Teljes káosz uralkodott az I. kerület fontos műemlékei, így a budai Vár és a Várkert Bazár pénzügyei körül az elmúlt években. A Miniszterelnökség által felkért vezetők, így elsősorban a korábbi zalaegerszegi polgármester, Gyutai Csaba a sajátjaként kezelte az ingatlanvagyont. Ez akár jót is jelenthetne, például óvó gondosságot. De sajnos Gyutai és családtagjai tényleg beköltöztek - írja az Index.

Döbbenetes szabálytalanságok, sorozatos gondatlanság és pénzügyi visszaélések jellemezték az elmúlt években a budai Vár és a Várkert Bazár üzemeltetését. A Lázár János vezette Miniszterelnökség volt a gazdája két olyan nonprofit kft.-nek, amelyik a budai Vár és a Várkert Bazár fejlesztéséért is felelt.

A Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. és a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. egyaránt az Ybl Miklós tér 6. alatt üzemel, mindkettőt Gyutai Csaba fideszes politikus, volt zalaegerszegi polgármester vezeti. Gyutait korábban L. Simon László fideszes képviselő emberének tartották, de akkor is meg tudta tartani fontos posztjait, amikor L. Simont már eltanácsolták örökségvédelmi államtitkári posztjáról.

A titkos átvilágítás

Most azonban alighanem nagyon rezeg a léc. Az Index tudomása szerint ugyanis létezik vagy legalábbis készül egy, a Fidesz vezetése és a Miniszterelnökség által érthetően nem reklámozott átvilágítási anyag, amely szerint a budai Vár és a Várkert Bazár környékén az elmúlt években szinte semmi nem működött szabályosan. Rendetlenek voltak a közbeszerzések, hibádzott az uniós támogatások lehívása, gyatra maradt az informatika, törvénytelen volt a HR.

Rengeteg volt a pénzügyi szabálytalanság, és valamiért a nevezett közhasznú társaságok előszeretettel kötöttek számukra előnytelen üzleteket, amelyekkel sokszor éppen a saját vezetőik jártak jól.

Ingatlan saját és családi használatra

A „titkos” átvilágítás állítólag még a közjót homárral, helikopterrel szolgáló közszolgák magamutogató és pazarló világában is egészen extrém és gátlástalan példákat hozott felszínre.

Az I. kerület Logodi utca 18.-ban Gyutai Csaba például úgy költözött be a Várgondnokság Kft. lakásába, hogy az elmúlt két és fél évben bérleti díjat vagy rezsit nem fizetett, de azért a beköltözés előtt a céggel 5 millió forint értékű felújítást végeztetett el.

A Ráth György utcában pedig Gyutai Csaba lánya és barátja bérelhetett lakást. Itt volt bérleti szerződés, sőt még bérleti díj is, de a könyvvizsgáló szerint a pályáztatás nélküli bérbeadással súlyos anyagi kár érte a közt, mert a bérleti díj kirívóan alacsony volt.

A feltárt szabálytalanságok egy másik példája szerint a Várgondnokság a Krisztina körúton jóval a piaci ár alatt adott bérbe egy ingatlant. A szakértői becslés alapján a 82 négyzetméteres lakás piaci bérleti díja 240 ezer forint lett volna. Hogy ez mennyire reális, azt pontosan nem tudhatjuk. Az azonban egészen biztos, hogy a megfizetett bérleti díj nem volt az. A Várgondnokság ugyanis beérte 5478 forintos havi bérleti díjjal. Nem tévedés, 5478 forinttal.

Százmilliós tételek szóbeli szerződések alapján, tényleges teljesítések nélküli kifizetések

A további megállapítások is egészen döbbenetesek. És valamiért a nonprofit cégeknél dolgozók soha nem jártak rosszul, jellemző volt például a két cég összefonódása mellett a dupla foglalkoztatás. Az iratkezelési, szabályozói szabálytalanságok egész sora jellemezte a társaságok működését, olyan nem jelentéktelen elemekkel fűszerezve, mint a szóbeli szerződések alapján történő több százmilliós tételek vagy a tényleges teljesítések nélküli kifizetések.

És mindehhez a politikai felelősséget viselő Miniszterelnökség éveken át asszisztált. Ha tudott róla, az a baj, ha nem tudott róla, az a baj.

Elmaradt bevételek

A felkért könyvvizsgáló, akinek a munkáját jogászok is segítették, nagyon komoly aggályokat jelzett a bevételi források ki nem aknázása miatt is. A vizsgált elegáns bel-budai régióban a szakértők szerint 4262 forint lehet az átlagos bruttó havi bérbeadási bevétel négyzetméterenként. Tehát, ha valakinek van egy száz négyzetméteres étteremként használt bérleménye, akkor a piaci ár szerint 426 200 forintot kellene fizetnie a nonprofit kft.-nek. Több I. kerületi üzlethelyiséggel kapcsolatban azonban a szakértők azt jelezték, hogy a Várgondnokság mindig áron alul adta bérbe az ingatlanjait.

A Gianni Bistro ötödáron, a Bazaar Étterem harmadáron, de a CBA Gourmet is piaci ár alatt bérelhetett. Kérdés, mit gondolhat most a „lúzerségről” a másik véglet, mert a Bomo Art Budapest üzlethelyiségéről a könyvvizsgálók azt találták, hogy itt kivételesen jól sáfárkodott a nonprofit cég a köz vagyonával, ezt ugyanis a piaci ár másfélszereséért tudta kiadni.

L. Simon árnyéka

Végül a tanulmány jelzi, hogy a két vizsgált nonprofit cég szándékosan visszatartotta az átvilágítók előtt az adatszolgáltatást. Azt, hogy ezt az egész mutyit a Miniszterelnökség miért hagyta, hogy a feltárt döbbenetes szabálytalanságoknak volt-e közük L. Simon László korábbi, Várkert Bazárért is felelős államtitkár bukásához, most még nem tudni.

Hogy a titkos átvilágítás eredménye nyilvános lesz-e valaha, illetve hogy lesznek-e következményei, ugyancsak rejtély. Éppen az I. kerületben vált többször nyilvánvalóvá, hogy a politikusi vastagbőr nem nagyon ismer szélességi korlátokat. Ugyanakkor valami célja csak volt ennek az átvilágításnak. Valaki valamiért csak megrendelte azt az államigazgatáson belül - írja a lap.