Tisztségviselőket és tagokat választottak négy vizsgálóbizottság élére hétfőn az Országgyűlésben. A parlament döntött az országgyűlési képviselői tiszteletdíjak, juttatások, támogatás, valamint az országgyűlési képviselőcsoportoknak járó költségvetési források jelentős csökkentéséről.
Megválasztották az MNB-vizsgálóbizottság tagjait
Az Országgyűlés 142 igen és egy nem szavazattal, 43 tartózkodás mellett megválasztotta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseit feltáró vizsgálóbizottság tagjait.
A bizottság elnökévé Csőszi Attilát (Tisza) választották, alelnökei Tuzson Bence (Fidesz) és Apáti István (Mi Hazánk), tagjai Sopov Ildikó Éva (Tisza), Weigand István (Tisza) és Hargitai János (KDNP) lettek.
A Tisza-frakció által kezdeményezett vizsgálóbizottság célja annak feltárása, hogy az MNB korábbi működésében, különösen az alapítványi vagyonkezelésben, az Optima-csoporton keresztüli befektetési struktúrákban, valamint az ingatlanberuházások és székházfelújítások során miként sérülhettek az átláthatóság, takarékosság, közpénzvédelem és felelős gazdálkodás követelményei.
Tevékenységéről a bizottság december 31-ig készít jelentést, amelyet az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni.
Megválasztották a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottság tagjait
Sárosi Józsefet, a Tisza képviselőjét, a pénzügyi és költségvetési bizottság kormánypárti alelnökét választotta meg az Országgyűlés a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottság elnökének.
A testület alelnöke Szalai Piroska (Fidesz) és Dócs Dávid (Mi Hazánk) lett, tagjai: Bóka Zsolt (Tisza), Lovkó Csaba (Tisza) és Simicskó István (KDNP).
A döntést 142 igen szavazattal, 45 tartózkodás mellett hozta meg a parlament.
A Tisza-frakció által kezdeményezett vizsgálóbizottság célja a spontán privatizáció történeti, intézményi és politikai felelősségi láncának feltárása, a vizsgálat középpontjában 1987-1990 közötti ellenőrizetlen vagyonátmentési folyamatok és a 1987-2000 közötti privatizációs mintázatok állnak.
A bizottság tevékenységéről december 31-ig készít jelentést.
Megválasztották a kegyelmi botrány felelőseit feltáró vizsgálóbizottság tagjait
A képviselők 142 igen szavazattal, 45 tartózkodás mellett megválasztották a kegyelmi botrány felelőseit feltáró vizsgálóbizottság tagjait és tisztségviselőit. A bizottság elnöke Schummer Orsolya (Tisza) lett, alelnökei Szűcs Gábor (Fidesz), Novák Előd (Mi Hazánk). A bizottság tagjának választották továbbá Borics Mihály (Tisza), Kalázdi-Kerekes Kinga (Tisza), valamint Máthé Zsuzsa (KDNP) képviselőket.
A parlament május 26-án fogadta el a kegyelmi botrány felelőseit feltáró vizsgálóbizottság felállításáról szóló határozati javaslatot. A Tisza-frakció által kezdeményezett vizsgálóbizottság feladata feltárni, hogy a bicskei kegyelmi ügyben miként működött a köztársasági elnöki kegyelmi döntés előkészítése, az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés, valamint az a politikai és informális lobbihálózat, amelynek eredményeként Kónya Endre kegyelmet kaphatott.
A vizsgálóbizottságnak tevékenységéről december 31-ig kell jelentést készítenie.
Megválasztották a gyermekvédelem válságát feltáró vizsgálóbizottság tagjait
Az Országgyűlés 143 igen szavazattal és 44 tartózkodás mellett döntött a gyermekvédelem rendszerszintű válságát feltáró vizsgálóbizottság tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról.
A hattagú testület elnökének Diószegi Juditot (Tisza), alelnökének Panyi Miklóst (Fidesz) és Dúró Dórát (Jobbik) választotta meg a parlament, a testület tagja lett: Jakab Zsuzsanna (Tisza), Melléthei-Barna Márton (Tisza) és Juhász Hajnalka (KDNP) országgyűlési képviselők.
A Tisza-frakció által kezdeményezett, a kegyelmi ügytől elkülönülő gyermekvédelmi vizsgálóbizottság célja a magyar gyermekvédelmi rendszer strukturális, finanszírozási, fenntartói és személyi válságának feltárása. Jelentését a többi vizsgálóbizottsághoz hasonlóan december 31-ig kell elkészítenie ennek a testületnek is.
Alacsonyabb lehet az Országgyűlés működési költsége
A képviselők 189 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadták az Országgyűlésről szóló törvény és egyes azzal összefüggő jogszabályok módosítását, aminek célja a működési költségek csökkentése.
A törvény - összhangban az állami szervekkel kapcsolatban elvárt, a felelős és takarékos gazdálkodásra vonatkozó elvekkel - rendelkezik az országgyűlési képviselői tiszteletdíjak, juttatások, támogatás, valamint az országgyűlési képviselőcsoportoknak járó költségvetési források jelentős csökkentéséről.
Jelentős mértékben csökkentik az országgyűlési képviselők tiszteletdíját, juttatásait és működési költségeit. A tiszteletdíj-kalkuláció alapja a bruttó átlagkereset 1,8-szorosa lesz, a tényleges jövedelmek 10-35 százalék között csökkennek.
A lakhatási támogatás 31 százalékkal, az irodabérletre fordítható keretösszeg 52 százalékkal, az alkalmazottakra fordítható keret 30 százalékkal csökken, megszűnik a képviselői mobiltelefon-költségtérítés, valamint a budapesti képviselőknek biztosított üzemanyag-elszámolási lehetőség is. A maradványok pedig nem kerülhetnek a pártkasszákba, a fel nem használt közpénz visszakerül a központi költségvetésbe.
A törvény elfogadásával az Országgyűlés működése a következő négy évben 50 milliárd forinttal kevesebbe kerül majd.
(MTI)
