebb, 600 fős mintán készült, szemben az első, 1000 főssel, ez azonban még így is számottevő változást jelent.
Ebben egyébként az ellenzék 2 százalékos erősödésénél nagyobb súllyal esett latba a Fidesz 6 százalékos gyengülése, ami inkább elbizonytalanodást takar, nem elpártolást, hiszen a választani nem tudók aránya 17-ről 24 százalékra nőtt.
Vélhetően a szorosabbá váló együttműködés hatására megerősödött a Magyar Kétfarkú Kutya Párt: a párt most először érte el a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt. A párt szavazóinak viszont csak kisebb része voksolna a közös listára.
A felmérés során a kormány járványkezeléssel kapcsolatos teljesítményét is értékelhették a válaszadók: mint kiderült, a kormánypárti szavazók csaknem a négyötöde, az ellenzékieknek viszont alig egytizede elégedett azzal, amit a kormány ezen a téren tett és tesz.
A Publicus Intézet minap megjelent kutatásából egyébként az derült ki, hogy ha most vasárnap lenne a választás, akkor az ellenzék megverhetné a Fidesz-KDNP-t, de csak akkor, ha közös listán indulna. A Závecz Research is a kormánypárt gyengülését és az ellenzék erősödését mérte.
Kapcsolódó: Jakab Péter márciusban: aki a közös listát erőlteti, az juttathatja be a parlamentbe a Mi Hazánkat
