A svájci Val d'Anniviers-ben (Anniviers-völgy) egy különleges népcsoport vészelte át az évszázadok viharait. A völgy lakói magukat a hunok leszármazottainak tartják. Elődeik ismerték és használták a rovásírást, és településeiknek a környezetüktől elütő neveket adtak, amelyeket nem lehet levezetni sem a franciából, sem a németből, sem pedig az olaszból.
E néptöredékről már a XVIII. századtól fogva rendszeresen találunk említést a fennmaradt dokumentumokban. A svájci történetírók általában a hunok maradványának tartották őket, akik a 451-es mauriacumi (tévesen catalaunumi) csata után ebben a svájci völgyben találtak menedéket.
Honnan jöhetett ez a rejtélyes nép?
Valóban a hunok leszármazottai volnának, esetleg az avarok vagy a honfoglaló magyarok nyugatra szakadt csoportjáról van szó?
A völgylakók nyelve a több évszázad alatt eltűnt, ám település- és személyneveikben, kultúrájukban valamit megőriztek a múltból. A völgy legnagyobb települése Vissoie, tőle nem messze található a néhány tucat házból álló Pinsec falucska, amelynek egyik háza több százéves rovásfeliratot őrzött meg - ennek már magyar és török nyelvű olvasatai is születtek. E falucskát a XIX. század végén Fischer Károly Antal még Penszék kiejtéssel jegyezte le.
A Vissoie településnévben pedig többen is Vizsoly nevét vélik felfedezni. Annyi bizonyos, hogy a völgylakók valamikor kelet felől érkeztek Svájcba, ám, hogy milyen etnikumhoz tartoztak, és egyáltalán milyen nyelven beszéltek, a jövő feladata lesz kideríteni.
U.I.: Mellékeltem 6 régebbi rajzolt képet és egy mostanit Pinsecről.
Rohlol / Reader's Digest
