Közeleg a történelem első szívtranszplantációjának évfordulója (1967.12.03.). Dr. Süttő Zoltán, a Semmelweis Egyetem adjunktusa egy, a The Linacre Quarterlyben megjelent tanulmányban szinte teljes bizonyossággal igazolja, hogy az első szívdonort megölték azért, hogy szívét átültethessék egy súlyosan szívelégtelen páciensbe, (a zsidó) Washkanskyba.
Christiaan Barnard a világ egyik leghíresebb orvosa lett (fotó: AP)
1967. december 2-áról 3-ára (szombatról vasárnapra) virradó éjszaka egy 25 éves, aznap délután koponyasérülést szenvedett - de élő - lányt káliuminjekcióval megöltek, majd a szívét kivették, és átültették Washkanskyba. 1967-ben még nem létezett az ún. (hamis) "agyhalál-" fogalom, és pont ez az eset tette lehetővé, hogy megszülessen és elterjedjen. Utólag azt állították, hogy a lány a mai fogalmak szerint agyhalott volt (ha így lett volna, a tett a mai törvények szerint nem számítana gyilkosságnak), de ez nyilvánvalóan nem volt igaz, amint az a cikkbők kiderül:
- több adat is alátámasztja, hogy a lány spontán lélegzett, amikor káliuminjekcióval megölték (erre azért volt szükség, mert a lélegeztető gépről lekapcsolva hosszabb idő után sem halt meg a lány, pedig a szomszédos műtőben a recipiens Washkansky mellkasát már megnyitották);
- a káliuminjekció tényét a szívsebész csapat egyik tagja, Marius Barnard (a műtétet végző Christiaan Barnard öccse) is elismerte, amiről hangfelvétel is készült;
- a spontán légzés eleve kizárja az ún. "agyhalál" állapotát (ami valójában biológiailag nem halál), de számos más adat is erre utal: nem közölték pl. az agytörzsi reflexek hiányát, aminek fontossága már 1967-ben is jól ismert volt (ui. az utóbb "agyhalálnak" nevezett súlyos agykárosodásnak ez elengedhetetlen velejárója);
- a boncolási jegyzőkönyv sem mutatott olyan jellegű agykárosodást, amilyet "agyhalál" esetén lehetne elvárni (pl. a nyúltvelő beékelődését);
- a rendelkezésre álló adatok szerint azt sem lehet kizárni, hogy Denise teljesen felépülhetett volna, hiszen ennél súlyosabb sérülésből is van példa felépülésre;
- Barnard később az aktív eutanázia nagy támogatója lett, nézeteiről 1980-ban könyvet is megjelentetett.
Darvall szívét Washkansky, egyik veséjét pedig egy tízéves néger kisfiú kapta
A cikkben ezen kívül fontos hivatkozások találhatóak, amelyek az "agyhalál-teória" hamisságát igazolják (vagyis, hogy hamis az az állítás, miszerint: súlyos agykárosodás = biológiai halál), illetve az agyhalál-diagnózishoz kötelezően alkalmazandó apnoe-teszt etikátlanságára világítanak rá. Utóbbi teszt azt jelenti, hogy az agykárosodott, légzésbénult beteget 10 percig (!) nem lélegeztetik. Washkansky egyébként 18 nappal élte túl a Barnardnak világhírt hozó műtétet.
