Mióta nincs kormányon az RMDSZ, nem működik a szőnyeg alá söprés taktikája, így aztán egyre jobban kiviláglik a román demokrácia lényege: szabadulni a magyaroktól. A választásokon győztes két nagy párt egymás közt osztja el az állami hivatalokban betöltendő helyeket, még a többségükben magyarok által lakott megyékben is. A román politikusok persze állítják, nincs etnikai színezete a történteknek. Mi azonban inkább a szemünknek és fülünknek hiszünk. Azok pedig nem ezt jelzik, hanem az ellenkezőjét.

Keleti szomszédunknál nagytakarítást tartanak. Legalábbis - ahogyan választások után a Kárpát-medencében megszokhattuk - előkészítették a söprűt és a lapátot. Az új hatalom saját embereit igyekszik helyzetbe hozni: ezt nevezik politikai váltógazdálkodásnak. Ám Romániában bonyolultabb a helyzet, ugyanis nem egyszerűen a korábbi garnitúra képviselőitől szabadulnának, de helyenként magyar vezetőket is lapátra tennének.

Etnikai tisztogatás

A fenti alcímmel naponta jelennek meg cikkek a romániai magyar sajtóban. A biztosítékot az a hír verte ki, miszerint a koalíciós pártok megegyeztek, hogy a két, többségében magyarok lakta megyében, Hargitában és Kovásznában is - hasonlóan a többi megyéhez - fele-fele arányban osztják el maguk között a kormánynak alárendelt megyei intézmények vezető tisztségeit, így a kormány helyi képviseletét ellátó prefektusi tisztséget is. Mindezt úgy - állítják a román politikusok -, hogy nem változik az etnikai arány.

Az RMDSZ azonban ragaszkodik elképzeléséhez: a lakosság számarányára hivatkozva mindkét megye élére magyar prefektust akar. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester kifejtette, "pusztán matematikai és statisztikai” okokról van szó, és az lenne a természetes, ha a 75, illetve 85 százalékban magyarlakta megyék élére magyar nemzetiségű személy kerülne. Az RMDSZ kész akár nemzetközi fórumokhoz is fordulni, ha a jelenlegi Kovászna megyei prefektusnak, György Ervinnek távoznia kell tisztségéből.

Háromszéken az etnikai arányok a korábbi években sem érvényesültek. Bár Kovászna megyében hivatalosan 68 százalék magyar és 32 százalék román él, az intézményvezetői tisztségekben a magyaroknak nem sikerült elérniük a fele-fele arányt sem. Lapinformációk szerint a két jelenlegi kormánypárt a prefektusi poszton túl további intézményeket is megnevezett, amelyek élén a helyi magyarságot hátrányosan érintő csere várható: tanfelügyelőség, mezőgazdasági igazgatóság, művelődési felügyelőség, pénzügy.

Törvények és kiskapuk

"Illúzióim nincsenek, és a kormánypártoknak kitűnő jogászaik vannak, akik ki tudják játszani a törvényt” - válaszolt Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es politikus az ÚJ Magyar Szó arra vonatkozó kérdésére, lát-e ellentmondást abban, hogy bár a törvény szerint a prefektus nem lehet párttag, a két kormánypárt már igényt tart e tisztségekre minden megyében. Hozzátette: eddig is voltak és most is léteznek kiskapuk a prefektusok eltávolítására, és ezt akár törvényesíthetik is a jelenlegi jogszabály módosításával.

Sajtóhírek szerint az új kormány valóban a prefektusi törvény módosítására készül. A cél az, hogy a kinevezés politikai alapon történhessen, akárcsak négy évvel ezelőtt. Jelenleg ugyanis a kormányhivatalok vezetőit az elvileg politikamentes prefektusi testületből kell kijelölni, versenyvizsga révén.

Markó Béla úgy véli, az etnikai arányosságot törvényben kellene garantálni. Az RMDSZ elnöke egy etnikai paktum megkötését sürgeti a román pártokkal, mely eleve részvételi arányt biztosítana a magyarság számára az állami intézményrendszer minden szintjén, függetlenül attól, hogy éppen kormányon van-e az RMDSZ, vagy sem.

Vigyázó szemek

Az RMDSZ ezekben a napokban megyénként figyelemmel követi, helyükön maradnak-e a közintézmények magyar vezetői, s tiltakozni fog, ha bárkit is leváltanak, akinek amúgy a munkájában nincs kifogásolnivaló - nyilatkozta az Új Magyar Szónak Kelemen Hunor. A szövetség ügyvezető elnöke "szükség esetén” akár polgári engedetlenséget is kilátásba helyezett. Borbély László, az RMDSZ kormányzati kapcsolatokért felelős ügyvezető alelnöke a higgadtabb megoldások híve, az európai intézmények támogatásában bízik.

Miközben a személycserékről szóló háttéregyeztetések zajlanak a koalíciós pártok között, a román államfő - kitűnő időzítéssel, mintegy gesztusként az erdélyi magyarság felé - kisebbségügyi tanácsosának nevezte ki a választásokon mandátum nélkül maradó Eckstein-Kovács Pétert, korábbi kolozsvári szenátort. Az 1999-2000 között kisebbségi ügyekért felelős tárca nélküli miniszteri feladatokat is ellátó RMDSZ-es politikus jövőbeni teendőit illetően egyelőre "tanácstalan”, mint elmondta: ez egy újonnan létrehozott tisztség, aminek hatásköreit a következőkben kell kialakítani. Annyi azonban valószínűsíthető, hogy Basescunak az elkövetkező hónapokban gyakori vendége lesz Eckstein-Kovács.

(Kitekintő nyomán Kuruc.info)