Győri Nemzeti Hírlap, 1941. június 29., eredetiben itt és itt

Minden magyar polgár, bárhol is legyen az, tagja kell, hogy legyen ennek a figyelőszervezetnek, amely gondoskodik arról, hogy országunk területén bárhol földreszálló ellenséges ejtőernyősökről a leküzdésükre hivatottak mielőbb tudomást szerezzenek.

Amerikai ejtőernyősök

Ezért, ha repülőgépet látunk, azt kísérjük szemmel mindaddig, míg el nem tűnik és figyeljük, meg, hogy abból nem szállnak-e alá ejtőernyősök.

Ha repülőgépből ejtőernyősök bocsátkoznak alá, vagy valahol repülőgépek szállnak földre, azt a leggyorsabb módon kell jelenteni a legközelebbi katonai parancsnokságnak, csendőrnek, rendőrnek, vagy más hatósági közegnek (pénzügyőr, vasúti állomás, postahivatal, jegyzői hivatal).

A jelentés megtételére a legközelebbi magán-, állami, vasúti távbeszélő-állomást is felhasználhatjuk. Ha ejtőernyősök leszállását akarjuk távbeszélőn jelenteni, akkor, amikor a kapcsolást kérjük, mondjuk be az „ejtőernyős beszélgetés” jelszót. E jelszó bemondására soron kívül és díjmentesen kapcsol a posta. Ha a bejelentésre távbeszélőt használunk, mindenkor mondjuk be pontos nevünket és lakcímünket is.

Ha távbeszélő nincsen, akkor a leggyorsabb eszköz (ló, gépkocsi, kocsi) igénybevételével kell a jelentést a legközelebbi katonai parancsnoksághoz, csendőrséghez vagy rendőrséghez eljuttatni.

Az észlelt ellenséges ejtőernyősök leküzdése az arra kijelölt fegyveres alakulatok feladata. Az elhárítás sikere attól függ, hogy a lakosság megőrzi-e nyugalmát és határozottságát. Az ismeretlen környezetben fellépő támadó mindig hátrányban van a védővel szemben, ha annak helyén van a szíve. Mint minden küzdelemben, itt is a lélek fölénye hozza meg a sikert.

Az új világháború sok katonai meglepetéssel szolgált. Új fegyverek és hadigépek születtek és ezeknek újszerű alkalmazása a hadviselés új módszereihez vezetett. A szárazföldi és a vízi haderő mellett, mint teljesen egyenrangú fél a légi haderő is döntő szerephez jutott. Messzemenő alkalmazását megtalálhattuk a hadseregekkel karöltve vívott nagy csaták döntésének erőszakolásában, de módunkban volt tapasztalni nagysikerű, önálló hadműveleteiket is. Ezek közé az önálló vállalkozások közé sorolhatjuk az ejtőernyős támadásokat is. A Németország és a Szovjetunió közt lejátszódó mérkőzés megindulásakor méltán kérdezheti bárki, hogy országunk területét érhetik-e vörös ejtőernyős támadások.

Nagyobb légi erőkkel rendelkező nagyhatalmak, de kiváltképpen a Szovjetunió, amely ejtőernyős szervezetének kiépítését szorgalmazta, bizonyára élni fognak e szervezetben rejlő katonai előnyök kihasználásával. Megvan a lehetősége annak, hogy különleges feladatokat megoldó ejtőernyőseik területeinken is megjelenhetnek. A csatában való részvételen felül ugyanis az ejtőernyősöknek lehetnek különleges feladataik is.

A vörös haderő repülőgépei számára birtokba vehetnek repülőtereket, megrongálhatnak országunk élete szempontjából fontos közlekedési vonalakon hidakat, pályaudvarokat, alagutakat, sőt kisebb ejtőernyős osztagok, vagy egyes ejtőernyős személyek szabotázs-feladatokkal való megbízatása sem tartozik a lehetetlenségek közé.

Elképzelhető szabotázs-feladataik: ipartelepek megrongálása, élelmiszerkészletek megsemmisítése, felbujtók és kémek légi úton való becsempészése.

Számolnunk kell tehát ellenünk irányuló ejtőernyős támadással. Gondoskodnunk kell ezért az elhárítás megszervezéséről is. Az ejtőernyős-elhárítás alapja a gondosan telepített, éber figyelőszolgálat, a távíróvonalak rongálása esetén is jól működő jelentésközvetítés. A fegyveres elhárító osztagok készenlétbe helyezéséről is gondoskodnunk kell.

(Kuruc.info)