Ugrás a cikkhez

Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő szerint nem nevezhető normális helyzetnek, ha valakik közterületen padokat foglalnak el vagy aluljárókban elkerített részeken élik az életüket.




A képviselő az M1 Ma Reggel adásában arról beszélt, hogy kéri a Fidesz a kormánytól: a most zajló alkotmánymódosítási folyamatban teremtsék meg annak jogi feltételeit, hogy ne legyen a jelenlegi formában megengedett az életvitelszerű közterületen tartózkodás.

Bajkai István hozzátette, a hajléktalanoknak nem kellene az utcán élniük, hiszen megfelelő kapacitással állnak rendelkezésre nappali és éjjeli szállások.

„Megjegyzem, az ő emberi méltóságukat is sérti, ahogy ők élnek” – mondta a képviselő, hozzátéve, hogy valószínűleg sokan azért nem használják a szálláshelyeket, mert nem szeretnének szabályok között élni.

(MTI)

Frissítés: Iványiék szerint "nem lehet megtiltani a hajléktalannak azt, hogy hajléktalan legyen"

Nem is azt akarják betiltani, de a szektásokat ez persze nem zavarja.




Az úgynevezett civil szervezeteket az Index kérdezte meg, mit gondolnak arról, hogy a Fidesz betiltaná a közterületi csövezést (zsidó megfogalmazásban: "a hajléktalanságot").

Az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke, Iványi Gábor szerint

a javaslat embertelen és szakmaiatlan. Ez körülbelül olyan kísérlet lenne, mintha az egészségügyben tiltanák be, hogy az emberek megbetegedjenek. Egyetlen jogállamnak sem jutna eszébe, hogy ilyen törvényt hozzon. Nem lehet megtiltani a hajléktalannak azt, hogy hajléktalan legyen.




Balog Gyula, A Város Mindenkié csoport aktivistája szerint látni, hogy ebben már megint nem kérdezték meg a szakmai szervezeteket, mert az egész ötlet gyerekes, és hogy "ha ilyen emberek döntenek a szegény tömegeken, az elég sanyarú."

Bajkai István fideszes képviselő azt is mondta, ma Magyarországon minden adott ahhoz, hogy valaki ne legyen hajléktalan: szerinte nagy az állam és az önkormányzatok támogatási rendszere, ami miatt sok-sok olyan nappali és éjjeli szállás működik, ahova a hajléktalanok bevonulhatnak, valamint az országnak van egy rendkívül sikeres közmunkaprogramja is. Az utóbbiról azt mondja, bármelyik hajléktalan elmehetne közmunkára, és abból már tudná a saját életét rendezni és a saját szállásáról gondoskodni.

Az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke szerint viszont, aki valamennyire is tisztában van a mai albérletárakkal, az tudja, hogy ez egy lehetetlen gondolat.

"Vajon az 50 ezer forintos közmunkás minimálbérből milyen lakást tudnának bérelni?" - teszi hozzá Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány igazgatója is. Azt is mondja, többen dolgoznak közülük például a közterület-fenntartóknál, de kevesen tudják a napi nyolc óra kemény fizikai munkát választani ezért a minimálbérért. Van, aki az utcán ennek a többszörösét is meg tudja keresni, szerinte tehát ennél vonzóbb megélhetési alternatíva kell.

Az a jó, ha kéregetnek

A Város Mindenkié aktivistája szerint addig rendben van, hogy az állam a kevésbé vonzó utcai látványt akarja megszüntetni, de

a hajléktalanoknak pont akkor van némi jövedelmük, ha szem előtt vannak.

Márpedig ha "elsöprik" őket a csomópontokról, akkor ettől elesnek.

A Város Mindenkié aktivistája szerint ma Magyarországon körülbelül 30 ezer ember hajléktalan, de csak a töredéküknek jut hely a szállásokon. Az országban ugyanis 11 200 férőhely van összesen, tehát háromszor több az otthontalan, mint a hely.

Korábban Tarlós István főpolgármester ezzel kapcsolatban azt mondta: senkinek sem kell a fővárosban azért közterületen maradnia, mert nincs szabad férőhely a hajléktalanszállókon.

Azt ismondta, az csak egy sztereotípia, hogy a hajléktalanok azért nem mennek a szállókra, mert ott őket atrocitás érné. Szerinte a Budapesten elérhető mintegy 7,5 ezer férőhelyet biztosító szállások 99 százaléka biztonságos, normális és tiszta, akár egy munkásszálló vagy egy kollégium, épp ezért nem indokolható, hogy bárki is aluljárókban húzza meg magát.

Régóta próbálják megoldani

A kormány 2011-ben már egyszer megpróbálta betiltani az utcán lakást, akkor a szabálysértési törvényt módosították, ami szabálysértéssé minősítette a közterület életvitelszerű lakhatásra való használatát. Ezt az Alkotmánybíróság 2012-ben megsemmisítette és alkotmányellenesnek nyilvánította.

Ezután a Fővárosi Önkormányzat hozott egy olyan rendeletet, ami kimondta, hogy „az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodás jogellenesnek minősül" – ezt a Kúria semmisítette meg 2014-ben.

Legutóbb, 2016-ban szintén az Alkotmánybíróság kaszált el egy hajléktalanellenes rendeletet, amit Kaposvár hozott. Pedig ott csak azt akarták büntetni, ha valakik az ingóságaikat a közterületen tárolják. De még ezt is megtiltották nekik.

2. frissítés: egyetértésben Iványival: a Jobbik is próbálja összemosni a hajléktalanságot a közterületen való fetrengéssel és tarhálással

Alább olvasható a közleményük.

A Fidesz betiltaná a hajléktalanságot: Reagálás egy újabb agymenésre

A Jobbik az alábbiak szerint kezdeményezi az alaptörvény módosítását:

Magyarországon senki nem halhat meg infarktusban, rákban és közúti balesetben.

Magyarországon mindenkinek kötelező az anyagi jólét.

Alaptörvényben kívánjuk rögzíteni, hogy Magyarországon kötelező mindenkinek okosnak lenni, ha valaki buta, őt betiltjuk. A mindenkori kormánypárti politikusokra ez hatványozottan igaz.

A magyar jövedelmek egy részéből se vásárolni, de sokszor még bérelni sem lehet lakást, különösen nem a közmunka-keresetből. A fideszes nagyurak nem megoldani akarják a hajléktalanok problémáját, hanem szó szerint a szőnyeg alá söpörnék.

Varga-Damm Andrea, a Jobbik országgyűlési képviselője



Szólj hozzá!

Friss hírek az elmúlt 24 órából