Emlékeztetőül alább a Napi Ász Online 2008. VII. 1-jei cikke (az eredeti liberális szóhasználattal az eredetiség kedvéért).

Alkotmányos jog a cigányozás és a náci karlendítés

Az Alkotmánybíróság szerint a náci karlendítés vagy a cigányozás nem jelent nyilvánvaló veszélyt, büntethetősége azonban sértené a szólásszabadságot.

A testület ezért megsemmisítette a gyalázkodás büntethetőségéről elfogadott februári Btk.-módosítást.
Hasonló sorsra jutott a polgári törvénykönyv 2007-es változtatása is, amely lehetővé tette volna, hogy magánemberek pert indítsanak a népcsoportjukat gyalázó személyek ellen.

Nem jártak sikerrel a gyalázkodók elleni keményebb fellépést célzó legutóbbi kezdeményezések. Az Alkotmánybíróság (Ab) Sólyom László köztársasági elnök kezdeményezésére június 30-i határozatával a parlament által 2007-ben elfogadott Ptk.-módosítást, illetve a Btk. februári megváltoztatását is alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította.

A testület továbbra is tartja magát a gyűlöletbeszéd szankcionálásával kapcsolatban kialakított álláspontjához. Az Ab a kilencvenes években, illetve 2004-ben és most is a véleményszabadság védelmével magyarázta a büntethetőség elutasítását.

A Btk. gyalázkodás elleni betoldásait elutasító bírák szerint az Alkotmány alapján mindenkit megillet a szólás joga, ami nem tagadható meg pusztán azért, mert egyes megnyilvánulások mások érdekét, szemléletét, érzékenységét sértik, vagy azok egyes személyekre nézve bántóak, lealacsonyítóak.
"Gyalázkodó kifejezések használata, híresztelése és az ilyen testmozdulat végzése önmagában nem jár az erőszak közvetlenül jelen lévő, nyilvánvaló veszélyével, és egyéni jogok sérelmével sem. Bár a Btk.-módosítás a becsület és az emberi méltóság fogalmakat használja, a szabad véleménynyilvánításhoz való joggal szemben nem áll olyan alkotmányos jog, amelynek védelmét a bevezetendő tényállás el tudná látni" - tartalmazza az Ab közleménye.

A megsemmisített februári Btk.-módosítást Bárándy Gergely szocialista képviselő kezdeményezése után az MSZP-s képviselők szavazataival fogadta el a parlament, de a koalíciós kormány nem támogatta a változtatást. A szankcionálás bevezetését többen esélytelennek tartották alkotmányossági okok miatt.
Nem ment át az Ab-n a Ptk. 2007-es módosítása sem, amely lehetővé tette volna, hogy kisebbségek tagjai és szervezetek polgári jogi igényt terjesszenek elő a kisebbséget érintő, sértőnek tartott megnyilvánulások miatt. A törvény megsemmisítését Sólyom László államfő kezdeményezte, aki korábban hosszú ideig együtt dolgozott az Ab jelenlegi elnökével, Paczolay Péterrel.

A testület még június 24-én hozott határozatot az elfogadott, de ki nem hirdetett Ptk.-módosítás alkotmányellenességéről. Az Ab megerősítette véleményét, hogy szabad és demokratikus társadalomban a szélsőséges, kirekesztő vélemény hangoztatása a társadalom alapjait és működőképességét nem veszélyezteti, mert "a szabad és demokratikus társadalomban a kirekesztő szélsőséges nézeteinek hangoztatásával magát szorítja perifériára".

A testület döntése szerint az emberi méltósághoz fűződő jog csak természetes személyt illet meg alapjogként, közösségeket nem.

Kapcsolódó: Ötvenezerbe kerül a karlendítés megszállt hazánkban