Lassan 24 éve, hogy az utolsó szovjet katona is elhagyta hazánkat, ennek ellenére számos település önkormányzata a mai napig a Vörös Hadseregről elnevezett utcában található.
Hiába szólt úgy az egyes törvényeknek a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő módosításáról szóló időközben elfogadásra került törvényjavaslat indokolása, hogy az önkényuralmi politikai gyakorlattal történő teljes körű szakítás megköveteli, hogy ilyen ideológiákhoz, pártokhoz, jelképekhez kötődő elnevezések ne maradhassanak fenn, továbbá a törvény célja megfelelően széles körben megtiltani a diktatúrákhoz kötődő elnevezések használatát, ezt eddig - öt évvel a fülkeforradalmi szabadságharcot követően - nem sikerült végrehajtani.
A megszálló Vörös Hadseregről elnevezett utcában találjuk Csibrák, Nagyrozvágy, Tarnaszentmiklós vagy éppen a fideszes polgármester által vezetett Bükkábrány polgármesteri hivatalát is.
Egyéb a kommunizmust idéző utcanevekkel is könnyen találkozhatunk hazánkban. A Nógrád megyei Pásztón Sallai Imréről, a Tanácsköztársaság idején működő belügyi népbiztosság politikai osztályának vezetőjéről, illetve a Mező Imréről (Mehrel Izsák), a kommunista párt (MKP, később MDP) funkcionáriusáról is van elnevezve utca, amelyek átnevezéséről lakossági nyomásra ugyan már döntött a helyi képviselő testület, de a folyamat aztán a fideszes többségű önkormányzat bürokratikus útvesztőjében elakadt. Nem beszélve a városban éktelenkedő szovjet emlékműről, amelynek eltávolításáról bár négyévente döntenek a helyi politikusok, az obeliszk ennek ellenére a mai napig központi helyen éktelenkedik a két ötvenhatos vértanú emlékét ápoló városban.
Pikáns a helyzet a Borsod megyei Edelényben, ahol Antal Györgyről van elnevezve egy nagy forgalmú út. Az Antalról elnevezett úton narancssárga-fehér, a Fidesz logójával ellátott tábla hirdeti: Edelény útja.
Ennek ellenére - vagy talán éppen azért – a mai napig a Tanácsköztársaság idején az edelényi járás vörös őrségének parancsnokáról, az emléktáblán olvashatók szerint „a proletárdiktatúráért folytatott küzdelem bátor harcosáról” van elnevezve az utca. Úgy látszik, egyes esetekben valóban összenő, ami összetartozik.
Mindezek kapcsán, a szovjet megszállás és a kommunista diktatúra köztéri lenyomatainak eltüntetésével kapcsolatban fordult Hegedűs Lorántné és Sneider Tamás a belügyminiszterhez (K/2818).
Pintér Sándor terjedelmes válaszában kísérletet tett az érintett városvezetők mulasztásainak megmagyarázására, hozzátéve azt is, hogy a helyi önkormányzatok a törvényi kötelezettségüknek folyamatosan tesznek eleget.
Így a Jobbik képviselőinek jelzésére a Tolna megyei Csibrák község közterületeinek és közintézményeinek elnevezésével kapcsolatban a Tolna Megyei Kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárás keretében intézkedik a jogszabálysértő állapot megszüntetése érdekében, a Heves megyei Tarnaszentmiklós községben a Vörös Hadsereg út tekintetében pedig a Heves Megyei Kormányhivatal törvényességi felhívást bocsátott ki a közterület elnevezésének megváltoztatásáról.
Pintér tájékoztatása szerint "Edelény város közterületeinek és közintézményeinek elnevezésével kapcsolatban a Képviselő-testület a soron következő februári rendes ülésén tárgyalja a közterület elnevezésének kérdését", míg a Nógrád megyei Pásztó városban található Sallai Imre és Mező Imre utcák átnevezésének kérdése szintén a képviselő-testület soron következő ülésén kerül napirendre.
Hogy a törvény betartását miért a nemzeti radikális képviselőknek kell ellenőrizniük, miközben a felállított kormányhivatalok erre külön személyzettel rendelkeznek, az a belügyminiszter válaszából nem derült ki. Legalább a kommunizmus áldozatainak közelgő emléknapja alkalmából nagyobb figyelmet fordíthatnának erre.