Miközben már a végéhez közelít a migránsveszéllyel foglalkozó nemzeti konzultáció, és bő egy hónap alatt közel 200 lakossági fórumon beszéltek a „Soros-tervről” kormánypárti politikusok szerte az országban, október végére meghaladta az ezret az idén a magyar hatóságok által befogadott migránsok száma. Ez 2016-ban az ötszázat sem érte el.
A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) adatai szerint soha annyi oltalmazotti státust nem osztottak még ki, mint 2017-ben. Tavaly összesen 271 személy kapott oltalmazotti státust, idén már 866-nál tart a számláló.
A befogadottstátust kapók száma is ugrásszerűen emelkedett: 2016-ban mindössze hét, idén már 73 fő kapott ilyen minősítést a BMH-tól.
A kerítés túloldalán meg osztogatják az oltalmazotti státuszt - ügyes
Egyedül a menekültstátust adja nehezebben a hatóság: míg tavaly 154 embert ismertek el menekültnek, addig idén eddig "csak" 89-et.
A "Magyar" Helsinki Bizottság szerint oltalmazotti státust jellemzően olyan "menekülők" kapnak, akiket nem személyes ok (vallás, politikai vélemény stb.) miatt fenyeget üldözés a hazájukban, hanem az általánossá vált magas fokú – például háborús, polgárháborús – erőszak elől kellett menekülniük. (Mint pl. Iránból, Bangladesből, Indiából vagy Pakisztánból, hogy a többi egzotikus helyet ne is említsük - a szerk.)
Nem sok mindenben különbözik a menekülti és az oltalmazotti kategória. A fő eltérés lényegében annyi, hogy az oltalmazotti státust szerzők nem élhetnek a szülőkből és kiskorú gyermekekből álló úgynevezett magcsaládra vonatkozó családegyesítési jogukkal. De például Németországban az oltalmazottstátusról szóló vita miatt nem jött még létre koalíciós kormány.
Mint korábban megírtuk, az államot megkárosító, de Rogánék offshore cégeit hizlaló több mint hatezer kötvényes a pereputtyot is hozhatta, így érhette el számuk a húszezret.
Csupán statisztikailag lehet megnyugtató, hogy a regisztrált menedékkérők száma lecsökkent tavalyhoz képest: az idén októberig 2959-en adtak be ilyen kérelmet, tavaly bőven 26 ezer fölött volt ez a szám. A kérelmezők 40 százaléka afgán (1200 kérelem), majd a kurdok következnek szintén közel 40 százalékkal, őket iraki vagy szír állampolgárként regisztrálják.
De 28 török és 17 kubai "menekült" is Magyarországon nyújtotta be a kérelmét, hisz országaikban köztudottan szörnyűséges háború dúl...
A hazai menekülttáborok élősködőinek száma legalább csökkent: tavaly bőven kétezer fölött volt az elrendelt menekültügyi őrizetek száma, idén eddig ez a négyszázat nem éri el.
Felesleges a hőbörgés, jöhetnek anélkül is
„A menedékkérők nagy része évek óta visszaélésszerűen nyújtja be kérelmét, és a hivatal döntését meg sem várva elhagyja az országot, emiatt kevés ügyben tudnak érdemben eljárni” – mondta korábban Végh Zsuzsanna, a BMH főigazgatója. A visszaküldésről azt mondta, abban Magyarország az EU többi tagállamához hasonlóan nem sikeres, tavaly 845 kitoloncolás volt, elsősorban Koszovóba, Algériába, Pakisztánba, Iránba és Marokkóba. Ez idén sem megy jobban, hiszen októberig 402 kitoloncolás történt főleg Pakisztánba, Algériába, Szerbiába és Nigériába.
Eközben a rendőrség továbbra is toborozza a határvadászokat. Ezen a héten Nyíregyházán, Debrecenben, Balatonfüreden és a mindössze 94 lakosú Bodorfán várták az elhivatott hazafiakat.
Jobbik: Eddig egyetlen párt, a Fidesz telepített be migránsokat Magyarországra
Orbán már nemcsak a gazdag, de a szegény migránsokat is beengedi: a Rogán-kötvénnyel érkező 20 ezer gazdag migráns mellett idén ezer szegényet is befogadott a kormány, megkétszerezve a tavaly beengedettek számát - írta reagáló közleményében a Jobbik.
Pedig mindennek van határa: az országnak is, és az arcátlanságnak is - fogalmazott Jakab Péter, a párt szóvivője. Orbán Viktor egyiket sem ismeri - folytatja -, Soros-tevvel riogatja az embereket, miközben eddig egyetlen párt, a Fidesz telepített be migránsokat Magyarországra. Mint látjuk, egyre többet.
(Kuruc.info - MNO nyomán)
Kapcsolódó:
- Ez akkor most melyik terv? - Orbánék százával adják az oltalmazott státust a bevándorlóknak
