Morvai Krisztina levele:
Miközben én az elképesztően unalmas brüsszeli szakbizottsági ülésen ültem, az otthoni Kúria - állítólag fergeteges, büntetőjog tankönyvbe illő szakmai indokolással - helybenhagyta Dr. Gaudi-Nagy Tamás elsőfokú, valamint másodfokú felmentő ítéletét a koholt „Pásztor-féle, köpködős” ügyben.
Végtelenül fáj a szívem, hogy nem lehettem ott, és nem hallhattam Tamás saját védelmében elmondott beszédét, a védői perbeszédet, a nyilvánvalóan politikai megrendelésre legyártott ügyészi beszédet, és nem hallottam a remek bírói indokolást. Egyre jobban vágyok arra, hogy fideszes vagy Fidesz-közeli barátaim, ismerőseim elmagyarázzák végre: mi folyik itt a büntetőeljárások területén? Mit művel az ügyészség? Miért maradt el az igazságtétel a Gyurcsány-bűnbandával, Gergényiékkel, a 2006-os szemkilövőkkel szemben? És ezzel szemben miért ragaszkodik a Polt Péter vezette ügyészség Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő börtönbe juttatásához? Miért fektet hatalmas energiákat Budaházy és a Hunnia-csoporthoz tartozó hazafiak még súlyosabb fegyházbüntetésének elérésébe, miközben már sikerült kiszabatni rájuk 125 évet? Miért tartották annyira fontosnak a szemkilövető rendőrök nevében bocsánatot kérő és őket jogkövető magatartásra felszólító Szima Judit rendőri vezető börtönbe juttatását? Miért ezek a szívügyei a mai magyar, Polt Péter vezette ügyészségnek? Érti ezt valaki? Akkor kérem, magyarázza el nekem!
Mindenesetre a tény és a jó hír: Gaudi-Nagy Tamást felmentették, szívből gratulálok neki és nagyon felnézek rá, amiért ilyen erővel és méltósággal csinálta végig ezt az elképesztő, szégyenletes, koholt büntetőeljárást. (Remélem, mindenki számára világos: az ügyészség ezzel az egy koholt eljárással nem elégedett meg, folyamatban van egy másik is: Tamás megnevezett egy olyan ügyésznőt, aki 2006-ban részt vett a tüntetők elleni megtorló eljárásokban, és ezzel összefüggésben szintén a vádlottak padjára ültette a „dicső” ügyészség. Ez az eljárás még folyamatban van.)
Boldog vagyok büntetőjogászként, hogy gyönyörű hivatásunk méltóságát, jó hírét és dicső hagyományait megvédte a háromtagú kúriai bírói testület: Dr. Márki Zoltán, Dr. Somogyi Gábor és Dr. Székely Ákos. Nagyon várom, hogy Almási Lajos operatőrünk jóvoltából megismerhessem a perbeszédeket és az ítélet-indokolást, amelyet természetesen a nyilvánossággal is meg fogok osztani.
Frissítés: az MTI beszámolója:
Helybenhagyta a Kúria kedden azt a korábbi ítéletet, amellyel felmentették Gaudi-Nagy Tamás egykori jobbikos országgyűlési képviselőt a Pásztor István vajdasági politikus inzultálása kapcsán garázdaság miatt emelt vád alól.
Gaudi-Nagy Tamást az ügyészség felbujtóként elkövetett garázdasággal és személyi szabadság megsértésével vádolta.
A vád szerint 2014. május 6-án, az Országgyűlés alakuló ülésével egy időben tartott előre bejelentett demonstrációt a magyar föld megvédése érdekében a Parlament főbejáratától nem messze Gaudi-Nagy Tamás, aki a 2010-2014-es ciklusban volt jobbikos országgyűlési képviselő. Pásztor István, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke az alakuló ülés vendége volt, és amikor távozott a Parlament épületéből, Gaudi-Nagy az ott zajló demonstráción magához ragadta a szót, felhívta a figyelmet az arra haladó vajdasági politikusra, őt hazaárulónak titulálta, és arról beszélt, “a magyar nép kíméletlenül bánik el a hazaárulókkal”. A volt politikus biztatta híveit, hogy közvetlenül fejezzék ki határozott véleményüket az arra haladó határon túli politikusnak.
A Pásztor István köré sereglők durván kiabáltak, fenyegették, becsmérelték a határon túli magyar politikust, megpróbálták feltartóztatni, lökdösték, ráncigálták és volt, aki többször leköpte. A vád szerint a helyzet lincshangulat felé közelített.
Az ügyben három embert vádolt meg az ügyészség, a bíróságok azonban első-, majd másodfokon, jogerősen is csupán az egyik vádlottat ítélték közmunkára, a két másikat – köztük a személyi szabadság felbujtóként elkövetett megsértésével és garázdasággal vádolt Gaudi-Nagyot – felmentették. A volt jobbikos politikus esetében a felmentés bűncselekmény hiányában történt.
Ezután az ügyészség a Kúriához fordult felülvizsgálati indítvánnyal és kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, új eljárás lefolytatását Gaudi-Nagy Tamás vonatkozásában.
Kedden a Kúrián a védelem a felülvizsgálati indítvány elutasítását kérte és a többi között azzal érvelt: csupán véleménynyilvánítás történt, az pedig még nem bűncselekmény, ha valakinek az érzékenységét sérti egy megnyilatkozás. Az ügyészség által emlegetett lincshangulatot pedig maguk a rendőrtanúk, illetve a videofelvételek cáfolták.
A védő kiemelte, hogy a felbujtásnak konkrét személyhez kell szólnia és konkrét bűncselekményre kell vonatkoznia, amit később az érintett legalább meg is kísérel elkövetni, ez esetben azonban ilyen nem történt.
Gaudi-Nagy Tamás felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a büntetőjog nem lehet a politika eszköze, az ügyészség ezúttal “túltolta a biciklit”.
A Kúria szerint az ügyészség felülvizsgálati indítványa nem alapos, ezért azt elutasította és a korábbi, bűncselekmény hiányában meghozott felmentő rendelkezést hatályában fenntartotta. A felbujtás szándékos magatartás; az lehet felbujtó, aki tudatában van annak, hogy bűncselekményre bír rá mást, előre látja, mi lesz a következménye tettének. Gaudi-Nagy Tamás azonban bárkihez szólt is, nézeteit terjesztette. Ezt erőteljes formában tette ugyan, de erőszakot nem fogalmazott meg – magyarázta indoklásában a Kúria tanácselnöke.
A Kúria arra is felhívta a figyelmet, hogy ez az ügy nem annyira a szólásszabadságról szólt, mint inkább arról, hogy volt-e büntetőjogilag felróható szándékegység Gaudi-Nagy Tamás és a garázdaság elkövetői között. A bíróságok szerint nem, így pedig a volt politikus nem is lehetett felbujtója a történteknek.
“A szó a tetthez képest mindig sokféle” – jegyezte meg a Kúria tanácselnöke, a fizikai, illetve verbális cselekmények megítélésének eltéréseit érzékeltetve.
2. frissítés: Gaudi Fb-bejegyzése:
