Az Euronews magyar és ukrán diplomáciai források segítségével rekonstruálta, milyen hibák és félreértések vezettek a múlt heti C8-as csúcs körüli feszültséghez. És a háttérben felsejlik Oroszország árnyéka is, mert a MOL-Naftogaz tervek akár komoly válaszlépést válthatnak ki Moszkvától – írja összeállításában a lap.

A héten újabb mélypontra jutottak a magyar-ukrán kapcsolatok: az Ukrajna által kezdeményezett regionális csúcstalálkozón kirobbant diplomáciai vita, majd a magyar MOL és az ukrán Naftogaz közötti olajtárolási megállapodás kiszivárogtatása heves reakciókat váltott ki Budapesten és Kijevben is.

A Kárpáti Nyolcak (C8) csúcstalálkozó, egy új regionális együttműködési kezdeményezés, amely nyolc szomszédos országot fog össze. A múlt heti alakulóülés célja az volt, hogy erősítsék a beruházásokat és a térségi kapcsolatokat.

Fotó: AP

A találkozó ehelyett újraélesztette a régi feszültségeket Magyarország és Ukrajna között, miközben a két ország éppen a viszony rendezésén dolgozott a magyar kormányváltást követően, hiszen Ukrajna további tárgyalási fejezeteket szeretne megnyitni az uniós csatlakozási folyamatban.

Mindkét kormány abban reménykedett, hogy enyhíteni tudja a feszültségeket az Orbán-kormány alatti nyílt ellenségeskedés után. Orbán választási kampányát nagyrészt arra építette, hogy az ukrajnai elnököt, Volodimir Zelenszkijt fenyegetésként állítsa be.

Magyar Péter magyar miniszterelnök és Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter, hétfő este nyilvánosan csaptak össze az X közösségi oldalon. Az ukrán miniszter azzal vádolta Magyart, hogy Orbán nyomdokain jár, miután a magyar kormányfő a parlamentben azt mondta: Magyarország akarata ellenére került be a C8-kezdeményezésbe.

„Amit az utóbbi időben Budapestről hallunk, az számunkra zavarbaejtő” – írta Szibiha. „Úgy tűnik, hogy bár Viktor Orbán távozott, az obstrukcionizmus és az elszigetelődés politikája továbbra is virágzik.”

Magyar visszautasította a vádat.

„Teljes mértékben elfogadhatatlan azt állítani, hogy egy szuverén állam egy nemzetközi együttműködés (Kárpáti Integráció) tagja az érintett ország előzetes egyeztetése vagy beleegyezése nélkül” – reagált a miniszterelnök.

A szóváltás mindkét országban a címoldalra került és komoly visszalépést jelentett a kapcsolatok átmeneti javulása után.

Hidegháború helyett hideg béke

Zelenszkij múlt csütörtökön nyitotta meg a csúcstalálkozót a nyugat-ukrajnai Bukovelben Donald Tusk lengyel miniszterelnök és Aleksandar Vučić szerb elnök társaságában. Az ukrajnai elnök nyolc résztvevő országot sorolt fel: Ukrajnát, Romániát, Szerbiát, Lengyelországot, Szlovákiát, Csehországot, Ausztriát és Magyarországot. Az általa közzétett családi fotón ugyanakkor már csak hat külföldi vezető látható, Magyar Péter nélkül.

Magyarországot Ukrajnába akkreditált ügyvivője képviselte, egy alacsony rangú diplomata, nem írta alá a csúcs zárónyilatkozatát sem. Kijev mindezek ellenére hivatalos részvételként értékelte a jelenlétet.

Ukrajna hetek óta intenzíven lobbizott Magyar részvételéért, és többször is meghívta a kormányfőt.

„Nagyon aktív egyeztetések zajlottak Andrij Szibiha és Orbán Anita külügyminiszterek között, valamint brüsszeli képviselőink és más fővárosok között” – mondta egy ukrán diplomata, aki az ügy érzékenysége miatt névtelenséget kért.

A diplomata az Euronewsnak úgy fogalmazott, hogy Kijev a magyar diplomata résztvételét úgy értékelte, hogy Magyarország részt vesz a kezdeményezésben.

„Budapestről azt az értesítést kaptuk, hogy a csúcstalálkozón Magyarországot az ukrajnai magyar nagykövetség ügyvivője képviseli. Nem magas szintű képviselet – legyünk őszinték, kifejezetten alacsony szintű –, de jelen lesznek” – tette hozzá a forrás.

Az előkészületekben részt vevő egyik magyar diplomata ezzel szemben úgy nyilatkozott, Budapest már a csúcs előtt egyértelművé tette, hogy Magyar nem vesz részt az eseményen, és Magyarország addig nem tekinti magát a kezdeményezés tagjának, amíg a miniszterelnök személyesen jelen nem lesz, és alá nem írja a dokumentumot.

„A történet lényege az, hogy az ukránok szemtelenek voltak. Hetekig rendkívül intenzíven lobbiztak Magyar jelenlétéért Budapesten” – fogalmazott a forrás. „Magyar előre közölte, hogy nem megy. A tagságot csak a vezetők jelenléte és aláírása erősítheti meg. Az ügyvivő pusztán megfigyelő volt” - mondta a diplomáciai forrás.

A magyar kormányzati körökben hibának tartották, hogy az országot C8-tagként mutatták be, de az, hogy Szibiha Orbánhoz hasonlította Magyart, tovább szította az indulatokat. A magyar Külügyminisztérium az Euronewsnak küldött közleményében azt írta:

Hivatalba lépése óta az új magyar kormány többször is tanújelét adta annak, hogy kész pragmatikus, konstruktív és kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatokat kiépíteni Ukrajnával. Ennek fényében nem tartjuk sem pontosnak, sem hasznosnak az előző magyar kormány obstrukcionista politikájával való összehasonlítást.

A magyar diplomáciai forrás szerint nagy különbség Orbán és Magyar között van, hogy az új kormány nem akar ártani Ukrajnának, és tisztában van azzal, hogy Ukrajna háborúban áll. A mostani feszültség azonban így is kárt okozott a kétoldalú viszonyban.

„Most rossz a hangulat. Magyarország semmilyen módon nem akar ártani Ukrajnának. Tisztában vagyunk vele, hogy háborúban állnak. A helyzet ma sokkal jobb, mint az Orbán-érában. Ami most a C8-fiaskó után kialakult, az hideg béke a két ország között. Orbán idején hidegháború volt” – fogalmazott.

Kijev szerint ők egy aláírással teljesítették a kárpátaljai magyarok kapcsán tett "vállalásaikat"

A vita újra felszínre hozta az Ukrajnában élő, mintegy 100 ezres létszámú kárpátaljai magyar kisebbség nyelvi és kulturális jogairól szóló, régóta húzódó konfliktust is. A lap információi szerint Magyar világossá tette: csak akkor érdekli a kárpáti csúcs, ha érdemi előrelépés történik a kisebbségi ügyekben, amelyet otthon is sikerként tud bemutatni.

Júniusban Kijev és Budapest cselekvési tervben állapodott meg a kisebbségi jogok bővítéséről. Válaszul Magyarország jóváhagyta két tárgyalási fejezet megnyitását Ukrajna uniós csatlakozási folyamatában.

Azóta Budapest blokkolja újabb klaszterek megnyitását, és azt követeli, hogy az ukrán parlament, a Rada fogadja el a vonatkozó jogszabályokat. A közös cselekvési terv értelmében a Radának az év végéig kell hatályba léptetnie a jogszabálycsomagot.

„A labda Ukrajna térfelén pattog. Nekik kell megoldaniuk a kisebbségi kérdést. Ha ezt a törvényt korábban elfogadta volna a Rada, Magyar talán ott lehetett volna a Kárpát-csúcson” – mondta a magyar diplomáciai forrás.

Magyar és Zelenszkij korábban egy kétoldalú találkozót is tervezett, a magyar kormányfő a kisebbségi jogszabályok ügyéhez kötötte az ügyet. A hosszú éveken át tartó, Ukrajna-ellenes kampány hatására a magyar konzervatív szavazók ma is nagyrészt szkeptikus a Kijevvel való szorosabb viszonyt illetően, ugyanakkor a határon túli magyarok jogainak védelme éppen ebben a körben rendkívül népszerű.

Ukrajna viszont azt állítja, hogy már teljesítette vállalásait a kisebbségi kérdésben azzal, hogy aláírta a közös nyilatkozatot Magyarországgal.

„Ukrajna úgy véli, hogy teljesítette a megállapodás ráeső részét. Elvárjuk, hogy Magyarország is teljesítse, amit ígért, vagyis oldja fel valamennyi tárgyalási klaszter blokkolását az Európai Unióval, ahelyett, hogy menet közben újabb feltételekkel és akadályokkal áll elő” – mondta az ukrán forrás az Euronewsnak.

Magyar Péternek nem tetszik az olajtárolás politikai kockázata

Tovább élezte a helyzetet, hogy a csúcs után nyilvánosságra került, hogy a MOL és a ukrán Naftogaz közötti tárgyalás az olajtárolásról, amire Magyar Péter gyorsan reagált.

Szombaton a két vállalat egy szándéknyilatkozatot írt alá arról, hogy megvizsgálják az ukrán kőolaj magyarországi tárolásának lehetőségét. A megállapodás mindkét fél számára előnyös lehet: a MOL-nak van szabad tárolókapacitása, Ukrajna pedig egy NATO-tagállamban védené készleteit az esetleges orosz támadásoktól.

Az ilyen szándéknyilatkozatok jellemzően bizalmasak, a Naftogaz azonban Telegram-csatornáján mégis közzétette a terveket. Magyart váratlanul érte a hír, hiszen nem tájékoztatták a megállapodásról. Az ügy ugyanis politikai kockázatot jelentett számára.

A Fidesz gyorsan lecsapott az ügyre: azzal vádolta Magyart, hogy Ukrajna érdekeit a magyar érdekek elé helyezi, és veszélybe sodorja az ország biztonságát.

„A Tisza-kormány alatt a magyar–ukrán határnál és az ország más pontján sem épül ilyen tároló” – jelentette ki hétfőn a miniszterelnök.

Arra is figyelmeztette a MOL-t, hogy hasonló ügyletek előtt egyeztessen a kormánnyal, emlékeztetve: a magyar állam 25 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a vállalatban.

„A MOL jelenlegi gyakorlata teljes mértékben elfogadhatatlan; mostantól elvárom, hogy a vállalat a magyar államot 25 százalékos tulajdonosként kezelje. Majd meglátjuk, mindennek mi lesz a következménye” – mondta Magyar.

A MOL-csoport az Euronewsnak küldött közleményében azt írta, a szándéknyilatkozat a lehetséges üzleti lehetőségek feltérképezését szolgáló, szokásos eljárás része volt.

„A MOL-csoport – csakúgy, mint számos más energiapiaci szereplő – több, nem kötelező érvényű szándéknyilatkozattal rendelkezik az energiaszektorban. Ezek az egyezségek jellemzően az együttműködés lehetséges területeinek feltárását és egy olyan előkészítő folyamat elindítását jelentik, amely akár konkrét projekthez, de akár semmilyen további lépéshez sem vezethet” – fogalmazott a vállalat.

A MOL szóvivője, Halász Ambrus hozzátette, hogy a jövőbeni lépésekről egyeztetni fognak a magyar kormánnyal.

„Még nem született döntés, és a MOL teljes mértékben tiszteletben tartja a magyar kormány álláspontát. Ha az előzetes vizsgálatok és megvalósíthatósági tanulmányok tovább haladnak, és a projekt megkapja az illetékes döntéshozók szükséges támogatását, az esetleges további lépésekre csakis valamennyi érintett szereplővel és kormánnyal folytatott szoros egyeztetés mellett, a vonatkozó szabályozási környezet teljes körű betartásával kerülhet sor” – mondta Halász az Euronewsnak.

Egy név nélkül nyilatkozó ukrán forrás szerint az ilyen típusú üzletek Magyarország számára is előnyösek lennének.

„Ha a magyar vállalatok látják benne a saját érdeküket, akkor a magyar kormány miért jelenti ki ennyire kategorikusan és nyersen, hogy nincs rá szüksége, hogy ez valójában érthetetlen, és nem akar részt venni benne?” – tette fel a kérdést.

Gyorsan romlik a viszony az energiaszállító oroszokkal

Magyar határozott elutasítása mögött az a félelem is szerepet játszatott, hogy a feszültségek további élezése Moszkvával megzavarhatja a magyar energiaszállításokat – állítják az ügyre rálátó források.

Magyarország és Szlovákia továbbra is jelentős mennyiségű orosz olajat és gázt importál a szovjet időkben épült vezetékeken keresztül. Az orosz szállítások bármilyen megszakítása felhajtaná az árakat Magyarországon, ami a kormány támogatottságát is megingathatná.

A MOL–Naftogaz-megállapodásra reagálva Igor Juskov, az orosz Nemzeti Energiai Biztonsági Alap vezető elemzője arra figyelmeztetett, hogy a lépés akár szállítási stopot is kiválthat.

„Elméletben leállíthatjuk a szállításokat, különösen most, amikor Magyarországon jelentős politikai vezetőváltás történt, és egyre nehezebb diplomáciai kapcsolatot fenntartani a helyi kormánnyal” – mondta Juskov az orosz Absatz Mediának. „Ebben a helyzetben a magyar fél szándéknyilatkozata kiindulópontként szolgálhat a szállítások leállításához.”

A nyár elején Andrej Kolesznyik, az orosz Állami Duma képviselője energiaszállítási blokáddal fenyegette meg Magyarországot, válaszul az új magyar külpolitikai stratégiára, amely Oroszországot biztonsági fenyegetésként írja le.

„Úgy gondolom, az ilyen kijelentések után kétségessé vált Oroszország kőolaj- és energiaszállítása Magyarországra” – mondta Kolesznyik a Gazeta.ru-nak.

A Budapest és Moszkva közötti, Orbán idején szorosnak számító viszony az új kormány hivatalba lépése óta gyorsan romlik. Magyarország tíz orosz diplomatát utasított ki a budapesti orosz nagykövetségről „elfogadhatatlan tevékenység” miatt, amelyet a legtöbb elemző kémkedésként értékelt. Moszkva kemény ellenlépéseket ígért.

Múlt héten Kapitány István gazdasági miniszter azt mondta, az ország egy éven belül kész lenne leválni az orosz energiaszállításokról.

Hihetetlen, de Szibiha ismeri a tiszteletteljes szót

A legújabb feszültségek ellenére mindkét kormány hangsúlyozta, hogy nyitva kívánja tartani a kommunikációs csatornákat.

„Ezek ellenére Ukrajna továbbra is kész és nyitott a kölcsönösen előnyös, pragmatikus és tiszteletteljes kétoldalú együttműködés fejlesztésére Magyarországgal” – fogalmazott Szibiha.

Orbán Anita: csatlakozhatunk idővel a Kárpáti Nyolcakhoz

Orbán Anita magyar külügyminiszter az Indexnek nyilatkozva elmondta, hogy New Yorkban sikerült rendeznie az ukrán partnerével a C8-csúcs körüli félreértéseket, és nem zárta ki, hogy Magyarország a későbbiekben csatlakozik a kezdeményezéshez.