Újabb szakaszba léptette szerdán az Európai Bizottság a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó törvény miatt júliusban Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárást.

A brüsszeli testület közölte: úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldött az ügyben a magyar kormánynak, ami az eljárás második szakaszát jelenti. Az "uniós jog végrehajtása felett őrködő" szervezet arról számolt be, hogy augusztus 14-én megkapták a magyar hatóságok válaszlevelét, de alapos elemzés után is fenntartják azon korábbi megállapításaikat, amelyek a jogsértési eljárás megindításához vezettek.

Az Európai Bizottság több szempontból is aggályosnak találja a civiltörvényt, amely a testület értékelése szerint "indokolatlan beavatkozást" jelent az uniós alapjogi chartában garantált jogokba, különösen az egyesülési szabadság, illetve a magánélet és a személyes adatok védelme terén.

Brüsszel emellett úgy véli, hogy a jogszabály "indokolatlanul és aránytalanul korlátozza a tőke szabad mozgását", az új nyilvántartásba vételi, bejelentési és nyilvánosságra hozatali követelmények ugyanis "diszkriminatívak", és "szűkítik a civil szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat".

Magyarországnak egy hónapja van, hogy "összhangba hozza az uniós szabályokkal" a kifogásolt törvényt, különben a bizottság az Európai Bíróság elé terjesztheti az ügyet.

A parlament által júniusban elfogadott törvény értelmében a civil szervezetek kötelesek bejelenteni, ha a külföldi támogatásaik összege egy évben elérte a 7,2 millió forintot, és ebben az esetben külföldről támogatott szervezetként kell feltüntetniük magukat a kiadványaikon.

Frissítés: a Soros-agymosoda ügyében is megérkezett az ultimátum

Szerdán az Európai Bizottság úgynevezett kiegészítő indoklással ellátott véleményt küldött Magyarországnak a felsőoktatási törvény ügyében.

Ebben pontosításokat kért a kifogásolt jogszabályra vonatkozóan, amely a bírálók szerint bezárással fenyegeti a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU). Az ügyben áprilisban indult kötelezettségszegési eljárás, és júliusban lépett második szakaszba a Brüsszelből érkező, úgynevezett indoklással ellátott véleménnyel. A tájékoztatás szerint Magyarországnak két hete van, hogy válaszoljon a szerdai kiegészítésre, és ha azt nem találják kielégítőnek, akkor az Európai Bíróságon folytatódhat az ügy.

(MTI - HVG nyomán)